Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-01-16 / 3. szám

ON IS NEZZE MEG! Lő wy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. (Városházzal szemben.) alapja mindenütt a községek szervezete volt. Természetes tehát, hogy az önkormányzatra való hirtelen áttérés nem ment zökkenés nélkül s a községek egy része nem is igen tudta betölteni azt az autonomikus kört, amellyel a törvény felruházta. Legnagyobb részük azonban megfelelt a beléjük vetett bizalomnak s a községi önkormányzat aránylag elég hamar kellő jelentőségűre emelkedett al államéletben. Dr. Gajáry István. IRODALOM. Falusi melódiák. Medgyasszay Vince verskötete. Nehéz ma poétának lenni. Nehéz, mert a kordivat nem a poézis, hanem a mozi. Poézisban pedig — ma már félhivatalos jóváhagyással — csak az érvényesül, ami a maga képtelen képességével, értelmetlen értelmével, szenvtelen szenvedélyével beillik az uralkodó izlésirány légkörébe. Ennek az uralmon lévő izlésiránynak vág neki ősmagyar Botond-bárddal az a tüzes ifjúerejű öreg lantos-harcos, akinek Falusi melódiák c. kötete sokkal, de nagyon sokkal több, mint amit a szerény cím sejtet. A népi talajból kisarjadt, nemzeti hagyományok lelkét magába szítt őserős tehetség megnyilvánulása ez a kötet, tudatos tagadása annak, amit ma szépnek mondanak, mert Medgyasszay Vince versei az érthetőség, a világosság, a napfény jegyében születtek meg. Negációja a modern izlésiránnyal szemben tudatos, sőt öntudatos, attól a meggyőződéstől áthatott, hogy: A tapsoló inyene csoport kihal, A nép ajkán örökre él a dal. Ne gondolja azonban senki, hogy a Falusi melódiák a nép egyszerű gyermekeinek szól j csupán. Az igaz poézis mindenkinek szól, akinek a gondolatok megértéséhez, az érzések együtt átéléséhez megvan a kellő lelki adottságon kívül a megfelelő lelki műveltsége is. És ez utóbbit éppen a mi népünknél még, sajnos, csak aránylag kis terjedelemben találjuk meg. Az ilyen Rőtetek, mint a Medgyasszayé, egyúttal kultúrmunka, propaganda-tevékenység is, ami ha tisztán esztétikai szempontból nem is érdem, általános nemzeti érdekből meg van a maga jelentősége. Azonban mi nem ezt méltatjuk Medgyasszay kötetében. Magasabb ihlet sugallja neki, hogy miről daloljon magyar fajának. Hiszen ennek: Nincs több, csak egy igaz barátja, A szárnyrakelt érzés, a dal! Igaz barátként, nemzeti vigasztalónak, nemzeti hitfenntartónak, nemzeti vidámítónak (hisz ez is hozzájárul a nemzeti hitfenntartáshoz!), de öntudatébresztőnek, lelkiismeretbírónak is áll népe, illetve a magyarság mellé. A Komor idők, Elsötétült csillagok minden u. n. irredenta sallang mellőzése nélkül a legszebbek közé tartoznak, amiket trianoni időnk felmutathat. Ugyanezt a célt szolgálja a maga különleges allegorikus jellegével a Rákóczi jája és a krónika nyers erejét remekül érzékeltető Magyarok Szt. Gal lenben. Tiszta csengő rímekben, könnyed dallamos formában mennyi bölcs tanácsot, mennyi magasztos intelmet tartalmaznak ezek a versek! A vallásos érzést leginkább a szeretet, az irgalom szellemében érzékelteti, meglátja és ostorozza a képmutatókat az Úr asztalánál is, s az Emberszeretet regéjét egy veszprémi kanonok lényében érzékelteti. Megkapóan szépek családi versei. Az a gyöngéd ellágyulás, mely a hitvesének szóló Éjféli imádságot áthatja, könnyekre indítja az olvasót és az idők végtelenén át tartó hűséges szerelem hangját alig találták el még igazabban, mint ő, a Jer ide édes-ben: S ha síromon enyészet és vihar Birokra kelnek, Lombjával rám borul és eltakar Örök szerelmed. E rövid — nem ismertestésnek — inkább benyomás-közlésnek