Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-05-29 / 22. szám

BÚTOR CSAK !!! EGY CIM LOWY rr G YO R GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) tázása végett visszatették az előkészítő bizottságokhoz. Kovács Sándornak azt a javaslatát, hogy a katonai előfogatot állító gazdák kárpótlásban részesüljenek, a képviselőtestület többsége nem fogadta el. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után az interpellációkra került a sor. Á polgármester az ipariskolai órarend ügyében adott válaszát az interpelláló Hajnóczky Ferencen kívül az egész képviselőtestület tudomásul vette. Dr. Török Mihály a lakbérleti szabályzatot, közraktár létesítését és - a Hungária műtrágyagyár ügyét tette szóvá, A polgármester kijelentette, hogy az (elsőt ő is megsürgette, a közraktár ügyében a Futurával tárgyalás folyik, a műtrágyagyár üzemét nem tudja megkezdeni, de tárgyalás folyik oly irányban, hogy az igénybevett 18.000 •-öl területért bért fizessen. Dr. Hoffner Sándor a járásbíróság elhelyezésének lehetetlen voltát tette szóvá és törvénykezési épület emelése tárgyában lépések megtételét javasolta. A polgármester kijelentette, hogy ez ügyben küldöttséggel fordulnak városunk szülöttéhez, dr. Lázár Andor igazságügyminiszterhez. Szalay Lajos a barátok temploma melletti térség rendezését kívánta és a Zöldfa-utca megnyitását. Mindkettőre nézve ígéretet nyert. Végül Hajnóczky Ferenc a vágóhídnak a Poels-cég által mások sérelmére való igénybevételét tette szóvá, amire nézve megkapta a szükséges felvilágosítást. A közgyűlés este 3/

47-kor ért véget. Deficitmentes zárószámadás. A pénzügyi bizottság jelentése. Tíz esztendő óta először történt meg, hogy Pápa város költségvetési számadását deficitmentesen zárhatta le. E ritka és örvendetes zárószámadásról a város pénzügyi és gazdasági bizottsága az itt következő jelentést terjesztette a képviselőtestület elé: Az 1935. évi zárószámadás zárótételeiből kiindulva és az átvizsgált 1936. évi nyitótételekkel való számszerű csatlakozást megállapítva átvizsgáltuk és a főkönyvekkel megegyezőnek találtuk úgy a bevételi, mint a kiadási tételeket, amelyeknek helyességét az alapul fekvő okmányokkal való összehasonlítás útján is ellenőriztük. A kitüntetett törléseket közgyűlési vagy felsőbb hatósági rendelkezések alapján jogszerűeknek találtuk és a pénztármaradványt a zárószámadásokkal, valamint az átvizsgált naplók december havi egyenlegével egyezően 9686 P 91 f-ben helyesnek találtuk. Különös figyelmet fordítottunk az 1936. évi költségvetéstől való eltérések vizsgálatára és ezeket az eltéréseket a nyert felvilágosítások alapján kellően igazoltaknák találtuk. A kiadásoknál az előírás az előirányzattal szemben 29 tételnél 86.122.88 P-vel több, viszont 201 tételnél 45.527.91 P-vel kevesebb. A bevételeknél 53 tételnél 141.984.66 P-vel több, viszont 36 tételnél 53.943.65 P-vel kevesebb az előírás, mint volt az előirányzat. Az előző évben az előirányzattól való eltérések a mostaninál lényegesen nagyobbak voltak és így meg kellett állapítanunk, hogy az 1936. évben a költségvetés végrehajtása jelentékenyen pontosabb volt. A kiadási 1,205.686.16 P előírásból 79o/

