Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-01-11 / 2. szám

LŐWY BUTORÁRUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. Van vagy nincs városrendezési terv? Nem régiben történt, hogy a minisztérium egy általános érvényű rendeletben felhívta a városokat, hogy amelyeknek még nincsen városszabályozási tervük, azok ezt minél előbb készítsék el. Felvillant valami lelkünkben, háború előtti idők emlékeként, hogy mintha e téren még a mi városunknak is volna valamiféle függő tartozása, de aztán megnyugtattuk magunkat, hogy ha sejtelmünknek tényleg van valaminemü alapja, akkor — mikéntf az már sok egyéb függő tartozással is történt — ez a mostani városkormányzati érában bizonyára hamarosan beváltásra is kerül. Ez mindeddig nem történt meg. Pedig a kérdésnek tisztázása — mint az előadandókból látni fogjuk — nem csak általános közérdek, de lényegesen érintheti az egyes adófizető polgárok anyagi érdekeit is. A konkrét eset az, hogy egyes építkező, helyesebben tatarozást végeztető háztulajdonosoknak az illetékes kincstári hatóság az őket miniszteri rendelkezések szerint jogosan megillető u. n. tatarozási adókedvezményt azon a cimen tagadta meg, hogy nem utcaszabályozási vonalban épült házat az ilyen kedvezmény nem illet meg. Ez a rendelkezés valóban fennáll. S itt a kérdés csupán az, hogy van-e a mi városunknak érvényes, felsőbb hatóságilag jóváhagyott utcaszabályozási vonala, illetve -szabályozási terve? Ilyen terv még a háború előtt készült ugyan, de ezt a minisztérium jóvá nem hagyta. Jóváhagyta a tervvel együtt felterjesztett építkezési szabályrendeletet, de magában a szabályozási tervben annyi hibát, annyi fölösleges — a polgároknak minden különösebb forgalmi vagy szépészeti szemponttal nem indokolható — terhet okozó kiegyenesítéseket, átvágásokat stb. igénylő intézkedéseket talált, hogy azt a régi, boldog, pénzbővebb időben sem találta elfogadhatónak. Tudunk egy esetet például, —; s érdekes, hogy a jóvá nem hagyott terv figyelembevételével éppen egy ilyen helyen tataroztatatótól vonták meg sok más társával egyetemben az adókedvezményt, — ahol olyan szabályozást rajzoltak be, ami emberi számítás szerint kétszáz év alatt sem volna megvalósítható. Mert hogy a Szent Imre Fő-tér és a Korvin-utca sarkán álló uradalmi igazgatósági épület, az u. n. Zichy-ház elmozduljon a maga helyéről és egyenes vonalba jusson a Fő-téri uradalmi bérház vonalával, ami természetesen a többi ott lévő emeletes házak 1—3 méterrel leendő kiljebb vonulását is megköveteli, ahhoz sejtelmünk szerint legalább annyi idő lesz szükséges — tehát úgy kétszáz esztendő — amióta ez a négyszöges várformán beépített épület, mellékesen megjegyezve: városunk egyik legszebb barokk műemléke fennáll. Ámde ettől függetlenül nem tartjuk méltányosnak és igazságosnak, hogy bárkit is az őt jogosan megillető kedvezménytől a mi legjobb tudomásunk szerint nem létező jogcímen elüssenek. Arról, hogy ama bizonyos szabályozási terv jóváhagyást nyert volna, senki a városházán nem tud, akta ellenben sem az elutasításról, sem a jóváhagyásról nincs a városházán, ellenben van egy miniszteriális irat ebből az időből, amely alaposan kritizálja az akkori mérnök túlmerész szabályozási elgondolásait s amely Írásnak kiegészítő része lehetett az idők viharában eltűnt elutasító végzés. A dolog tehát tisztázandó, a sérelmek — mert mint említettük, igen sok hasonló sérelmes eset van — reparálandók. A városi hatóságnak utána kell néznie annak az iratnak

