Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-05-22 / 21. szám

BÚTOR VÁSÁRLÓKNAK 1 TVV EGY CIM GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. SZÁM. (VÁROSHÁZZAL SZEMBEN.) gyermeki lélek tiszta romlatlanságában és tisztaságában. Eddig ez az intézmény csak a városok intézménye volt. Mig a városi gyermek egész nap érezhette és érezheti a gondos szerető kezek védelmét és irányítását, addig a falusi gyermek sokszor — főként a nagy nyári munkák idején — napokra-is egyedül marad, hogy ne legyen más vezetője, mint a maga ösztöne. Ezt az ellentétet akarja most eltüntetni Darányi Kálmán a városi és falusi gyermek között, mikor a falura is bevezetni óhajtja a napközi otthon áldásos intézményét, ezáltal hangsúlyozva és kiemelve, hogy nem ismer értékkülönbséget falusi vagy városi gyermek között, mert mind a kettő egyenlő nagy értéke a magyar népcsaládnak. „Személyes kérdésben." Ily címmel reflektál a Pápa és Vidéke május hó 16-iki számában dr. Sulyok Dezső a Pápai Hirlap május hó 8-iki számábati »Helyreigazításuk cím alatt megjelent és a róm. kath. egyházközség legutóbbi közgyűlésén történtekre vonatkozó cikkemre. A »Személyes kérdésben« írt cikk elejétől végig személyeskedés. Ezen az úton én Sulyokot nem követem. Rágalmazó kijelentései miatt amúgy is folyamatba tettem ellene a bűnvádi feljelentést. A cikk egyes tényállításainak valótlanságát azonban mégis szükségesnek tartom a nagyközönség számára röviden a következőkben feltárni: Én a róm. kat. egyházközség közgyűlésén, mint az egyházközség számvizsgáló bizottságának tagja, Sulyok összes jövödelmei után kivetett egyházközségi adót részletesen felsoroltam és azt állapítottam meg, hogy Sulyok a reá kivetett, jövedelmeivel arányban nem álló, csekély összegű adóját, 225 P 30 f-t a már ismertetett indokolással megfellebbezte és annak 138 P-re való leszállítását kérte. Kérdést intéztem az elnökséghez, hogy Sulyok adója miért szállíttatott le 140 P 30 f-re. Válaszul azt kaptam, hogy az adókivető bizottság a 8500 P képviselői illetmények után is kivetett 85 P adót, azonban mivelhogy Sulyok a reá kivetett adót teljes egészében fellebbezte meg és adóját 138 P-re leszállítani kérte, az adófelszólamlási bizottság úgy döntött, hogy nem szállítja le az adót 138 P-re^ hanem törli a képviselői illetmények után kivetett 85 P-t. Ezen felszólalásomnak alapja egyházközségünk közgyűlésének az a határozata volt, amely kimondja, hogy a költségvetésben jelentkező hiány fedezetéről tételes osztályadó (fejadó) alakjában kivetendő egyházközségi adóval kíván gondoskodni, amelyet minden adózónak y>jövödetmi viszonyainak figyelembevételével^ kell fizetnie. A határodat nem tesz különbséget a jövödelem forrásaira nézve és ez helyes is. Akinek nagyobb a jövödelme, az a szociális igazságosságnak megfelelően progresszive nagyobb összeggel köteles az (egyházközség terheinek viseléséhez hozzájárulni. — Sem az adókivetésbe, sem az adófelszólamlási bizottság működésébe beleszólásom nem volt, nekem, mint számvizsgálónak tisztem, hogy a megtörtént dolgokból vonjak következtetést és állapítsam meg, hogy a közgyűlés által elfogadott rendelkezések mint hajtattak végre, s hogy tapasztalataimról a közgyűlésnek beszámoljak. Bármiképen akarja Sulyok a személyeskedés bélyegét bírálatomra ráütni és ezzel a tárgy lényegéről a figyelmet elterelni, az sem most, sem a jövőben nem fog neki sikerülni. Ezek után pedig megadom rövidre fogott válaszomat