Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-08-07 / 32. szám

VÁSÁRLÓKNAK B 9 B EGY CIM u GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) nek tagjai a békeszerződések alkalmával annyi területet kaptak, amennyit csak akartak. Azon­ban, ahogy ennek az államcsoportnak a tagjai, katonai módon — nem az ő győzelmük gyü­mölcseként, hanem inkább a nyugati hatalmak segítségével és a mi ügyetlenségünk és össze­roppanánusnk folytán — erőszakkal alkották meg a Duna völgyének ezt az új képét, ugyan­úgy, csak ilyen katonai erőszakkal tudják fenn­tartani és ez a béke csak állandó lázas fe­szültségnek a forrása. A győztes hatalmaknak, amelyek a békét diktálták, v— mint a történelem tanúsítja — mindig az volt a politikájuk, hogy amikor el­párolgott a bosszú érzése és a győzelmi má­mor, akkor engedményeket tettek a legyőzöt­teknek, iparkodtak őket kibékíteni, hogy szi­lárdabb békének alapját vessék meg. De mit tettek a mi, mások győzelmeinek gyümöl­cseit letépő szomszédaink? A békeszerződések alkalmával nemcsak óriási területeket szerez­tek maguknak, egy nagy világtörténeti kon­junktúra közepette, hanem e több mint más­fél évtized alatt a mi balsorsunkból maguk­nak továbbra is tőkét kovácsoltak, bennünket fölényesen, sőt fenyegetően kezeltek, poli­tikai, katonai és gazdasági szövetségbe tö­mörültek ellenünk, és csekély jogainkat — főként a magyar kisebbségekét, amelyet a békeszerződés biztosított — nem teljesítik, sőt elkobozzák. Riasztó mértékben fegyver­keznek, ugyanakkor, amikor nálunk még min­dig — elméletben legalább — fegyverkezési tilalom áll fenn, ellentétben aj népszövetségi alapokmány 8. szakaszával, amely általános lefegyverzést ir elő, de ennek az egységi okmánynak azzal a szakaszával is, amely meg­állapítja a tagállamoknak egyenjogúságát. Ez a tarthatatlan állapot állandóan veszélyezteti Magyarország biztonságát, mert 'hiszen inge­rül szóigál a körülöttünk felfegyverkező dóan terrorizáljanak, illetőleg fenyegetéseik szomszédoknak arra, hogy bennnüket állan^ útján kicsikarják azt, amit akarnak. Városunk és a gyümölcstermesztés. A folyton fokozódó gyümölcsfogyasztás és az a kedvező kilátás, hogy a közel jövőben hazánk valószínűleg Európa gyümölcsös kert­jévé válik, indokolttá teszi azt, hogy a gyü­mölcstermeléssel intenzívebben foglalkozzunk. Szociális szempontból is észszerű a gyümölcs­termesztés felkarolása, mert a technika fejlő­désével a termelő munkából — még a mező­gazdaságnál is — a gépek az embert mindjob­ban kiszorítják, míg a gyümölcstermesztést motorizálni nem lehet. Városunknak egy olyan szerencsés adott­sága van, ami fényes jövővel kecsegtet, de amire eddig még talán kevesen gondoltak. L-gyanis közvetlen szomszédságunkban, a Ge­rence völgyében terem a világon a legjobb, legízletesebb alma. Az egész környékünk ki­válóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. De talajviszonyaink annyira változatosak, hogy a gyümölcsnemek és alanyok megválasztása feltétlenül szakértelmet kiván. Ennek hiánya adja magyarázatát annak, hogy vidékünkön a gyümölcstermesztés nem fejlődött még ki kellőképen. Termelni csak úgy érdemes, ha a termesztendőféleségnek az optimis életfeltéte­lei adva vannak. Például a téli alma optimis életfeltételeinek egyik fontos tényezője a leg­alább 200 m. tengerszintfeletti magasság és MOZSÁRBAN. Megtöretünk a mozsárban cukorrá, lisztté, porrá. Csillog a mozsár, súlyos a törő, Ahogyan lassan vedliink bölccsé és okossá. Levetettük a gombokat, a rojtokat, a mentét. Most pöre testünkön a sor, Hogy arról is a dagadt hust és henye zsirt lenyessék. Zuzódunk kékülő inakkal, gyöngyöző homlokkal Férfi és fiatal asszony. Tán az egyik öklöt ráz, a másik sápadtan