s amelynek másolata a városházán nem található. Ha a minisztériumban jobban megőrizték, mint az nálunk történt, akkor gondoskodni kell, hogy az elveszített régi helyett más, a reális élet körülményeinek megfelelő, csak a legkirívóbb és legzavaróbb városrendezési hibákat eltüntető új szabályozási terv minél hamarabb megkészüljön. Abban az egyáltalán nem képzelhető esetben pedig, ha ama régi szabályozási terv annak idején mégis jóváhagyatott volna, viszont a terv köz- és magánérdekből való sürgős revíziójáról kell gondoskodni. Korornpay Viola verseiből. MI SZEGÉNY MAGYAROK, CSAK SÍRUNK CSENDESEN. . . Kobzos tájról jöttünk, s olykor meg-megdobban Régi dalok dobja az emlék-zugokban . .. Tüzek mellől jöttünk, s olykor fel-fellobban Kósza fények lángja a mécses-sorokban . .. Szabad földről jöttünk, s olykor ki-kirobban Rabságunk vad jaja lázadó sikolyban!. .. Nagy pusztákról jöttünk, s olykor csontig vágja Testünket a vágtás rohanások vágya!. .. Tett-mezőkről jöttünk, s olykor szívig marja Mellünket a hősi akarások karja!.. . . . . S mikor már vérünknek nincs nyugodt cseppje sem, — Mi, szegény magyarok, csak sírunk csendesen ... ÚJRA KEZDENÉM . . . Ha vége lenne a táncnak egyszer, Ha az úton nem nyílnék több csoda, Ha elfáradnék, mint küzdő ember, Ha elkopnék, mint zengő zongora, Megállnék, s az arcom gúnyban égne; Ez volt az egész. Több semmi! Semmi. . Szemlélődni: ez az élet vége, S a bejárt utakon elmerengni.. . Mélyebbre, messzebbre most sem látok, Mint akkor, amikor látni kezdtem. Csak közben fénnyé égtek a lángok, S csodából nem maradt egyetlen sem . .. Ez hát az egész!. .. De ha új élet Lehetőségét kínálnák felém, — Bár minden láng derengő fénnyé lett, Elfogadnám!... És újra kezdeném !... — Vallásos konferencia városunkban. A Református Élet, budapesti egyházi lap által városunkban rendezett konferencia résztvevői — mintegy 100-an — csütörtökön este érkeztek meg Pápára. Az állomáson a helybeli református egyház presbitériuma fogadta a konferencia tagjait s nevükben dr. Cseh-Szombathy László főgondnok üdvözölte őket s élükön a konferencia szellemi vezérét, dr. Ravasz László dunamelléki püspököt, a Református Élet főszerkesztőjét. A konferencia — a lapunk múlt számában közölt programm szerint — ma pénteken és szombaton részben a kollégiumban, részben — nők részére — a ref. leányegyesület helyiségében fog lefolyni. Befejezésül vasárnap V

212-kor a városi színházban matiné lesz, melyen más műsorszámok mellett Ravasz püspök fog Hit és nemzet címmel előadást tartani. E matinéra jegyek Kis Tivadar könyvkereskedésében kaphatók. r

r — Katonai előléptetések. A Kormányzó úr Őfőméltósága a háborúban átlagon felüli teljesítmény elismeréséül Nyáry Dezső m. kir. műszaki tanácsost és dr. vitéz Vida Elemér m. kir. rendőrkapitányt a szolgálatonkivüli őrnagyi címmel, Horváth Endre gimn. tanárt pedig, aki az egész világháborút első vonalban harcolta végig, a tartalékos századosi címmel ruházta fel. SZÁRAZELEM-GYÁRTMÁNYOK. — Az ipartestület jubiláris esztendeje. A pápai ipartestület ez évben tölti be fennállásának 50. esztendejét. A testület a fontos évfordulót méltóképen akarja megünnepelni, s tervbe vette díszközgyűlés tartását, ipari- és mezőgazdasági kiállítás rendezését stb., továbbá ez évben szeretné megoldáshoz