a személyem ellen intézett támadásaira: Elsősorban arra a rágalmazó állítására, amely szerint én a postai üzemi jutalékomat eltitkoltam, nem adóztam utána, — válaszom mindössze ennyi: üzemi jutalékomról minden hónapban a pápai városi adóhivatalnak hivatalos értesítést küldök meg, s ugyanakkor postautalványon üzemi jutalékom után fizetendő kereseti- és rokkantellátási adómat ugyanoda befizetem. Egyházközségünk pedig a városi adóhivataltól szerzi be az egyházi adó kivetéséhez szükséges adatokat. Második személyes rágalmazó állítására csupán annyit, hogy feleségem az adózás szempontjából előírt minden törvényes követelménynek eleget tett, amiről Sulyoknak, mielőtt nem éppen ildomos és valótlan sorait leírta, módjában állott volna, sőt kötelessége lett volna meggyőződni. Figyelmeztetésül még azt válaszolom Sulyoknak, hogy én nemcsak számon hordom a krisztusi szeretetet, hanem azt gyakorlom is. Közgyűlési felszólalásom is azt célozta, hogy egyházközségünkben az adóztatás terén az igazságosság érvényesüljön. A kis emberek vállaira kíméletesen rakjuk a terheket, viseljük azokat mi, tehetősebbek. Én fellebbezés nélkül megfizettem jövödelmemhez képest elég magas adómat, a jövőben is megfizetem, azt azonban elérni kívánom, hogy személyekre való tekintet nélkül minden más egyházközségi adózó is tényleges jövödelmének arányában járuljon a terhek viseléséhez. A magam részéről az ügyet lezártam, a rágalmazó állítások megtorlását a bíróságok bölcsességére bizom. Varga József. * Dr. Sulyok Dezső úr szóban levő cikke bevezető soraiban a Pápai Hírlapot is aposztrofálja, amelynek részéről azt az állítást/ mintha Varga József úr két hét előtti »Helvreigazítás«-ának közlésével városunk felekezeti békéjét csak a legkisebb mértékben is megzavarta volna, mint teljesen alaptalant, nyugodt lelkiismerettel és teljes határozottsággal visszautasítjuk. Szerk. A legújabb divatú női és férfi bőröv-különlegességek nagy választékban kaphatók a Győri böröndösnél Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Rendelésre is készítünk! Meghívó a Vitézek, Hadirokkantak, Frontharcosok Bajtársi Temetkezési Egyesülete alakuló közgyűlésére. Bajtársak! A vitézek, hadirokkantak és frontharcosok pápai járási vezetőségei elhatározták, hogy közös akarattal, egyesült erővel megalakítják az ingyenes bajtársi temetkezési egyesületet, azért a hősök napján, vagyis május hó 30-án délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében tartják meg az alakuló közgyűlést, amelyre szeretettel meghívnak és elvárnak minden harctéri bajtársat, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e valamely frontharcos bajtársi alakulatnak, vagy sem. Bajtársak! Deresedő fejünk minden nap közelebb hajlik ahhoz az édes magyar röghöz, amelyért még nem régen a vérünket áldoztuk. Mivel a mai szegénységünkben nem számíthatunk idegen támogatásra, elsősorban magunknak kötelességünk gondoskodni a hozzánktartozókról, hogy a halálunkkal beálló súlyos gondoktól szeretteinket mentesítsük. Azt akarjuk, hogy olyan szervet létesítsünk, amely a mi családjainkról legalább is a temetéssel járó nehéz anyagi gondot leveszi, de azt is akarjuk, hogy minden hadviselt bajtárs ingyenesen, olyan méltó és katonai jellegű temetésben részesülhessen, amilyen a hazájáért vért áldozó magyar katonát megillet. Katonatemetést akarunk, amely mellett a közöny sem tud elmenini tiszteletadás nélkül. Bajtársi együttérzésünkkel akarjuk megkönnyíteni