Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-12-05 / 49. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. A >—rs-T-E-: >1 JZ CH K L, ENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. XXXIII. évfolvam. A

m S£ám. Pápa, 1936 december 5. Egyik nap követi a másikat, egyik hang még alig némult el, már felcsendült a másik. De mint a napok sem egyformák, a hangok is nagyban különböznek egymástól. -.Vannak napok, melyek komorak és elbusultak, szenvedően gyászosak, van akárhányszor, hogy már az utána következő boldogan mosolygó, öntelten elégedett. A hangok közül is némelyik a bánat, az elnyomatás, az üldöztetés jajait zengi, mig a másik, a nyomban utána következő, az örök fennhéjázó önteltségét hirdeti, a hizelgős szolgalelkűség himnuszát harsogja. Egyik nap követi a másikat, alig* némul el az egyik hang, már felcsendül a másik. így történt ez ezen a héten is, történt pedig ez Romániában, annak is bukaresti parlamentjében. Az egyik napon, az elsőn, a magyar kisebbség vezére beszélt. Beszélt arról, hogy abban az államban, melynek a magyarok is polgárai (külföldi tanácskozásokon pláne »egyenlőjogu« polgárai!), ezeket a magyarokat kidobják állásaikból s nyugdíj, kenyér nélkül hagyják őket elpusztulni.. Még a magánvállalatoktól is felsőbb nyomásra elbocsátják a magyar alkalmazottakat, a magyar egyházaktól elvonják az államsegélyt, a magyar nyelvű elemi oktatást betiltják, lehetetlenné teszik, a magyar sajtót megsemmisítik, a románban féktelen uszítást visznek végbe és — új szent Bertalan éjszakát emlegetnek. Ez volt az egyik nap s ez volt az egyik! hang. S követte ezt egy másik nap, felcsendült ezen egy másik hang. Pedig ez a másik hang szintén kisebbségi hang volt, de minő máskép zengett, fuvolázott, áradozott ez a másik, amikor a kisebbségi németek vezére eképen szólott: »A romániai németség (szászok és bánsági svábok értendők itt főkép) az ország román népével együtt él és hal az országért, mert mindkét népnek ugyanazok az ellenségei. A harcokban, melyek előre vetik árnyékukat, Románia németsége vállvetve akar küzdeni a románsággal a civilizáció és az igazság érdekében«. így beszélt Hans Ottó Roth úr, ez volt az a hang, mely követte az előző napi magyar panaszhangot, ha akarjuk, ez tekinthető válasznak is arra. Megrendülve, elképedve hallja ezt a magyarság innen és túl a határokon. Azon már régen túl van mindenki, hogv a múltra hivatkozzék. Hogy előadja azokat a különleges privilégiumokat, amiket évszázadok hosszú során át ép a szász nép élvezett a magyar állam részéről Ez már elmúlt, ez már nincs többé. Hálásnak különben is csak gazdag ember iránt érdemes lenni, akitől — a háláért t. i. — még újabb jótéteményeket várhatunk. A szegénnyel, akinek már nincs semmi adnivalója, aki maga is inkább könyörületre szorulna, azzal ki törődik, azzal ki is áll szóba? Azt inkább meg se ismerjük az utcán, baja iránt minek érdeklődnénk, úgyis csak azt mondhatnók neki: »Hja, barátom, magam sem vagyok valami rózsás helyzetben, tudja, ma rosszak az általános gazdasági viszonyok...« De minek beszélni, jobb észre sem venni az egykor bőkezű szegényt. A háláról tehát, valamint Kálmán király törvényében a boszorkányokról, akik nincsenek, említés se essék. De a hála érintése nélkül s keserű mosollyal annak tudomásul vétele mellett, hogy az erdélyi németség szemében a románok képviselik a »civilizációt és az igazságok, meg kell azt mégis kérdeznünk — még ha nem is jut el hozzájuk ennyi száz kilométeres távolságból s annyi ezer román csendőrön keresztül a mi kérdésünk — vájjon nekik, román impérium alatt élő németeknek, a németek is ellenségeik-e? Azok ellen is együtt akarnak-e küzdeni a románokkal? Mert hiszen mi a németeknek barátai vagyunk, együtt véreztünk velük a csatamezőkön, közös szenvedés lett a sorsunk, a világ kifordulna sarkából, ha ők valaha ellenségeink