teljességéhez hozzá tartozik, hogy megemlékezzünk Medgyasszaynak kisebb, eseményt dalszerűen lepengető románc jellegű költeményeiről. E nemben van egy-két verse, melyek egyszerű tárgyat eredeti közvetlenséggel elevenítnek meg, s a legnagyobbaknak színvonalát érik el. Ilyen például az ártatlan csók történetéről szóló Terka, s ilyen az a kis vers, az a valóságos igazgyöngy, melyet nem állhatunk meg, hogy egész terjedelmében ide ne iktassuk: PÖRÖL A LÁNG A SZÉLLEL. Pöröl a láng a széllel. S a szél, e vad boszorkány, Dühében úgy üvöltöz, Ahogy kifér a torkán. Kerülgeti a házat, Az ajtót rázva, nyomva. A zár nem enged, akkor Havat vág ablakomba. A kéményen huhogva, S nyílást keresve néz be, Csak erre vár a kályha, S füstöt köp a szemébe. Kínjában felsikolt és Elnyargal megvakultan, A pusztán hosszú jajjal, Tombolva a falukban. A vándor a viharban Árnyékba bújva reszket, Széles talpazatánál Útszéli kőkeresztnek. Szép_ csendesen elalszik. — És amikor felébred, Már szemben Krisztusával Ül trónusán az égnek. A költő Nótafájá-ró\ megzenésítésre nemcsak méltó, de csábító népdalok egész garmadával kerülnek. Az egész kötet értékes nyeresége a magyar irodalomnak. Büszkék lehetünk rá, hogy városunkban került ki a sajtó alól. — őr— — Személyi hír. Dr. Simon György veszprémi prelátus-kanonok a veszprémi egyházmegye képviseletében résztvesz a Fülöp-szigetek fővárosában, Manillában tartandó XXXIII. eucharisztikus világkongresszuson. A prelátuskanonok nagy útjára — a magyarországi többi résztvevővel együtt — már el is indult és onnan csak március 15-ére fog visszaérkezni. — A Jókai-kör előadó-ülése. A pápai Jókai-kör 1937 január hó 17-én, vasárnap délután 6 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében Maróthy Jenő dr. iró (Budapest) közreműködésével előadó-ülést tart a következő műsorral: 1. Megnyitót mond Fejes Zsigmond alelnök. 2. Falusi melódiák című verskötetéből felolvas Medgyasszay Vince elnök. 3. Magyar dalokat énekel Farkas Irma úrhölgy, zongorán kiséri Gáti Samu. 4. Hogy születik az iró? Irta és felolvassa Maróthy Jenő dr. 5. W. A. Mozart: I. vonós-négyes (D-dur) három tételben. Előadják: Tóth Kálmán, Mezey János, Szombathy István és Szabó Árpád. 6. Bohémvilág Magyarországon. Tóth Sándor csevegése. — Vármegyénk nyaraló-statisztikája. A Veszprémvármegye érdekes adatokat közöl vármegyénk tavalyi nyarának és e nyáron át a Balaton és Bakony fürdő és üdülő-helyeinek vendégforgalmáról. A Balaton mellett — vármegyénk területén — 23.459 belföldi és 5347 külföldi volt mint állandó, 67.600 belföldi és 6840 külföldi, mint átfutó vendég. Fürdőhelyeink között természetesen Siófok vezet a maga 10.324 állandó, 61.100 átfutó belföldi és 3424 állandó, 6100 átfutó külföldi vendégével. Utána Balatonkenese, Balatonalmádi és Balatonszabadi következnek. Fejlődött a Bakony nyaralóforgalma is: Bakonyszentlászlón 363, Bakonybélben 358, Zircen 336, Cseszneken 295, Bakonyszentkirályon 235 vendég fordult meg. Több más helyen is voltak nyaralók, akiknek összes száma 848-cal multa felül a tavalyit. — A drágulás számadatai 1936-ban. Decemberben a heti létminimum 60"44 P-ről 60 65 P-re emelkedett, a decemberi általános drágulás tehát 0 34 százalékos volt. Az 1936. évi jelzőszámok azt mutatják, hogy az élelmiszerszükséglet értéke 7 91 százalékkal emelkedett 1935 óta. Tavaly évi átlagban 17-32 P-re volt szükség hetenként az élelmiszerellátásban, ezzel szemben 1936-ban a heti átlag már 18-70 P-re rúgott. Az összes szükséglet átlagos 58'39 P-ről 6045 P-re nőtt. Az utolsó két évben a legalacsonyabb árak tavaly januárban