0 lett végrehajtva, az előző évben csak 76o/o

f. A bevételi 1,229.656.42' P előírásból 78.5o/o folyt be az előző évi 70o/

0-kal szemben. A passzív hátralékok összege 50.883.51 P-vel, vagyis 16.8o/o-kal csökkent, de csökkentek az aktív hátralékok is 16.440.44 P-vel, vagyis 5.65o/o-kal. A tartozások és követelések egyenlege az 1935. évben még 11.160.44 P tiszta tartozást mutatott, mig az 1936. évi zárószámadásokból a deficit eltűnt és 13.238 P 35 f tiszta követelésünk mutatkozik. A kiadás 88.508.62 P-vel, tehát 10.2o/

0kal haladta meg a költségelőirányzatot. A tényleges bevételek pedig 98.041.53 P-vel, tehát 11.3o/o-kal haladták meg a költségelőirányzatot. A bizottság vizsgálata kiterjeszkedett a zárószámadásnak a városi vagyon értékelésére vonatkozó adataira is és bár az ide vonatkozó utasítások szerinti becslést nagyon problematikusnak, sőt irreálisnak tartja, mégis rámutat néhány szembeszökő hibára. A mozgófényképszinházra vonatkozó engedélyt, illetve jogosítványt a 72.488 P bruttó bevétel 20-szorosára, vagyis 1,449.766 P-re értékeli, holott ezen üzemnek tiszta jövedelme csak 13.422 P volt, ami 5o/

0-os tőkésítés mellett 268.400 P-t tenne ki. A vámszedési jognál szintén a 80.611 P bruttó jövedelem lett az értékelés alapjául felvéve és így jött ki 1,612.220 P érték'. Ha itt is a nettó jövödelmet tőkésítjük, akkor csak 433.400 P-re szabad értékelni a városnak ezt a jogát. Ezzel ellentétben ,a villamosmü 76.000 P értékkel lett a cselekvő vagyonba beállítva, pedig ezen üzemnek egy évi tiszta nyeresége közel 80.000 P-t tett ki. Nem tartjuk helyesnek azt, hogy a zárószámadásba az utcák, terek, utak és árkoknak 190 hold 918 n-ölnyi területét is új vagyontétel gyanánt vette fel a számvevőség és pedig 9546 P értékben. Az utcák, utak stb. közterülete egyáltalában nem értékesíthető és így az cselekvő vagyonnak sem tekinthető. Viszont azonban a 9546 P-ős becslés komolynak nem tekinthető, hiszen a város belsejét? végigvonuló közterületek becsértéke — ha becslésről egyáltalán szó lehetne — négyszögölenként 5 P-nél kevesebbre alig tehető. Tisztelettel javasoljuk a teljesen illuzórius értékelésnek a vagyonleltárból való kihagyását Ha mégis ezeknek a leltárba való felvétele hivatalos utasításon alapul, úgy az a terület kitüntetésével, de értékelés nélkül történjék. Megállapítjuk egyébként azt, hogy a zárszámadások szerint a város aktív vagyona az elmúlt évben 1.27o/

0-kal, tartozásai pedig 6.8 o/o -kai csökkentek, a tiszta vagyon 0.36 o/

0 -kai nőtt. A villamosüzem számadásait vizsgálva megállapítottuk, hogy a vásárolt, de pénzért nem értékesített árammennyiség az előző évi 30o/o helyett 28.6o/