1 lehetnének. (Igaz, hogy mostanában elég gyakran megteszi ezt is ez a szélsőségekben tomboló mai világunk!) De erről ma szó sincs, tán a jövőben sem lesz. Tényként szögezzük tehát le, hogy amikor az erdélyi németség vezére Románia ellenségei ellen, akik közé a románok első sorban a magyarokat teszik, akar a románokkal együtt küzdeni, akkor — így várjuk és így hisszük legalább — szemben találja magát saját anyafajával, a birodalmi németséggel. A választójog és a nemzet érdeke, A mai magyar életnek egyik jellemző sajátsága, hogy a most élő nemzedéknek vállaira nehezedik tragikus súlylyal számos oly fontos nemzetpolitikai kérdés elintézése, amely a mult hagyományaként maradt a mai magyarságra. Szembe kell néznünk ezekkel a kérdésekkel, mindent el kell követnünk azok méltányos és a nemzet érdekeinek megfelelő megoldása érdekében, s nem folytathatjuk az elmúlt idők lassú, halogató, késlekedő politikáját, ha a nemzet jobb és biztosabb jövőjét akarjuk előkészíteni. Az elintézetlen nemzeti problémák közé tartozik a választójog kérdése is. Hosszú évtizedek viharos előzményei után kerül ismét a magyar politika napirendjére ez a nehéz, bonyolult kérdés. Sokat és sokszor szerepelt a választójog a magyar politikai életben, elkeseredett pártharcok, éles és szenvedélyes küzdelmek tárgya volt már a világháború előtti időkben, s ime: a mostani nemzedékre vár az az elháríthatatlan feladat, hogy végre nyugvópontra juttassa a magyar belpolitikának ezt a — kétségtelenül sarkalatos — kérdését. A magyar közvélemény örömmel és megnyugvással látja, hogy a választójog reformját előkészítő pártközi értekezlet, az összes pártok bevonásával jövő hó elején fogja munkáját megkezdeni, a legkedvezőbb előjelek között, a legalkalmasabb légkörben. Valóban igen kedvezőnek mutatkozik a belpolitikai helyzet e nagyjelentőségű probléma megvitatására, mert az összes parlamenti pártok részéről Darányi Kálmán miniszterelnök higgadt, konciliáns személyisége iránt megnyilvánuló bizalom a legjobb biztosíték arra nézve, hogy a pártok kiküldöttei szenvedélyektől mentesen, őszinte jóakarattal és tárgyilagossággal fognak hozzá e nagyfontosságú munkához. Igen biztató előjelnek tekinthetjük azt is, hogy a választójogi kérdés lényegében a kormány, a kormánypárt és az ellenzéki pártok között tulajdonképpen véleménykülönbség nincsen. A számba1 vehető politikai tényezők teljesen egyet, értenek abban, hogy a magyar választójogi rendszer korszerű reformjára szükség van, s így a pártközi értekezletre tulajdonképpen csak az a feladat hárul, hogy a kérdés szabályozásának módozatait lerögzítse, annak alapelveit megállapítsa. Kétségtelen, hogy vannak olyan szempontok, amelyeket a választójog reformjánál figyelmen kívül hagyni, elhanyagolni nem lehet. A magyar közvélemény olyan új választójogi törvény megalkotását várja a parlamenttől, amely kizárólag a nemzet egyetemes érdekeit tartja szem előtt. Ennek a problémának megoldásánál tehát igazán háttérbe kell szorulnia minden egyéni, vagy pártérdeknek, az új választójog nem nyújthat nyilt vagy rejtett előnyöket egyetlen politikai pártnak, egyetlen társadalmi osztálynak vagy rétegnek sem. Az új választójog megalkotóinak természetesen számolniok kell az idők haladásával, a mai kor igényeivel, szükségleteivel, de ezeket a szempontokat feltétlen össze kell egyeztetniük a magyar mult hagyományaival. Az új választójogi törvénynek tehát szervesen bele kell illeszkednie az eddigi magyar alkotmányos fejlődésbe. Jl minőség és iszlés legjavát, amit a gyáripar kötöttáru, harisnya, szövet, . .. selyem, vászon, úri és női divatcikkekben nyújt melyei! leSSS€2l£110II UTOU bocsátjuk a M€ alkalmával a nagyérdemű vásárló közönség rendelkezésére. sa divatáruijtászci. Célszerű karácsonyi ajándékok meglepő olcsó áron óriási választékban!