Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-06-19 / 25. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. . ^wyonsMinJK; b7éfkesztoség )?1. Ki-dóhivatal 131. N I sv M I IV J > E IN SZOMBATON Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Kezdik belátni a világ sorsát intéző hatalmak, hogy nem egészen megfelelő társa­ságba keveredtek, amikor vezető szerephez juttattak egy olyan erőt, amely alapjaiban akarja megrendíteni minden állam társadalmi beren­dezkedését, s amelynek ezt a berendezkedését csupán a legsötétebb, a legvéresebb terror tudja összetartani. Most látják, hogy ez a terror mire képes, hogyan söpör el a legmagasabb polcok­ról olyanokat, akik eddig mint a rendszer leg­megbízhatóbb emberei voltak ismeretesek, s akiknek ezen a jogcímen nemcsak a saját, de idegen — szövetséges — államok legféltettebb titkaiba is szabad bepillantásuk volt. Ki nem hazaáruló és ki nem ellenforradalmár akkor, ha már a vezérkar főnöke is „idegen államok ré­szére" kémkedik ? Ha pedig ez nem igaz, amint hogy száz szovjet-itélet ellenére sem tartja senki sem igaznak, akkor miféle megmozdulások azok, amelyek miatt ily abszurd vádakkal kell a szovjet tábornoki kar elitjét puskacsövek elé állítani? Teljes sötétség, teljes bizonytalanság az egész vonalon, ugyanaz, ami ennek a terror­rendszernek minden ténykedését jellemezte, s amelyet ennek ellenére némely államok szerve­zetének brutális nagyságú tömegei miatt, hó­doló tisztelettel vettek körül. Ma már — a mindig józanabb Nagybritanniáról nem il5 szólva — még Franciaországban is kezd felnyílni az emberek szeme, s feltetszik előttük az az ör­vény, amely őket elnyelni akarja. Majd rá fog­nak eszmélni arra is, hogy az ilyen szövetsé­ges rosszabb a legelkeseredettebb ellenségnél, mert ez maga a legádázabb, a legveszedelme­sebb fenevad, amely önmagát emésztve akarja felemészteni az egész emberiséget. Hagyják hát őt magára, hadd öldökölje, akit akar, lehetnek köztük olyanok, mint a gyászos és véres emlékezetű Kun Béla, akit — ha igaz — végre elért megérdemlett sorsa, lehetnek olyanok is, akik inkább oroszok, mint vörösök voltak, s hazájukat vélték szolgálni akkor, amikor a terror jármába hajtották fejőket, majd egy­szer — van-e bölcs, aki megmondani tudná, hogy mikor? — megjön ott is a nagy újjászü­letés, de addig, addig ne tartson velük senki közösséget, addig jobb szándékú és a mai tár­sadalmi rendet fenntartani akarók jöjjenek csak egybe, hogy nem terror, nem erőszak, de békés megértés útján egyenlítsék ki az igázságtalan­ságokat, teremtsék meg Európa polgári népei között a polgári, a testvéri békét. Barátság és nemzeti érdek. (M.) Történelmi jelentőségű nyilatkoza­tok hangzottak el azon az estélyen, amelyet Kánya Kálmán külügyminiszter adott a ma­gyar nemzet előkelő vendége, báró Neurath német birodalmi külügyminiszter tiszteletére. Szabatos formában, az egész nemzet őszinte érzelmeit tükrözően jutott kifejezésre a mélyre­nyúló barátság érzelme, amellyel a magyarság a hatalmas német nemzet iránt viseltetik. Fiz a barátság valóban nem mondvacsi­nált és nem újkeletű. Az elmúlt évszázadok során állandó kapcsolat épült ki a két nemzet között. Fiaink sokszor és szívesen jártak né­met főiskolákra s tudásban meggazdagodva tértek haza. A németek viszont sűrűn jöttek hozzánk, a magyarság fejlettebb mezőgazda­sági kultúráját megtanulni. Ezek