Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-07-10 / 28. szám

BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK i Hl EGY C!M ## LOWY GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) Ez volt az oka annak, hogy mihelyt a városi nőipariskola felépült, egyik termét díjtalanul átengedte a város a női kereskedelmi szaktanfolyamnak. Ezt az emeleti tantermet akarják most tornateremnek berendezni. Arról nem is beszélünk, hogy emeletre nem szoktak tornatermet elhelyezni, de szóvá kell tennünk azt, hogy heti három tornaóráért el akarnak távolítani helyéről egy olyan szaktanfolyamot, amely teljes heti 30 órával dolgozik, amely tanfolyam fentartása és elhelyezése tulaj donképen nem a Lloyd Társulat, hanem a város kötelessége volna. A heti három óra torna megtartására kelj találni olyan helyet az iskola épületében,, amelyben a kis létszámú tanári testületnek két tanári szoba áll rendelkezésére, hogy a szaktanfolyam is eddigi helyén megmaradhasson és tovább is folytathassa dicséretes és a várost különösebben meg nem terhelő működését. A város közönsége nem nézheti közönnyel a szaktanfolyam elhelyezésének kérdését és olyan megoldást kell találnia, amely ezt a kérdést véglegesen, közmegelégedésre nyugvópontra juttatja. Irodista. A mezőgazdaság és a munkabér Régi probléma az, hogy a mezőgazdaság rendes menete nem ad az egész évre munkát. Átlagban véve nyolc hónapot szoktak maximálisan olyan időnek megjelölni, amely idő alatt a mezőgazdaság munkát biztosít munkásainak. De én azt hiszem, hogy átlagban 150—200 nap az, amit komoly munkanapnak lehet számítani. Régente, mikor a megélhetési viszonyok könnyebbek voltak, mikor még » az agrárolló nem fejlődött annyira ki, s bizonyos vonatkozásban az igények is kisebbek voltak, az az idő, amit dolgoztak, biztosította részükre a megélhetésükhöz szükséges összegeket. Ma azonban más a helyzet. Hogy vájjon az az idő, amelyet sokan Inyolc hónapra tesznek, a magam részéről 150—200 napban jelölök meg, elegendő-e arra, hogy ez alatt a megélhetéshez szükséges pénzt, vagy terményt a földmunkások meg is keressék, az e kérdésre adott felelet tulajdonképen kulcsa a kérdésnek, mert ha azt az összeget me|g tudná keresni, akkor csak azokról kellene beszélni, akiket a mezőgazdasági termelés nem tud felvenni, ha azonban nem, akkor az érdekeltek legnagyobb részéről másképen kell gondoskodni. Őszintén meg kell állapítanom, hogy a mezőgazdasági munkás rendelkezésére álló idő nem elegendő arra, hogy azt az összeget előteremtse, amely az ő megélhetésére szükséges. Sok kifogás alá esik a mezőgazdasági munkabér alacsony volta és ez a kifogás alapos is. Vannak adatok, amelyek szerint, 150 munkanapot számítva, a mezőgazdasági munkás átlagos keresete évi 200 pengő; az "Országos magyar Gazdasági Egyesület a gazdasági cseléd évi keresetét 382 pengő 50 fillérre, a napszámosmunkás évi keresetét 255 pengő 68 fillérre teszi; a földmívelésügyi minisztérium szerint a gazdasági cseléd évi keresete 414 pengő, a napszámosmunkásé pedig 272 pengő. Bármelyik adat legyen is helytálló, kétségtelen, hogy az egész földmunkás- és kubikoskérdésnek ez a legsebezhetőbb pontja és éppen azért nagyon örülök annak, hogy a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott minisztereelnök úr többizben kifejezést adott annak az elhatározásának, hogy ezekkel a kérdésekkel a legkomolyabban foglalkozik és megfelelő javaslatokat fog az országgyűlés elé terjeszteni. Nem hagyhatom figyelmen kívül az