0-ot tett ki, ez 260.061 Kw. órát jelent, amelynek vásárlási ára 39.400 P volt. A villamosüzem mérlegéből nem tűnik ki a Városi házipénztárnak adott 10.000 P-ős lelőleg, amely csak a zárószámadás egyéb i részeiben található meg. Nem nyújt világos képet a villamosmü zárószámadása az értékcsökkenési tartalék és az öregségi biztosítási alap csökkenéséről sem, noha ezek szabályszerű képviselőtestületi határozaton alapulnak. A mozgófényképszinháznál az 1935. évi aktív és passzív hátralékot az 1936 január elsejével megnyitott zárószámadás inem mutatja ki és így a két év közötti feltétlenül szükséges csatlakozás a számadásból hiányzik. Midőn a bizottság megállapítja, hogy IGYUNK. .HARMAT' ^ásványvizet, amely a Budapest Székesfőváros MNGÁRIA"=gyógyforrás szénsavval telített üdítő vize. Kapható mindenütt. Főlerakat: Kohn Mór Fia, Pápa. a város háztartását kellő körültekintéssel, s különösen a költségvetés kereteinek a lehetőséghez képest betartásával intézték, s midőn a bizottság is örömmel fogadja a 10 év után először visszatérő deficitmentes zárószámadást, akkor nem hallgathatjuk el azt sem,^ hogy a város pénzügyi helyzete mindezek ellenére is rendkívül súlyos. Az óriási kamatterhek, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulásnak nagy összege, a rendőrség költségeihez való hozzájárulásnak több évről felhalmozódott és közel 150.000 P-őt kitevő terhe még hosszú ideig alig küszöbölhető ki költségvetésünkből. A városfejlesztésnek biztatóan megindult munkáját már ezek a nehézségek is megbénítják, de ezenfelül a majdnem minden esztendőben jelentkező újabb és újabb rendkívüli kiadások (viznyomásfokozó, repülőtér, légvédelem stb.) is gátolják háztartásunk egyensúlyának helyreállítását. A városi vizmű már 40 esztendők s immár elodázhatlan kötelességünk a vizmű zavartalan működésének biztosítása érdekében egy jelentékeny mérvű tartalék gyűjtése. Erre a célra már évekkel ezelőtt elhatározta a képviselőtestület a vízdíjak felemelését. A vizmű jövedelmeinek fokozását még égetőbb szükséggé teszi az a körülmény is, hogy a viznyomásfokozó berendezés üzemi költségeinél a villamosáramfogyasztás 8000 P-vel többet tett ki az elmúlt évben, mint amennyit annak idején előirányoztak akkor, amikor még a szükséges áramfogyasztásról gyakorlati tapasztalatok nem állottak rendelkezésre. A vízdíjaknak már elhatározott emelését azonban nem lehet keresztülvinni, mert az e tárgyban készült szabályrendeletünk évek óta elintézetlenül van a minisztériumban. A hirdetési ügy rendezéséből is nagyobb jövedelmet remélt a város, amikor erre vonatkozó szabályrendeletét elkészítette, de ez a szabályrendelet sem nyert még felsőbb hatósági jóváhagyást és így az elmúlt esztendőben alig néhány 100 P jövedelemmel kellett itt beérnünk. Immár második éve, hogy az ingatlanátruházási pótilleték kivetését a kormány a kir. adóhivatalok hatáskörébe utalta. Ezen idő óta a kivetett pótilletékekről készített és az adósok nevét is magában foglaló kimutatást a város megkapja, de a teljesített fizetéseknek csak összegét közlik a várossal, a fizetést teljesítő adósok neveinek közlése nélkül. így a városnak nem is áll módjában a városi pótilleték hátralékosokat nyilvántartani. Célszerű volna tehát a nyilvántartást vezető tisztviselőt arra utasítani, hogy a pótilletékre történt fizetések névszerinti jegyzékét legalább negyedévenként szerezze be a pápai kir. adóhivatalból. Egy aránylag kis tétel: a bűzelzáróaknákra előirányzott 350 P megtakarítását is szóvá kell tennünk, mert ezekre közegészségügyi szempontból feltétlen szükség van és a polgármester úr figyelmébe ajánljuk ezek mielőbbi beszerzését. Mindezek után azzal a javaslattal járulunk a tekintetes képviselőtestület elé, hogy az 1936. évi zárószámadásokat hagyja jóvá, a város vezetőségének a felmentvényt adja meg és a polgármester úrnak és a tisztviselői karnak, nemkülönben az üzemek vezetőinek lelkiismeretes munkásságukért elismerését fejezze ki. Azonnal üzlet, házhely bérbeadó illetve eladó dr. Böhm Zoltán ügyvédnél.