a kapcsola­tok adták meg a két nép érintkezésének köz­vetlenségét, amelyet szorossá fűzött aztán a történelmi erők által összekovácsolt sorskö­zösség, közös harcok, küzdelmek, fényes hadi­tettek és szenvedések emléke. A világháború vállvetett erőfeszítései után a legyőzöttek sorsa jutott mindkét or­szágnak osztályrészül. S akkor egy pillanatra úgy látszott, mintha külső erők éket akarná­nak verni a két ország történelmi barátsága és földrajzi egymásrautaltsága közé. Nem si­került ez a törekvés, mert természetellenes volt. A barátság kiújult s erős szálak fűzték újra össze. Németország a háború óta nagy lépést tett előre s az utóbbi években nemzeti erői­nek felélesztésével és egyvonalba állításával nemcsak belsőleg erősödött meg hallatlan mé­retekben, hanem külpolitikai viszonylatban is biztosította magának azt a helyet, amely a 70 milliós nemzetet méltán megilleti. A magyarság őszinte csodálattal és régi barátságának melegségével nézte ezt a hősies küzdelmet. Természetes, hogy a mi utunk bel­politikailag más vonalon halad, nemcsak azért, mert kis ország vagyunk és nem követhetjük egy hetvenmilliós nemzet példáját, hanem azért is, mert a mi bevált ezeréves alkotmá­nyunk legbiztosabb fundamentuma volt a múlt­ban és lesz a jövőben is. Lelkialkatban, gon­dolkodásmódban is vannak különbségek, — s minden nemzet csak a maga útját járhatja. De mikor ezt magunkról megállapítjuk, elis­merjük róluk is s a helyzetnek ez a tisztázása nem csökkentheti, csak növelheti a két nemzet egymás iránti barátságát. Kánya Kálmán külügyminiszter törté­nelmi szavakban az egész nemzet érzelmeinek adott kifejezést, — nemcsak a múltra, hanem a jövendőre nézve is, megemlítve a nagy fel­adatot, arni reánk vár: Középeurópa problé­májának megoldását. Németország középeuró­pai nagyhatalom s nélküle ezt a kérdést meg­oldani semmi körülmények között sem lehet. Nemcsak a baráti szálak, hanem jól felfogott érdekeink is arra utalnak tehát, hogy egymást megértő, baráti hangulatban készüljünk fel a megoldásra. A magyarság örömmel látja, hogy ennek az őszinte barátságnak viszonzása csendült ki a német birodalom külügyminiszterének válaszából. Németország külügyminisztere is egyik biztosítékát látja a középeurópai kérdés megoldásának a mi barátságunkban, — ami nekünk megnyugvás, azoknak pedig figyelmez­tető, akik szeretnék elhitetni a világgal, hogy Magyarország magára van hagyva s kénytelen lesz bármilyen kedvezőtlen feltételt akcep­tálni. Magyar vendégszeretet és őszinte barát­ság fogadta a német birodalom külügyminisz­terét, — s ez a látogatás megpecsételte a barátságot a távol jövőre is. EGÉSZSÉGÉT BETEGSEGET VÉDI, GY ÓGYÍTJA a Mohai Ágnes-forrás természetes szén­savas ásványvize. Orvosilag javalva van: Emésztési zavaroknál, a légzési szervek hurutos bántalmainál. Hatásos a hugyutak hurutjainál, vesekőbántalmaknál és köszvé­nyes bajoknál. Jó eredménnyel használható a vegetatív idegrendszer — csalánkiütések, asthma és egyéb túlérzékenység okozta — betegségeknél. Csökkenti a gyomorsav fo­kozott képződését, akadályozza a gyomor­égést. Ajánlatos gyermekeknek is. KITŰNŐ ASZTALI- ÉS BORVÍZ A hazai Mohai Ágnes-forrás gyógyvizét népszerű árban forgalomba hozza a Mohai Ágnes-forrás kezelősége, Moha Fejér m. Kapható mindenütt. Lerakat Pápán: KOHN MÓR FIAI. Vendéglőben is kifejezetten Mohai Ágnes-gyógyvizet