elmúlt évek rossz mezőgazdasági konjunktúráját, de azt sem, hogy a napszámosmunka jelentősége, 'különösen a nagyobb gazdasági üzemeknél, állandóan csökken, a kisebb gazdasági üzemeknél pedig feleslegessé válik. Az elmúlt esztendőknek igen rossz terményés állatárai a termelési költség csökkentésére kényszerítettek minden gazdát, de a középés nagybirtoknál ez lényegileg nem esett a napszám rovására, a kisbirtokoknál ellenben igen, mert ezekben az egész család nekifeküdt a munkának és fölöslegessé vált napszámosok • alkalmazása. Egy hold termelési költsége 1932-ben 180 pengő 20 fillér volt, ez 1933-ban 138 pengő 94 fillérre csökkent. Tehát a termelési költségben igen lényeges esés mutatkozik'. Ennek ellenére azonban a munkabér 1932-ben az üzemköltségnek 44.9 százaléka, 1933-ban pedig 50.3 százaléka volt. A napszámbérek a legutóbbi öt esztendőben alig változtak. Ez azonban nem valami megnyugtató. Az átlagos férfinapszám 1933ban 1.38 P, 1934-ben 1.37 P, 1935-ben ugyaniennyi volt, a női napszám ' 1933-ban 1.2 /P, 1934-ben ugyannyi, 1935-ben pedig 1.7 P volt; a gyermeknapszámról talán ne is essék szó, mert az nagyon alacsony. Ezek az adatok a földmívelésügyi minisztérium összeállításából vannak merítve, meg kell azonban jegyeznem, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara azt mondja, hogy ezek a bérek 20 százalékkal még alacsonyabbak! Tehát, olyan alacsony bérek, amelyek a napszamosoknak és kubikosoknak — akiknek a keresete pedig valamikor 13 pengő volt és lement körülbelül 2—3 pengő 50 fillérig — a megélhetést nem biztosítják. Kétségtelen azonban az is, hogy a napszámbéreknek ez a valóban megdöbbentő* alacsonysága, a mapszámosmunka jelentőségének állandó csökkenésében is leli alapját. Viszont meg kell állapítanom, hogy a munkabér címén adott természebetni szolgáltatás lényegesen emelkedett. Ez a körülmény a gazdaságok igen nagy mértékben való tőkehiányát igazolja. Dr. Lányi Márton. Filléres árak a „Karczaghy" műteremben. 3 drb. útlevélkép 96 fillér. Napvédőszemüvegek 24 fillértől a Foto-illatszertárban Kossuth-utca 32. LATTAM. . . Láttam a Balatont reám tekinteni; Láttam felette a tiszta kék eget, Sok-sok csillagot és a halovány holdat, A vizben és a viz felett, viz felett. Magyar viz, magyar viz, kétszeresen magyar! Trianoni hóhér meghagyta nekünk, Vérzik megcsonkított kezünk és a lábunk, De a porból felkelünk, még felkelünk. Badacsony és Gulács int: hív a vizén túl! Vágtat a vonat és elmarad a tó; A tihanyi visszhang visszakiáltotta: Tiltakozunk, a szivünkben száz vétó. Tiltakozunk, talán csak ezt zakatolta A mozdony, mely vadul szikrázva haladt Az ország szivébe a főváros felé Vitt engem és vitte nagy bánatimat. Láttam Budapestet, a nagy iündérvárost, A magyar alföldet és a délibábot, És Láttam a Tiszát, zokogtak a habok, A Tiszán túl láttam Nagy Hortobágyot. Árpád népe őrzi: magyar ott a kondás, A nyalka juhász és a délceg csikós! Magyarok ott még a nyájörzö kutyák is; A kenyér, a gulyás, könnyáztatla sós. Magyar a csapláros, magyar a cigány is, Huzatja, táncol egy jó öreg gulyás; Tokajiból kinál: éljen a Kormányzó, Éljen a Hon, éljen a Feltámadás! Alsógörzsöny, 1937 május 27. Györffy Sándor. Fényképészeti cikkek Napvédő szemüvegek Kozmetikai készítmények Kötszerek, betegápolási cikkek Sérvkötők előnyös beszerzési forrása Hajdú Zsigmond Széchenyi-drogéria Pápa, Széchenyi-tér 4. ÚJDONSÁGOK. — Az alispán városunkban. Dr. Berky Miklós, vármegyénk alispánja f. hó 6-án dr. Kenessey Zoltán