juttatni az új székház ügyét is, amire minden kilátás meg van. Az ünnepély megfelelő előkészítése dolgában már is széleskörű mozgalom indult meg, amelybe belevonták a testület kebelében működő szakosztályokat is. Amint az előjelek mutatják, a jubiláris ünnepélyek kiemelkednek a helyi keretekből és ipari szempontból országos jelentőségűvé válnak. — Lelkészbeiktatás. Lélekemelő ünnepély keretében iktatták hivatalába f. hó 5-én, vasárnap, a takácsi református egyház újonnan választott lelkészét, Szíjj Józsefet, akit az Alföldről hivott el a hivek egyhangú bizalma. A beiktatási szertartást Jakab Áron, a pápai egyházmegye esperese végezte, aki elsőben könynyekig megható szavakkal búcsúztatta el híveitől a' takácsiak 40 éven túli szolgálat után nyugalomba vonult eddigi lelkészét, a közszeretetben álló Győry Jánost. Azután az új lelkészt, a mezőtúri gimnázium tanári katedrájáról elhívott Szíjj Józsefet iktatta be emelkedett szellemű beszéddel hivatalába. Majd az új lelkész tartotta meg nagy szónoki készséggel gyönyörű beköszöntő beszédét, amely mély hatást tett a templomot zsúfolásig megtöltő közönségre. Istentisztelet után, az immár beiktatott lelkész küldöttségek tisztelgéséi fogadta. Ólé Sándor pápai református lelkész a pápai egyházmegye lelkészei-, dr. Iker istván vaszari róm. kath. plébános a r. kath. egyház-, Schöck Gyula pápai evangélikus lelkész az evang. egyház nevében üdvözölték az új lelkészt, akit még Tóth Albert helybeli ref. tanító, Horváth Imre levente-parancsnok és a tűzoltók parancsnoka köszöntötték szíves szavakkal, amikre ő gondolatokban gazdag beszédekkel válaszolt. A közebédet a kultúregyesület helyiségében szolgálták fel, ahol Kolossváry László, a kerület országgyűlési képviselője mondott a tőle megszokott lelkeshangú felköszöntőt a nyugalomba vonult és a beiktatott lelkészre. Felköszöntőt mondottak még Ólé Sándor és Barsi Pál bokodi ref. lelkész. — Az iparkamarai főtitkár előadása. Az ipartestület és az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság e hó 12-én, vasárnap délután 5 órakor a Levente-Otthonban ismeretterjesztő előadást rendez, melynek keretében dr. Meixner Ernő győri keresk. és iparkamarai főtÜtkár tart előadást »Az iparos szerepe a közéletben és mi a kötelessége az iparosnak mint állampolgárnak címmel. Az előadást megnyitja a népművelési zenekar, bezárja az iparos dalkör. — Belépő-díj nincs. — A Turul-bál. A Turul-Szövetség Enyingi Török Bálint Bajtársi Törzsének Turulbálja mult szombaton éjjel a teljes siker jegyében zajlott le a Griff-szálló nagytermében. Városunk úri fiatalsága nagyszámban találkozott össze a sima parketten, s mikor az első csárdás után a fővárosi jazz band hangos muzsikája rázendített a tüzes ritmusu divatos táncokra, csakhamar gondtalan virágos hangulat lett úrrá a teremben. Szép volt, előkelő tónusu volt ez a valóban rokonszenves mulatság, amely sokáig kedves emléke lesz a benne résztvevőknek. Éjfélkor dr. Tibor István törzsfő dacos szavakkal elmondta a magyar ifjúság tiltakozását a trianoni igazságtalanságok ellen, a jelenlevők éljenzésétől kisérve megfogadván, hogy addig nem nyugosznak, amig a csonkítatlan Nagy-Magyarországot vissza nem állítják. A bálon városunk több kitűnősége társaságában megjelent a törzs patrónus magisztere: vitéz Draskóczy István ny. altábornagy is, akit az ifjúság mély tisztelettel vett körül. Si; Kei