Pápai Hírlap – XXXIV. évfolyam – 1937.

1937-05-15 / 20. szám

XXXIV. évfolyam. 20. szám. Pápa, 1937 május 15. Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Szerkesztősig : Helyb en. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az alkotmányjogi problémák és a szociális kérdés ismét napirendre kerülnek rövidesen. Látszólag két teljesen különálló kérdéskomplexumról van itt szó. A közjogi kérdések, a háborúelőtti békeidőben rendkívüli szerepet játszottak a nemzet életében és a parlament történetében, mert alkotmányos szerveink összetételét, működését, az államfői hatalom terjedelmét, az országgyűlés két házának jogkörét és egymáshoz való viszonyát, valamint azokat a kereteket szabályozták, amelyek között — választójog rendszerével és gyakorlásával — az állampolgár a törvényhozó hatalom kialakításában részesedik. A szociális problémák keretébe viszont a társadalmi ellentétek kiegyenlítése, a szegényebb néposztályok védelmének, megélhetésének és boldogulásának alátámasztása tartozik. De bármi-, lyen távolállónak látszik is az állami életmegnyilvánulásoknak s ezekkel kapcsolatos jogi szabályozásoknak e két csoportja, a legutóbbi időkben sűrűn tapasztaljuk, hogy újra és újra együttesen szőnyegre jut a két kérdéscsoport. Azok a bő tapasztalatok ugyanis, amelyeket a háború és azt követő forradalmi idők alatt szereztünk, bebizonyították, hogy egészséges állami és társadalmi élet csak akkor és csak ott alakulhat ki, ahol egyforma fontosságot tulajdonítanak mindkét kérdéskomplexumnak s egyiknek fokozatos fejlesztésével és javításával párhuzamosan munkálják a másikat is. A legtökéletesebbnek látszó alkotmányjogi berendezés is csődöt mondhat válságos időkben, ha rendezetlenek a szociális problémák és a legmegértőbb szociális politika sem tudja tartósan megvalósítani célkitűzéseit az alkotmányos szervek pontos funkcionálása nélkül. Nagyjelentőségű felismerés ez, amelyre az elmúlt két évtized szomorú tanulságai oktattak. A miniszterelnök többször hangoztatta, hogy a nemzeti élet megerősítéséhez a közjogi reformokat, a választójog modern alapokra való helyezését s ezzel kapcsolatban a kormányzói jogkör kiterjesztését és a felsőház jogkörének rendezését époly fontosnak tartja, mint a széles néprétegek gazdasági és szociális helyzetének javítását. A közjogi kérdéseket! illetően megindultak az alkotmányjogi javaslatok előkészítő munkái s a törvényhozás már elfogadta a választási rendszer legfájóbb sebének, az ajánlási rendszernek reformjáról szóló törvényjavaslatot. A szociális intézkedések terén egész sorozatra lehet hivatkozni, így a FAKSz-kölcsönök törlesztési terhének csökkentése, az ifjúság ügyének felkarolása, a ! kisipari hitelek emelése, a tisztviselőkölcsönök ; új kategóriákra való kiterjesztése, legújabban pedig a földreform során földhözjutottak ne- j héz helyzetének javítása. Mind olyan rendelkezések, amelyek a legkülönbözőbb foglalkozási ágakban széles rétegek helyzetén vannak , hivatva segíteni. Az alkotmányjogi kérdések megoldása és a szociális intézkedések összhangja fogja megalapozni a nemzeti élet új korszakát. A Lélek párviadala. Pünkösd a lélekvárás ünnepe. Felemeljük szemeinket a magasba. Onnan jön a Lélek, ahonnan a Nap szórja szerte a világra a maga éltető és áldó sugarait s ahol felhők méhében készül az áldáshozó eső. Sóvárog oda felfelé az emberi lélek, nemcsak napfényért és í esőért, hanem a Lélekért is. Ez a Lélek jó ismerősünk, hiszen itt dolgozik közöttünk és velünk, tüze és lendítő ereje sugalmaz minden jó szándékot és igaz cselekedetet, de vannak rejtett erői, amelyek nem tudnak érvényesülni egy nagy akadály miatt. Mert van egy másik hatalom vele szemében, ez is lélek, tehát anyagi eszközök nem sebezhetik meg, erejét el nem vehetik és e miatt szinte isteni a hatalma. Ennek a másik léleknek sok neve van. Gonosz szellem, Lucifer, Sátán, a világ lelke, Ördög: mind az ő nevei. Említésükre mindenk itudja, hogy ez az a »másik«. Ismerjük őt is, hiszen mint Kisértő mindig a nyomunkban van, vagy, óh jaj nekünk! olykor vezet és ragad magával. Mert mireánk számít mindkét lélek, küzdelmük értünk van. A harci játék tétje te vagy, ki olvasod e sorokat, a te földi sorsod, testedlelked, jóléted és üdvöd forog kockán; e súlyos, kíméletlen viadalt nem nézheted ölhetett kezekkel a közömbösség kényelmes páholyából. Nézd, minő ádáz ez a párviadal a politikában. Egyik fél az isteni Lélek. Nemzetközi viszonylatban megértést, egymás érté,- | keinek megbecsülését kívánja; tudtára adja isteni bizonyossággal franciának és németnek, magyarnak és csehnek meg oláhnak, hogy a másiknak is van joga az élethez, a másikra is vár valami szerep az egyetemes emberiség munkájában. Azt követeli ez a Lélek a belpolitikában, hogy a rideg és érzéketlen sorsközösségen túl testvéred, fajtád sarja az a másik magyar, akit hozzád egy elemezhetetlen fluidum, a fajszeretet köt s ezért azt elesni hagyni megbocsáthatlan bűn a fajtád ellen, így az isteni Lélek. Vele szemben az a »másik« mindent összekuszál. Álnokságot, képmutatást, ravaszságot visz be mint gyilkos mérget a diplomáciába, gyilkot ad a nemzetek kezébe egymás ellen, hogy egy végső leszámolásban mindenik fél elpusztuljon, az egyik holtan, a másik haldokolva maradjon a csatatéren. A nemzetet is osztályokra, felekezetekre, majd atomokra darabolja, hogy lassú, de biztos halódással önmaga ássa meg a maga sirját. Nézd, minő ádáz a lelkek harca az életnek gazdasági vonatkozásában. Az isteni Lélek tanítása szerint minden az Istené, aki kirendeli mindenki számára a szükségleteket bő mértékben s megloptad a másikat azzal, ha nem adod oda neki, amit oda szánt az Isten, de a te sziveden és kezeden át. Gazdagság és szegénység nem választófal, hanem összekötő hid, alkalom arra, hogy szivjóság és hálaérzés egymásba kapcsolódjanak. Ezzel szemben az a »másik« lélek így beszél: ne törődj a másikkal, élvezd korlátlanul, ami a tied, légy éhesebb a farkasnál, amikor élvezetek után futsz és légy hullából is lakmározó hiéna, amikor kedvező a gazdasági konjunktúra. Nézd, minő ádáz a lelkek harca a kultúra életjelenségeiben. Szól az Isten Lelke: irodalom és művészet az ember nemesi oklevele és nemesedésének eszköze; szentély, ahova boldogan vonul el a gondterhelt és megfáradt harcos; egy magasabb létmód, ahol letisztul a salak és kifényesedik az istenkép az emberarcon; forrás, amely friss és tiszta vízzel üdíti fel a tikkadt lelket. Ám az a »másik« lélek bódító mámor szolgálatába állítja a szellemet, hízeleg a testnek, az érzékiségnek, leszoktat a tiszta örömökről, megmérgezi az addig tisztavízű kutat s hazug álmokba zsibbasztja a nemesre áhítozó lelket. így »boldogítja« ma világunkat a modern irodalom, a színpad, a mozi s nem ritkán a képzőművészet is. S nézd, minő ádáz a lelkek harca a saját szivedben. Isten Lelke sugall: szeresd és tedd a jót, ama »másik« pedig lefogja kezedet,, amikor segíteni akar. Amaz tisztaságra késztet, emez bűnre csábít. Veszed-e észre, milyen végzetes harc tere a saját szived s hogy mindig lesűlyedsz, amikor bűnös hajlamaidat követve azzal hitegetted magadat, hogy emelkedsz és gazdagodok Ha szétnézel ismerőseid között, csupa hulló csillag, akik után könnyezve zokognak az angyalok és te magad is csak roncsa vagy annak, ami lehetnél, vagy lehettél volna. Mert az a »másik« lélek lett az urad. Kedves olvasóm! A két lélek sohasem köt békét, még csak fegyverszünetet sem tart. De az utolsó szó, a diadalmas kiáltás mégis csak az Isten Leikéé lesz. Imádkozzál érte és dolgozzál az érdekében. így ünneplünk, a Lélek várásában és befogadásában így szentelünk igazán pünkösdi ünnepet. Rácz Kálmán. A Nemzeti Egység ugodi kerületének választmányi ülése, Az ugodi kerület f. hó 7-én tartotta meg Pápán kerületi választmányi ülését, melyen résztvett vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, vármegyei elnök, dr. Jókay-Ihász Miklós gazd. főtanácsos, vármegyei alelnök, Szabadhegy Elemér gazd. főtanácsos, ker. elnök, Kolossváry László az ugodi kerület képviselője, Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, a pápai kerület elnöke, Jakula Béla vármegyei titkár, az ugodi kerület községi szervezeteinek vezetősége és mintegy 100 érdeklődő. Szabadhegy Elemér megnyitó beszédében megemlékezett Gömbös Gyuláról, a Nemzeti Egység mozgalmának megindítójáról s kérte a választmány tagjait, hogy a szervezet működését továbbra is elhunyt nagy vezérünk szellemében vezessék. Szeretettel üdvözölte az a 3 Harisnyák Kalapok Kesztyűk Ingek « o Fűzök Nyakkendők A Ö Retikűlök Zoknik Sí N V) Habselyem fehérneműk. Tekintse meg kirakatainkat! ^ Olcsón csal* ^ divatcsarnokában Telefon 174.