egymásnak a nehéz közös sorsot, hogy példánkkal a saját fajunktól és utódainktól is a magunk erejéből harcoljuk ki azt a megbecsülést, amit valamikor az egész világtól a magyar honvéd szerzett meg. Bajtársak! Akik e rövid felhívást olvassátok, a saját érdeketekben tartsátok kötelességeteknek az alakuló közgyűlésre eljönni. Juttassátok el egyúttal e szerény felhívásunkat minden ismerős bajtársatoknak, aki talán nem olvashatja és hívjátok el magatokkal, mert nem akarunk egyetlen bajtársunkról sem megfeledkezni. Minden harctéri bajtársunkat szeretettel hívjuk és feltétlen várjuk. A bajtársi szolgálat nevében: Vitéz Karcsay Béla nyug. ezredes, sk. a HONSz pápai tagoz, elnöke Kovács Kálmán nyug. ezredes, sk. Orsz. Fronth. Szöv. pápai főcsoportjának elnöke Vitéz Hevesy József ny. őrnagy, sk. a vitézek járási hadnagya. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 24-én, hétfőn d. u. 3 órakor előbb rendes, utána pedig rendkívüli közgyűlést tart. A rendes közgyűlés egyetlen tárgya az 1936. évi zárószámadás, a rendkívüli közgyűlés napirendjére özv. Szkitsák Jenőné és társai kártalanítási ügye, több szabályrendelet módosítása, kegydíj iránti kérelem, Kardos Henrik II. emeletes építkezésével kapcsolatos pótadómentességi kérelem, Szűcs Lajos kérelme a városi malom visszavásárlásának törlése iránt, Csarmasz Ferenc kérelme Rozmaring-utcai építkezésével kapcsolatban, Kovács Sándor indítványa a katonai előfogatok tárgyában. — A járásbíróság új vezetője. Dr. Hegedűs László, a helybeli kir. járásbíróság új elnöke, e héten átvette hivatala vezetését. — Pünkösdi napok. Az idei pünkösd olyan verőfényes szép és meleg időben telt el, aminőre régen nem emlékezünk. A tiszta napsütéses idő azóta is tart, sőt a meleg még fokozódott is, úgy hogy a hőmérséklet a szokásos átlagot 7—8°-kal is felülhaladja. Mondanunk sem kell, hogy ez az erősen száraz meleg már sem a kerti, sem a mezei veteményeknek nem tetszik, amelyek egyaránt áhítoznak az után a bizonyos csendes májusi eső után. Sok panaszunkat, sok fohászunkat vajha meghallgatna az egek Ura és frissítené fel a száraz földet, a már-már eltikkadó növényzetet! — Érettségi és képesítő-biztosok. A június hó elején megtartandó érettségi vizsgálatokra a közoktatási kormány a helybeli ref. gimnáziumba dr. Dékány Istvánt küldte ki képviselője gyanánt. A bencés gimnáziumban az érettségi vizsgálat elnöke Füll Lajos lesz. Az állami tanítóképzőintézetben a hó közepén megtartandó képesítő vizsgálatain dr. Balassa Brúnó, a kath. tanítónőképzőben Fedora D. Sándor fog elnökölni, a ref. tanítónőképzőben pedig Szabó Béla fog miniszteri biztosként közreműködni. — Lelkészértekezlet. A veszprémi ev. egyházmegye lelkészegyesülete szerdán d. e. tartotta tavaszi értekezletét városunkban. Értekezlet előtt Zsemberovszky János ösküi lelkész kiszolgáltatta lelkésztársainak az úrvacsorát. Utána Takács Elek kormányfőtanácsos, esperes magvas beszéddel nyitotta meg az értekezletet, melynek keretén belül előadást tátották: Hering János veszprémi lelkész „Lelkész és felügyelő", Ihász Mihály kertai lelkész „Lelkészi becsületszék", Pohánka Ödön tési lelkész „Korunk és az igehirdetés", Kóts Lajos lajoskomáromi lelkész „Az igehirdetés válsága", dr. Mohácsy Lajos marcalgergelyi lelkész „A stólakérdés", végül Szepesi István sikátori lelkész „Lelkészi egyenruha" címen. Az értekezlet mindvégig élénk érdeklődés mellett folyt le s az előadásokhoz többen hozzászóltak.