Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-04-11 / 15. szám

Ne mulasszuk el a nagytakarítás után P adlóinka tpadlókárpittal véden i üzletében most rendkívül olcsón, fele­árban kaphatók padlókárpit maradékok. ÚJDONSÁGOK. — T. előfizetőinknek, hirdetőink­nek és lapunk minden olvasójának boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! — Húsvéti istentiszteletek. A r. kath. templomban ünnep első napján a misét és szent­beszédet Németh József apátplébános mondja; másnapján ugyancsak ő tartja a misét, prédi­kálni pedig Orbán József káplán fog. — A re­formátus templomban húsvét ünnepén Med­gyasszay Vince püspök, húsvét hétfőjén Ólé Sándor lelkész végzi az istentiszteletet. — Az evangélikus templomban ünnep első napján Schöck Gyula lelkész, másnapján Rónai Zoltán hitoktató-lelkész prédikál. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága 1936. évi április hó 15-én d. e. V 210 órakor rendes köz­gyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: Alispáni je­lentés (mely a biz. tagoknak a meghívóval együtt nyomtatásban megküldetett). — Gömbös Gyula miniszterelnök leirata. — Szeged sz. kir. város átirata Liszt Ferenc emlékének megörökí­tése tárgyában. — Veszprémvármegyei Gazda­sági Egyesület felirati kérelme a mezőgazdasági cselédlakások céljaira használt épületek átépí­tése esetére adómentesség megadása tárgyában. — Fejér és Veszprém vármegyék bazaltbányá­jának 1935. évi zárszámadása. — A vármegyei alapok, alapítványok és a vármegyei gyám­pénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelye­zése. — Az útalap s más alapok 1935. évi zárószámadásai s még vagy 30 kisebb jelentő­ségű ügy. Lapunk zártakor nagy megdöbbenéssel és igaz lőt, aki 30 éven át volt az intézetnek buzgó tisztviselője. Beszéde további részében nagy alapossággal ismertette a mai közgazdasági helyzet okait és a gyógyulási folyamat eszkö­zeit. Rámutatott arra, hogy a pengő érték állan­dósága és az államháztartás egyensúlyának fenn­tartása az a két pillér, amelyeknek fönntartása képezi legfőbb feladatunkat. Ez tette indokol­takká a kormány gazdaság politikai intézkedé­seit s eredményezte az állami beavatkozásnak azt a mérvét, amely már közel jár az állam­szocializmushoz. Ez a beavatkozás a gazdasági feszültség enyhülésével csökkenni fog, ma azon­ban még indokolt, mert hazánkat egy újabb gazdasági virágzás korszakába fogja vezetni. Külön ki kell emelni a gondosan megszerkesz­tett igazgatósági jelentést, amely hü képét adja az intézet mult évi működésének. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott zárszámadás és mérleg adatai szerint az intézet 100 millió P forgalmat bonyolított le. Vagyona, ami 1925. évben 401.839 P 10 fill. volt, ma 1,000.206 P 92 fillér. Ez a fejlődés a legbiztosabb fokmé­rője a részvények belértékének. Értékpapír tár­cája elsőrendű értékekből áll, bő latenciával. Jótékony célokra az arányosságot meghaladóan jelentékeny összeget fordított. A zárszámadás­hoz és igazgatósági jelentéshez dr. Hoffner Sándor részvényes szólt hozzá, aki vázolta azo­kat a nehéz küzdelmeket, amelyeken egész gaz­dasági életünk s vele együtt a Pápai Takarék­pénztár átment. Hogy azonban az intézet gaz­daságilag mindig helyes ösvényeken haladt, azt mutatja az a körülmény, hogy az 1925. évi aránymérleg összeállításakor 401.000 pengőre fölértékelt vagyon ma egy millió pengő fölé emelkedett. Ezért a szép eredményért úgy az elnökségnek és igazgatóságnak, mint a tiszt­viselői karnak a részvényesek nevében köszö­netet mond. Megejtette ezután a közgyűlés a választásokat, melynek során a régi vezetőség mellé megválasztattak a felügyelő-bizottságba dr. Szeleczky Gyula, az igazgató-tanácsba Deutsch József, Fa László, Kende Béla, Kocziha János, Lakossy István, Merétey Ká roly dr. és Zsemlevics György. Húsvétra harisnyát, kesztyűt, fehérneműt SAUDEK divatáruházban vegyen! Juhász Imre. szívbéli részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Juhász Imre ny. áll. tanítóképző intézeti tanár Buda­pesten, ahova szívbaja kezeltetése miatt utazott fel, 62 éves korában elhunyt. Juhász Imre mint tanár s mint közéleti férfiú sokoldalú önzetlen munkás­ságával közbecsülést szerzett s halála hire igen széles körökben fog nagy részvétet kelteni. Mint értesülünk, hült tetemeit hazaszállítják s itthon temetik el. Az elhunyt érdemei méltatására még visszatérünk. — Temetése nagypénteken d. u. 4 órakor lesz Liget-utcai lakásáról. — A Pápai Takarék közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár f. hó 5-én az intézeti székház nagytermében megtartott évi rendes közgyűlése egy, a szokásos évi közgyűlések sorából kiemelkedő közgazdasági mozzanatnak tekinthető, nemcsak