koplal. Itt őrlődik acél-fal közt test, lélek és ideg. A nagy mozsár ércesen kong És harangozik nekem, neked, mindenkinek. Kincsünk volt, hírünk volt, kertünk volt, csillogó aranyunk. Nehéz az ütő, nehéz a sor, Most csak a mozsár fenekén fekete por vagyunk. Ezen a földön mennyi a gond, mennyi a néma rács. Csak az eljövendő asztalán Lesz a mi testünktől édesebb, édesebb a kalács. Tamás Lajos. legalább 700 miliméteres évi csapadék. Ez ná­lunk nincs meg és ez egyik főoka annak, hogy téli almáink korábban érnek be, nem elég állandósak és a betegségekkel szemben érzékenyek. Azonban néhány kilométerre tő­lünk a Bakonyban téli gyümölcseink opti­mis életkörülményei adva vannak, mint ezt a fentebb említett gerencevölgyi példa vagy a zirci apátság fiatal gyümölcsöse — mint az őszi kiállításon láthattuk — igazolják. Első és legfontosabb teendőnk volna te­hát a környéket, az adottságokat kihasználva, gyümölcstermő vidékké, városunkat pedig en­nek központjává fejleszteni. így városunk be­láthatatlan fejlődési lehetőségek előtt állana. Arra vonatkozólag, hogy érdemes-e gyü­mölcstermesztéssel foglalkozni, csak annyit kí­vánok megjegyezni, hogy a belterjesen művelt gyümölcsösnél kat. holdanként, fajoktól és metszési módozatoktól függően 2—400, sőt ennél több fát is szoktunk ültetni, egy ilyen fa átlagos hozamát pedig 20—50 kg.-nak venni. A piaci árakat figyelembe véve ebből a pár adatból könnyen kiszámíthatjuk a jövedelme­zőségét. Hozzávetőleges becslés szerint városunk­ban és határában 80—100.0000 drb. termő gyümölcsfa van. Ha ez mind szakszerűen lenne kezelve, telepítése idején az alany és fajta kellőképen megválasztva és a szükséges tér­állás meg lett volna adva, máris nagy export piacunk lehetne. így utólag már nem lehet a telepítés körüli elkövetett hibákat helyre­hozni, de egy kis jóakarattal, hozzáértéssel, gondossággal és egy kevés költséggel még mindig lehet piaci, háztartási és konzerv gyü­mölcsöt rajtuk termeszteni. Az elérhető ár így kevesebb ugyan, de a nagy mennyiséget tekintve, városunk forgalmát jóformán máról holnapra tetemesen megemelné. Itt legfontosabb teendő, a rendszeres ke­zelés és permetezés után, az értékesítés meg­szervezése volna. Ez legcélszerűbben, a köz­vetítő kereskedelem kikapcsolásával, egyesü­leti, korlátolt felelősségű, vagy részvénytársa­sági alapon volna megoldható. Beváltó telep, hűtőház és kisebb konzerv-üzem felállításá­val a jobb áron való értékesítés biztosítva lenne. Válogatással és osztályozással a vegyes de Ízletes gyümölcsünk a konzerv-üzemben feldolgozva márkás folyékony gyümölcsöt, jamet, ízt, konzervet és aszalványt 'adna. A piacképes árút pedig hűtőházban tárolva, megfelelő időben jó áron lehetne értékesíteni. Mindezt az érdekelteknek együttesen, ér­dekközösségben kellene megoldani, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a vállalkozó tőkének. De ehhez megint csak a megértés, megbeszé­lés, összejövetel, egyesületbe tömörülés kell, de ez kell a sikeres gyümölcstermesztéshez is, mert feltétlenül szükséges a visszaélések "elke­rülése végett, hogy a gazda is, — ha bérmun­kában munkáltatja is el a gyümölcsösét, — tisztában legyen az alapfogalmakkal. Tehát ez — mint látjuk — városunk és mindnyájunk eminens érdeke. Ezért egy kis érdeklődéssel, józan gondolkodással és egye­süléssel gyorsabban közeledhetünk a szebb jövő felé. Porpáczy Rezső. ÚJDONSÁGOK. — A polgármester itthon. Hamuth Já­nos polgármester szabadságáról visszaérkezett és átvette hivatalának vezetését. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai református egyházmegye mult pénteken váro­sunkban tartotta évi rendes közgyűlését Jakab Áron esperes és dr. Jókay-íhász Miklós egyház­megyei gondnok együttes elnöklésével. A köz­gyűlést istenitisztelet előzte meg, amelyen Ólé Sándor helybeli lelkipásztor fungált. A tanács­kozásokon megjelent és mindvégig részt vett Medgyasszay Vince püspök is. Az egyház­megyei gondnok nagy figyelemmel hallga­tott megnyitója után az egyházi élet minden mozzanatára kiterjedő esperesi jelentést tárgyal­ták. Hosszabb eszmecsere indult meg a lel­készi nyugdíjtörvény életbeléptetésének kérdése körül. Minthogy az új törvény igen nagy be­fizetési kötelezettségeket róna az érdekeltekre, az életbeléptetésnek kedvezőbb gazdasági hely­zet beálltáig leendő elhalasztását kérik a kon­venttől. Megválasztották a lelkészjelöló bizott­ság tagjait és az egyházmegye kerületi kép­viselőit. Felülvizsgálták és jóváhagyták az egyes egyházak számadásait és tudomásul vették az esperes jelentését az idei költségvetésekről. Több egyház templomrenoválási és fundusvásárlási határozatát jóváhagyták. — A közgyűlést köve­tőleg bírósági ülés volt. — A tókerti iskola. A tókerti állami iskola építése befejezéséhez közeledik. Még hátra van az iskola felszerelése, remélhető azonban, hogy szeptemberig ez is rendben lesz, az állami tanítók kinevezése is megtör­ténik és semmi akadálya sem lesz az új elemi iskola megnyitásának. Az új iskolának csu­pán egy hiányossága lesz, hogy t. i. csonka­iskola lesz és a tókerti vagy 300 (ha több nem) iskolakötelesnek csupán egy kis részét/ az I. és II. osztályosokat fogja befogadhatni. A telek azonban, amelyen az iskola épült, kellő nagyságú és megfelelő államsegély ki­eszközlése esetén toldaléképítkezéssel az is­kola négytantermesre lenne kiegészíthető. A »megfelelő« államsegély azonban még a már befejezés felé közeledő építkezéshez is hiány­zik. Polgármesterünk tudtunkkal ez ügyben audenciára készül magához a kultuszminiszter­hez. Hisszük, hogy ha ez az audencia megtör­ténik, akkor a csonkának induló iskola kiegé­szítésének szükségességéről is alkalma és módja lesz meggyőzni a magyar közoktatás legfőbb vezetőjét. S talán még arról is, hogy már nekünk is elég volt a mostoha sorsból. — Az evangélikus egyház köréből. A Schöck Gyula lelkész távozásával lelki vezér nélkül maradt pápai evangélikus gyülekezetbe adminisztrátornak az egyházkerület püspöke Rónai Zoltán segédlelkészt rendelte ki, aki mint segédlelkész több mint egy év óta műkö­dik a gyülekezetben hivatali felsőbbsége és a hivek teljes megelégedésére. — Szépül a Kossuth-utca. A Kossuth­utca és a Rákóczi-utca keleti sarkán a tavasz óta épülő Vas-féle kétemeletes palota immár teljesen elkészült, s várja az üzlet- és lakás­bérlők beköltözését. Az építés kivitelezése tel­jesen a modern építési elvek szerint történt, amelyet röviden abban foglalhatunk össze, hogy »levegő és napfény«. Valóban, a hatal­mas épület legkisebb helyiségébe is akadályta­lanul behatol a levegő és a nap fénye, ame­lyek az egészség megvédésének legfőbb kel­lékei. És ez áll nemcsak a lakásokra, hanem az üzlethelyiésgekre is, amelyeknek utcai fa­lát a kirakatok hatalmas üvegtáblái alkotják. Az építést — a tervező építész-mérnök inten­cióinak teljes átértésével — Kunt Testvérek építési vállalkozók végezték, de az épületen dolgozó többi iparosok is mind oda töreked­tek, hogy bebizonyítsák, miszerint a helyi ipar lépést halad a kor kívánalmaival, s a munka jósága és izlés tekintetében kiállja a versenyt akár a főváros iparával is. Mindeze­ket örömmel állapítjuk meg azzal a kivánság­gal, hogy vajha — főként a Belváros terüle­téről — minden régi és ósdi épület -mielőbb eltűnnék, hogy helyet adna modern, egészsé­ges épületeknek, ami egyet jelent az egész­séges lakásokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents