Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-07-17 / 29. szám

VÁSÁRLÓKNAK CSAK i m B • H EGY CIM LŰWY GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) A családi pótlék. Irta: dr. Zsindely Ferenc, országgyűlési képviselő. Az európai államok sorában Magyar­ország volt az első, amely a közalkalmazottak családi pótlékának intézményét — az 1912: XXXV. tc.-kel — rendszeresítette. Ez a kez­deményező lépés még nem vette kellően fi­gyelembe a családvédelem szempontjait, amennyiben egy tisztviselői családnak leg­föllebb csak három gyermekét részesítette csa­ládi pótlékban és így — akaratlanul is — a gyermekek számának háromban való maxi­málását mozdíthatta volna elő. Ez, természe­tesen, nem volt célja a törvénynek, ez a kor­látozás tisztán fiskális érdekből történt, két­ségtelen azonban, hogy szöges ellentétben áll magával a családi pótlék intézményével és azzal a családvédelmi szemponttal is, amely­nek felismerésében Magyarország az összes európai államot megelőzte. Ezt a logikai ellenmondást a törvény­hozás hamarosan felismerte és már az 1917: IX. tc.-kel megszüntette a családi pótlékban részesíthető gyermekek számának minden kor­látozását. Az 1917: IX. tc., valamint az ez után következő egyéb törvények a családi; pótlékra jogosult tisztviselői kategóriákat mindinkább kiterjesztették, úgy, hogy ezidő­szerint családi pótlékra valamennyi tisztviselő és minden nyugdíjas jogosult. Az 1932. év­ben az államháztartás súlyos helyzete elke­rülhetetlenül szükségszerűvé tette a tisztvise­lők és nyugdíjasok illetményeinek csökken­tését is és e csökkentés alkalmával — igen sajnálatosan — a családi pótlék összege sem részesülhetett kivételes elbánásban. A családi pótlék szempontjából, a tiszt­viselők négy kategóriába vannak osztva. Az egyes ccsoportokra megszabott családi pótlék összege az 1932. évi szanálás előtt 13.60— 12.40—11.20—9.60 pengő volt havonként és gyermekenként és ami azután 1932-ben 12— 11—10 és 9 pengőre csökkent. A családi pót­lék leszállítása azonban nem volt általános, amennyiben a fegyveres testületek legénységi állományú egyéneire, az államrendőrség őr­személyzetére, a pénzügyőrség és büntető­intézetek altisztjeire tényleges szolgálatuk tar­tamán a családi pótlék régi összege maradt érvényben. Nem kell részletesebben fejtegetnem azt a rendkívüli áldozatot, amelyet az ország tiszt­viselőtársadalma és nyugdíjasai a korona­romlás idején, valamint az arra következő szanálási korszakban, valóban, hősies lélek­kel és rendkívül nélkülözések árán hoztak. Köztudomású az a fegyelmezett magatartás is, amellyel a tisztviselői kar az 1932-ben bekövetkezett újabb illetménycsökkenést fo­gadta. Ez a fegyelmezett magatartás, való­ban, az egész ország megbecsülését megér­demli. A pénzügyminiszter úr tehát, helyes értelemben felfogott kötelességet teljesít ak­kor, amikor a köztisztviselői karnak az ál­lamháztartás helyzetéhez mért, szerény mó­don segítségére siet és a tisztviselői társada­lomnak az ország megbecsülését cselekede­tekkel is igyekszik kifejezésre juttatni, mikor erre az államháztartás helyzete valami kis lehetőséget nyújt. A segítés összegszerüleg csak harmadfél millió pengő, ezt a csekély összeget azonban fokozza a benne kifejezett elismerés erkölcs? értéke és az a mód, amellyel a pénzügymi­niszter ezt a 2I/ 2 millió pengőt a tisztviselői társadalomhoz eljuttatja. Ez a mód pedig a többgyermekes alkalmazottak családi pótléká­nak felemelése. Erről szól »a többgyermekes közszolgálati alkalmazottak családi pótléká­nak felemelésérők most életbelépő törvény­cikk, amely szervesen illeszkedik bele a kor­mány szociálpolitikájába és a családvédelem terén kifejtett tevékenységébe is. Az új törvénycikk ugyanis céltudatos szol­gálatában áll annak a családvédelmi elvnek, amely az 1912. évi XXXV. törvénycikk meg­alkotása idején még nem volt kellően vilá­gos, a családi pótlék összegét csak a három illetőleg háromnál több gyermekes közszol­gálati alkalmazottaknál emeli fel és pedig csak a harmadik, illetőleg a három után kö­vetkező gyermekekre vonatkozólag. A családi pótlék összege az előbb említetfTiégy kate­góriában — visszamenőleg — 1937 május 1-től kezdődően az új törvénycikk szerint az eddigi 12 pengő helyett 18 pengő, 11 pengő helyett 16.50, 10 pengő helyett 15 pengő és 9 pengő helyett 13.50 pengő lesz, vagyis 50 százalékkal emelkedik. Lényegesen maga­sabb összegű tehát, mint volt 1932-ben, a családi pótlék összegének leszállítása előtt. Azoknál a tisztviselői kategóriáknál,, ame­lyeknek családi pótlékára az 1932-es csök­kentés nem vonatkozott, összegszerűen ugyan­akkora a családi pótlék ez idén május elsejé­vel kezdődőleg, itt azonban természetszerű­leg nem éri el az emelkedés százalékszerűen az 50 százalékot. Vitán kivül áll, hogy a pénzügyminisz­ter — aki az államháztartás egyensúlyának hivatott őre — felelős megítélése alapján a tisztviselőknek juttatható harmadfél millió pengős összeget oly módon juttatja a tiszt­viselőtársadalomhoz, amely mód a szociális igazságnak és egyben a nemzet érdekeinek is a legjobban felel meg. Ügy érzem, hogy ezért itt a pénzügyminiszter úrnak nemcsak a tiszt­viselők, hanem az egész közvélemény köszö­netét tolmácsolhatom. Utazásra bőröndöt, útitáskát a készítőnél vásároljunk, hol minden darabért garanciát vállalnak. Győri borondos Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. A NEGYEDIK ÁTOK. Három átkot is mondott az Isten A Paradicsom kellős közepén: Csuszó-mászó kígyó legyen a sátán, Porban kúszó az egész földtekén. A férfi véres verítékkel Keresse meg a napi kenyerét. Falatja felét az asszonynak adja Kit úgy hivunk, majd: feleség. Harmadik átka az asszonyt érte, Neki adta a kint, a szenvedést. S ugyanakkor áldássá lett az átok; Mert nő szülte meg Isten gyermekét. S a három átok megfogamzott. Pergett,'pergett az idők kereke. Az otthon, gyermek, szenvedés és könnyek Lett a nő győztes fegyvere. És megátkozta Isten az asszonyt. Az átok olyan szép volt — isteni, Hogy összetörni, összezűzni azt már Ember sohsem, csak a sátán meri. De irigy volt és bősz haragja Összezúzta az asszony otthonát. S most itt áll ő is kenyérrel kezében Oly szánalmasan, oly sután. Van kinek tetszik a sátán átka, De nem lesz ebből sohsem győzelem. A nőnek nem a szabadság a vágya, S nem újjonghat egy falat kenyeren. Nem nőies, ki ezt akarja. Nekünk nem sátán — Isten átka kell! Az otthon, gyermek, szenvedés és könnyek; Ha nő vagy — ezzel fegyverkezel. Zsilinszky Margit. Pol molyt • r cia olcsón m ÚJDONSÁGOK. — Aranymise a nagytemplomban. Szokatlan örömünnep lesz vasárnap, e hó 18-án a nagytemplomban. Hannig János pk. kenyeri plébános 50 évvel ezelőtt kapta meg az Ür hívását s most ünnepli pappászentelésének 50 éves jubileumát. Délelőtt 10 órakor mondja az aranymisés szentmiséjét, mely alkalommal kézvezetője unokaöccse: Kreuzer Dezső tb. kanonok, gelsei plébános lesz. Az ünnepi szentbeszédet Géfin Gyula dr., szombathelyi theologiai tanár, pápai kamarás mondja. E ritkaszép ünnepet azért tartják Pápán, mert az aranymisést visszahozta valami kimondhatat­lan vágy oda, ahol 'gyermekéveit töltötte. Hisz régi, pápai család volt a Hannig-család. Nagyon sokan vannak, akik még emlékeznek rájuk városunkban. A jubiláló plébános 1865 január 1-én született régi tanítói, karnagyi családból. Talán innen örökölte kiváló zenei tehetségét (10 éves korában a plébániai és bencés templomokban orgonált miséken). Négy gimnáziumot a helybeli bencéseknél yégzett, majd Szombathelyen folytatja s fe­jezi be tanulmányait a hittudományi főisko­lán. Hat évi nevelősködés és káplánság után Vasnádasdon, Kemeneshőgyészen és Kenyeri­ben plébános. Mind állomáshelyek életében s egyszersmind tanúi az ő odaadó, lelkipász­tori munkásságának. Ünnepi miséjén volt ke­meneshőgyészi s jelenlegi kenyeri hivei is részt vesznek, hogy részesülhessenek szere­tett lelkipásztoruk áldásában. Délben köz­ebéd a Griff-szállóban. Jelentkezni lehet a plébániai hivatalban. — Előléptetések a rendőrségen. A ífcqjfl helybeli m. kir. rendőrkapitányságnál a júliusi I/utli' előléptetések során dr. Zsiray József fogai- Első Pápai mazó rendőrkapitányi cimet és jelleget kapott, Rákó< dr. Hollós József fogalmazógyakornok pedig segédfogalmazóvá lépett elő. — A Győri Automobil Club Pápán. A Győri Automobil és Motor Club mirffegy öt­ventagú csoportja f. hó 11-én, vasárnap nagy tanulmányi kirándulást rendezett városunkba. A résztvevők fél 10-kor gyülekeztek a város határában, s 10 óra előtt kocsikon és motor­kerékpáron zárt sorban vonultak föl a Főtérre, ahol az Öregtemplom mögött parkoltak. A túra résztvevői fogadására nagy közönség gyűlt egybe. A Város nevében dr. Uzonyi Kál­mán helyettes polgármester fogadta a klubot, melynek nevében elnöke, Pfannl Jenő tüzér­alezredes válaszolt. 10 órakor a város neveze­tességeinek megtekintésére indultak. A vá­rost képviselő dr. Hermann László városi főjegyző társaságában megtekintették a Pe­rutz szövő- és fonógyárat. Üzemszünet miatt a programmba vett dohánygyárat és Bacon­gyárat nem tudták megnézni. Ezután lapunk munkatársának, Horváth Eleknek kalauzolása mellett a város történeti és művészeti neveze­tességeit tekintették meg. Ebéd előtt a Kollé­gium Papensia gyűjteménye és az Öregtem­plom került sorra. Egy órakor díszebéd volt a Griff nagytermében. Itt Pfannl Jenő elnök mondott igén közvetlen meleg felköszöntőt, megköszönve a meleg fogadtatást és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a túra nagyban hozzá fog járulni a két város közötti barátság kimélyítéséhez. Egyben átnyújtotta a klub ajándékát a város számára. Gyönyörű, diszplakettet, és a klub zászlaját. Dr. Uzonyi Kálmán gondolatokban gazdag, előkelő szín­vonalú beszédben adott választ, s megköszönt? a szép ajándékot, a társaság hölgytagjaira mondott szellemes toasztot, majd a klub saját gépkocsival rendelkező tagjainak pápai emlék­pipát osztott ki. Ebéd után a túra résztvevői tovább folytatták a tanulmnáyi sétát, s ezen a bencés templom, Corvin-ház s a város többi történelmi és művészeti értékét nézték meg. Minthogy az idő a strandolásnak nem ked­vezett, a társaság 4 órakor kirándult a várost vizzel ellátó tapolcafői forrásokat, mint az ország egyik természeti nevezetességét meg­tekinteni. Utána Farkasgyepüre rándultak még át. A programm minden pontja látható tetszést váltott ki a túra résztvevőiben, nagy érdeklő­déssel fogadták az eléjük tártakat, s az esti órákban a legjobb hangulatban hagyták el vá­rosunkat. Ez az emlékezetessé váló tanulmányi túra azért volt jelentős Pápa életében, mert a

Next

/
Thumbnails
Contents