kérjen. A németalföldi királynő udvari lelkészének pápai theoL tanári beiktatása. A pápai ref. theol. akadémia már néhány év előtt tiszteletbeli professzorává választotta dr. Obbink Hermann Theodor utrechti egye­temi tanárt, Vilma németalföldi királynő ud­vari lelkészét, aki a kollégium négyszáz éves jubileuma alkalmából a királynőt és az ut­rechti egyetemet képviselte. Obbink professzor e héten felesége, leánya és veje, valamint dr. Sebestyén Jenő budapesti theol. tanár és Oalambos Zoltán (megszállt) komáromi lelkész kíséretében vá­rosunkba érkezett, hogy itt pápai tanári mi­nőségében székfoglaló beszédét megtartsa. A kollégium dísztermében megtartott székfoglaló előadáson Medgyasszay Vince püspökkel, dr. Balogh Jenő v. b. t. t. kerületi főgondnokkal élén ez alkalomból a kerületi intézetek tanárai, nagy és díszes közönség, a theol. akadémia összes hallgatói, sok vég­zett hallgatója is, kik az utrechti egyetemen is hallgatói voltak, jelentek meg. Zsoltáréneklés és dr. Tóth Endre tanár imája után dr. Trócsányi Dezső akad. igaz­gató ismertette Obbink professzor pályáját és tudományos működését, kiemelve azokat az érdemeit, melyekért ezt a tiszteletbeli tanári címet neki adományozták. Németnyelvű üd­vözlő beszédében meghatottan emlékezett meg arról a sok jóról, amiben nemzetünknek Né­metalföld részéről az évszázadok folyamán része volt. Nagy és örvendetes meglepetést keltett, amidőn most Obbink professzor helyéről fel­emelkedve, magyar nyelven köszönte meg az üdvözlést. A kiváló tudós ugyanis kötelessé­gének ismerte, hogy mint magyar főiskolai professzor, hazánk nyelvét is megtanulja. Lel­kes éljenzéssel fogadott magyarnyelvű beve­zető szavai után azután holland nyelven tar­totta meg székfoglaló előadását »A prófétiz­musrók. Ebben eredeti, részben Keletázsiá­ban is végzett vallástörténeti kutatásainak eredményeit foglalta össze. Rendkívül érde­kesen fejtegette a keleti népeknek az isten­ismerettel kapcsolatos jóslásait és megnyilat­kozásait, megállapította, hogy a prófétaság­nak alapeleme az az erkölcsi tartalom, mely csak az Ótestamentum prófétáinál található meg s ^melynek népnevelő jellege és valódi isteni tartalma volt. Az újabb vallások közül szembe állította ezzel a mohamedánizmusnak az emberi jólét érdekei szerint változtatható megnyilatkozásait, mig a valódi prófétálás komoly, szigorú és nem emberi tetszés vagy nem tetszés szerint alakult ki. A mélyreható, de a mellett szellemes és élvezetes előadást, melyet dr. Tóth Endre tol­mácsolt azonnal tökéletes magyarsággal, a kö­zönség feszült érdeklődéssel hallgatta s végül zajosan és lelkesen megéljenezte. Medgyasszay Vince püspök az intézetet fenntartó dunántúli egyházkerület nevében fe­jezte ki most köszönetét az elhangzott elő­adásért és nagyon szép történeti visszapillan­tásban méltatva a magyar-holland kapcsola­tokat, beiktatta Obbinkot theol. tanári tan­székébe. A püspök lelkes tetszéssel fogadott, dr. Trócsányi által németül :is tolmácsolt szavai után dr. Balogh Jenő fő gondnok az egyete­mes ref. konvent nevében német nyelven kö­szöntötte az új pápai tb. tanárt, a Németalföl­dön tanuló magyar diákok atyai pártfogóját s kérte, hogy barátságát nemzetünk, egyhá­zunk és főiskolánk iránt továbbra is őrizze meg. Most a theologiai ifjúság a németalföldi Himnusz egy strófáját holland, a másodikat

Next

/
Thumbnails
Contents