főjegyző és Wagner János gazdasági felügyelő kíséretében városunkban tartózkodott. Ittléte a főszolgabírói hivatalba összehívott jegyzői értekezlettel állt kapcsolatban, mely a készülő telepítési törvény intézkedéseit és járásunkbeli vonatkozásait beszélte meg. — Egyházmegyei közgyűlés. A veszprémi evangélikus egyházmegye évi rendes közgyűlését e hó 7-én, szerdán tartotta városunkban Takács Elek esperes, kormányfőtanácsos és Mihály Sándor egyházm. felügyelő elnöklete alatt. Gyűlés előtt, reggel 8 órakor gyámintézeti istentisztelet volt a templomban, hol alkalmi szentbeszédet Hering János veszprémi lelkész mondott. A közgyűlés a gyülekezeti nagy tanácsteremben folyt le, amelyet egészen megtöltöttek a gyűlés alkotó tagjai 'és az érdeklődők. Bevezetőt Takács Elek esperes mondott, mélyen szántó beszédében szólott az egységről, amelyre úgy a nemzeti, mint az egyházi életben feltétlen szükség van, mert a lelkek egysége jelenti a jobb jövőt. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét jegyzőkönyvbe iktatják. — A megalakulás formaságai után rátértek a napirendre, amely előtt Kalnitzky Gusztáv pápai felügyelő gyülekezete nevében meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést. — Az ősz folyamán tartandó egyházkerületi közgyűlésre megbízó levéllel kiküldötték Nóvák Rezső, Mátis Károly és Ihász Mihály lelkészeket, továbbá Obetkó Vilmos, dr. Götze Sándor és dr. Bélák Endre világiakat. Vitéz Draskóczy István lemondván világi főjegyzői tisztéről, helyébe Obetkó Vilmost, jegyzővé pedig ifj. Purgly Pált választották. — Mihálv Sándor felügyelő bejelentette, hogy hatéves mandátuma lejárt. A közgyűlés megbízta esperest a szükséges intézkedések megtételével. A szavazatok az espereshez Homokbödögére szeptember hó l-ig adandók be — Esperes nagy gonddal megszerkesztett jelentését, amelyért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak, Ihász Mihály lelkészi főjegyző referálta. Ennek kapcsán — a felszaporodott tanügyi dolgokra való tekintettel — Mihály Sándor indítványára kimondották, hogy szükségesnek tartják tanügyi alesperesi és vele párhuzamban egyházm. másodfelügyelői állás szervezését és ily értelemben az egyházkerülethez eflterjesztést intéznek. D. Kapi Bél,? püspököt az egyházegyetem egyházi elnökévé történt megválasztása alkalmából tiszteletteljesen üdvözlik. A csékuti elemi iskola államsegélyének visszaállítása érdekében a vallás- és közokt. miniszternél a lépéseket megteszik. Tudomásul vették, hogy Schöck Gyula pápai lelkészi állásáról lemondott s augusztus elsején állásából távozik. — A számvevőszék jelentése kapcsán utasították a pápai gyülekezetet, hogy az egyházi törvényeknek megfelelő adókivetési kulcsot készítsen. — Hosszas vitára adott alkalmat a pápai gyülekezet tagjai köréből — az egyház nyomasztó anyagi helyzetére való tekintettel — a lelkészi díj levél tárgyában benyújtott fellebbezés. Végül is a közgyűlés a fellebbezést elutasította, 'fenntartván teljes egészében az előbbi díjlevelet. A jövő évi közgyűlés helyéül Veszprém városát tűzték ki. Ezek után esperes a nagy érdeklődés közben lefolyt közgyűlést délután fél két óra tájban buzgó imával berekesztettet — Kinevezések a pápai m. kir. postahivatalnál. A júliusi előléptetések során Papp Sándor postafőtisztté, Bónis Ottó Péter postaforgalmi gyakornokká, Kiss István és Varga László I. osztályú postaaltisztté, Soha József és Tihanyi Ferenc II. osztályú postaaltisztté neveztettek ki. mol Cl olcsó Datl Első Pá Rák