azért, mert ez a közgyűlés a Pápai Takarékpénztárnak immár 73-ik évi rendes közgyűlése volt, hanem főleg azért, mert az intézet fokozatos fejlődéséről, vagyoni erejé­nek mai szilárdságából azt a megnyugtató kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy szorgos munká­val, takarékossággal és a szükséges előrelátás­sal még a jelenlegi, rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között sincs ok arra, hogy a türel­met és a jövő iránti bizalmat elveszítsük. Ez évben igen is az intézet saját tőkéi meghalad­ták az egy millió pengőt, amely előnyös hely­zettel vidéki intézeteink közül csak kevés di­csekedhetik. — A közgyűlést Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, elnök vezette. Megnyitó be­szédében a gazdasági helyzet ismertetése után elparentálta az intézet halottjait dr. Szkicsák Jenő nagybérlőt, ki nemcsak az intézet, de egész Veszprém vármegye gazdasági életében kima­gasló szerepet játszott és Szente Ödön könyve­— Nemzeti Egység Pártja. F. hó 8-án, j szerdán este a Nemzeti Egység Pártjának; • helyi vezetősége előtt előadást tartott Őnody Dezső jogszigorló, a fővárosi szervezet körzet­'titkára a Nemzeti Egység gondolatának in­tenzivebb fejlesztéséről és a székesfővárosi szervezkedés menetéről. A helyi pártvezető­ség nagyobb számban jelent meg és őszintéi megértéssel fogadta az ott elhangzott be­számoló előadást. Rámutatott az agilis, fia­tal előadó a Párt megvalósítandó két fő céljára: Nagymagyarország visszaszerzésére békés revízió úitíján és arra, hogy mindért) magyarnak becsületes kenyeret akarunk adni}. A székesfővárosi szervezés legfontosabb alap­ielve, hogy a vezetők és a tömegek között állandó intenzív kapcsolatot tartsanak fenni Vázolta Önody Dezső a Párt székesfővárosi szervezetének felépítését, valamint politikai és társadalmi munkáját. Befejezésül rámutatott (arra a legfontosabb irányelvre, amelyet a Nemzeti Egység gondolata jelent, vagyis, hogy: »Magyar szivekbe magyar eszmét, Ezt akarja a Nemzeti Egység!« — A szélesvizi park. A tavaly betemetett Szélesviz helyére a polgármester csinos parkot varázsoltatott. A körülbelül egy hold területet planirozták, díszcserjékkel, fákkal, virágokkal be­ültették, sétautakat állítottak bele, s valószínű­leg padokról is gondoskodnak a kies parkban pihenni kivánók számára. Ugyancsak parkíroz­ták a Veszprémi út, Jókai út és Gyimóti út tor­kolatánál képződött háromszöget és a Csóka­korcsma veszprémi úti oldala mellett levő tér­séget is. Látva a szép szélesvizi parkot, bizo­nyára megbékélnek a helyzettel azok is, akik a régi Szélesviz betemetésének ellenzői voltak. — 1937-es választási névjegyzék. A vármegyei központi választmány dr. Berky Mik­lós alispán elnöklésével mult héten Veszprém­ben ülést tartott, s azon az 1937. évre érvényes országgűlési képviselőválasztók névjegyzékével foglalkozott. A részben már kész, részben még készülő névjegyzéket a községekben és váro­sokban közzé fogják tenni úgy, hogy arról a lakosság idejében tudomással birjon. — ipartestületi székház. Az ipartestü­leti székház ügyében f. hó 4-én dr. Sulyok Dezső orsz. képviselő az ipartestület elnöksé­géből, városi képviselőtestületi tagokból és a megyei törv. hat. biz. tagokból álló küldöttséget vezetett a város polgármesteréhez. Dr. Sulyok Dezső bevezető szavaiban kérte a polgármestert, hogy hallgassa meg az iparosság képviseleté­nek előterjesztését. Hajnóczky Ferenc ipartest, elnök adta elő ezután az iparos-székház épí­tésének szükségességét, ismertette a terveket, rámutatott arra, hogy az ipartestület az egyre fokozódó követelményeknek a jelenlegi székház helyviszonyaiból kifolyólag nem képes eleget tenni, majd arra kérte a polgármestert, hogy tegye lehetővé a székház építési céljaira kitű­nően megfelelő, városi tulajdont képező, Szlo­boda-féle háznak az ipartestületnek adomá­nyozását. Kifejtette, hogy városunk önálló ipa­rosai, kiknek száma 850 főre emelkedett és a város összlakosságának Ve~át kitevő iparos­családtagok, akik hajdan is a város polgár­ságának zordét és egyik legnagyobb adófizetői egységét jelentették, jogot szereztek arra, hogy kérelmüket figyelembe vegyék. A polgármester az előadott kérelmet magáévá tette és meg­ígérte, hogy azt a város legközelebbi közgyű­lése elé terjeszti. — Hisszük, hogy az Ipartes­tület fennállásának f. évi 50 éves jubileumi ünnepélye alkalmából az iparosság leghőbb óhaja teljesül. — A finom női holmit tökéletes varró­fonállal kell megvarrni, különben nem szép. Torpedó varrófonál felel meg legjobban, mert hibátlan sodrású, selyemfényű és minden szín­ben kapható. S: hac ker< kői g' jut; Ke Páp; Javíti Ten ka áfxofycu, fUAÁxím, fcwJ&cb 66 CL ixh+ a

Next

/
Thumbnails
Contents