voltak. Ettől kezdve az élelmiszerszükségleteknél 6*12 százalékos drágulás volt. — Hénelék képkiállítása. Ismertnevü festőművészeink: Hénel Gusztáv és leánya: Margit, az Alföldön rendezett kiállítások után után most a pápai közönségnek mutatják be az ecsetjük alól kikerült újabb műveiket. Annak ellenére, hogy a Kossuth Lajos utcai szűk és napfényben szegény helyiség nem valami nagyon alkalmas képkiállítások rendezésére, a képek szépsége, színgazdagsága, művészi ereje mégis kiemelkedik a lehangoló szürke miliőből, amiként a gyémánt is kicsillog a porból. Hénel Gusztáv utóbbi festményei alföldi benyomások alatt születtek. Szeret elkalandozni a pusztán, a bugaci mérhetetlen síkságon; megáll a cserény mellett, hogy megízlelje a csikós főztjét, utána bámul a száguldó ménesnek, csendes szemléletbe merül az itatónál, amely friss vizével enyhíti a gulya szomját. A havas vidékből kiemelkedő kiskunfélegyházai szélmalom, s a szentesi cigánysor előtt lábatlankodó szélmalom, amelyet a budapesti tárlaton is kiállított a művész, szintén az Alföld kipusztuló tartozékai; de pusztai vonatkozású a bennünket közelebbről érintő Tarczy- major is, amelyet szintén elénk vetít a piktor ecsetje. Felemlítendők még képei közül a Kapuvári nők a templomban, Az esztergomi tiszti üdülő parkrészlete, a Marosparti őszi hangulat, A Balaton Keszthelynél stb., amelyek szintén hosszan lekötik a látogatók figyelmét. — Hénel Margit — úgy látszik — örökre eljegyezte magát a virágokkal. Belehelyez egy szép bokrétát — álljon az bár szekfükből, rózsákból, margarétákból, vagy peóniákból — a virágvázába, s fürge ecsetje halhatatlanná teszi a virágokat, amelyeknek soha le nem hull a szirma, friss, üde marad a színe, a levele, mintha csak az örök élet vízével permetezték volna be őket. Szebb szoba-díszt ezeknél a virágoknál el sem tudunk képzelni. Ám csendéletei is igen sikerültek, természethűek. Meg kell csak nézni a likőrös palack mellé helyezett narancsokat, a porcellán szervizt, a szainócás asztalkát — s állításunkat senki kétségbe nem vonja. — Hénelék kiállítása megérdemli, hogy minél többen gyönyörködjenek benne, s mivel áraik is jutányosak, jól teszi, aki lakását díszíti velük. Megtekinthető Kossuth Lajos utca 21 alatt, délelőtt 10-től l-ig, délután 3-tól V

28-ig. — A kiállítás e hó 24-én zárul. (Np.) — Jegyzői értekezlet. Folyó hó 21-én délelőtt fél 10 órai kezdettel a pápai főszolgabírói hivatalban jegyzői értekezlet lesz. Ez alkalommal fogják elbúcsúztatni a Balassagyarmatra Nógrád vármegye számvevőségének főnökévé kinevezett, illetőleg áthelyezett Pelczer Aladár vármegyei számtanácsost, aki hosszú éveken itt Pápán, mint járási számvevő teljesített szolgálatot. — Könyvtári statisztika. Hazánk most megjelent 1935. évi könyvtári statisztikája szerint 168 olyan nyilvános könyvtárunk van, melynek könyvállománya a 10.000 kötetet meghaladja. A közkönyvtárainkban levő összes könyvek száma 7 millió és 600.000. Ennek majdnem hetedrésze, több mint egy millió könyv a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában van egybegyűjtve. A Budapesti Egyetemi könyvtár 700.000, a Tud. Akadémia könyvtára 500.000 kötetből áll. Vidéki könyvtárak közül legnagyobb a debreceni kollégiumi könyvtár 250.000 kötettel, utána következik a pannonhalmi apátság könyvtára több mint 200.000 könyvvel. A pápai kollégium könyvtára a maga majdnem 70.000 kötetével szintén előkelő helyet foglal el a vidéki könyvtárak sorában. Látogatottság tekintetében első helyen a Fővárosi Könyvtár áll, ahonnan a mult év folyamán százezren vittek ki könyveket olvasás céljából.