Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-10-24 / 43. szám

Költözködni élvezet, ha bútorait „MATEOSZ" szállít j a. Iroda: Rákóczi-utca 21. szám. Telefonszám: 95. számára. A gyárakban munkásművészek al­kotásaiból kiállításokat rendez. Az összes ber­lini színházakba, hangversenyekre fillérekért ad belépőjegyeket. A napi munka befejezése után pedig, az esti órákban Berlin pompás múzeumait mutatja meg a munkásoknak. Egyik este 10—11 óra között is nyolc munkás­csoporttal találkoztam az egykori császári pa­lota műértékekben gazdag, gyönyörű termei­ben. A helyzet tehát az, hogy egy berlini munkásember magasabb művészi és kultúrális iskolázottságot nyerhet, mint egy állandóan Pápán lakó középosztálybeli, úgynevezett in­telligens ember. * Ez a nagyvonalú, haladó város még ak­kor is utat mutat, amikor visszafelé tekint. Berlin, de talán egész Európa legímponálóbb múzeuma a Pergamon-, Antik- és Előázsiai Múzeum, a világ legelső építészeti múzeuma. Az elmúlt évezredek építészeti alkotásai ele­venednek meg az ember szeme előtt. Itt lát­juk Uruk város szumir templomának ma­radványait, a Kr. előtti negyedik évezredből. Itt áll a babyloni Istar-kapu és a királyi pa­lota trónterme, a 30 méter hosszú babyloni zarándok-út, az asszuri partusi palota hom­lokzata. Föl van építve a pergamoni Zeus^ templom, csodás szépségű, hatalmas márvány­reliefjeivel. És egymás mellé sorakoznak az elmúlt évezredek híres építészeti alkotásainak modelljei. Egész görög és római városok. A babyloni torony termében pedig a bibliai hi­rességű torony kiásott romjainak képei lát­hatók, körül a "falakon, a terem közepén pe­dig — kétszázszoros kicsinyítésben — a ro­mok alapján rekonstruált torony. Elmúlt ko­rok levegőjét semmi nem tudja úgy a mába varázsolni, s letűnt kultúrák talán nem le­hetnek szivbemarkolóbbak, mint amikor az ember az elmúlt évezredek nagy színpadait járja, a Rómából Pergamonba, Asszurból Ba­bylonba, Urukba sétál. S mindezt Berlin mú­zeumában teheti az ember. Horváth Elek. Egy kereszt tövében - halottak napján. Halottak napján egy kereszt tövében le­hajtott fejjel áll egy feketeruhás férfi. Hu­szonnyolc éves lehet. Merengő tekintettel, fá­tyolos szemekkel áll a sirnál s jobbkezét a keresztre teszi. Megsimogatja a hideg követ, azzal a gyengéd mozdulattal, ahogyan hálás fiú a jóságos apa kezét simogatja végig és elgondolkozik... Mire gondol vájjon ez a magános fiatal A XX. század közszük­ségleti cikke az írógép. Ha irógép, legyen mert megbízható, gyors­járatú, nagyteljesítményű. Minden erszénynek megfelelő modellek ! Előnyös fizetési feltételek! Kérjen még ma díj­talan ismertetést! ÍRÓGÉP BEHOZATALI RT. Budapest, V., Nádor-utca 24. LEGOLCSÓBB A LEOJOBB! Kapható PÁPÁN: SUGÁR ÁRPÁD ÉS ENDRE CÉGNÉL Kossuth Lajos utea 16. ember ott, az egyszerű kereszt tövében? Ügy áll mozdulatlanul, mint egy eleven szobor. Talán csakugyan az. Szobor. Valami szimbó­lum. Mintha egészen odatapadna most s eggyé válna ember és sírkereszt. De nem... Meg­rebben az ajka, mint aki beszélni akar. Beszél is és én hallgatom őt. ... Eljöttem hozzád, Édesapám ... Rám ismersz vájjon?... A fiad vagyok... Persze megváltoztam egy kicsit. Tudod, Édesapa, mostanában olyan hamar vénül az ember. Nem szívesen mondom el Neked, de Te mindig olyan megértő, olyan szelíd bölcs voltál. Meg aztán jól is esik, ha az ember néha kípanasz­kodja magát. Pillanatra elhallgat. Zsebkendőt szorít a szeméhez, aztán tovább suttog: ... Emlékszel-e, Édesapám, arra, amikor megkaptam a diplomámat, milyen vidám arc­cal vittem haza? Emlékszel-e a rohamra, amellyel nekivágtam az ezernyi lehetőségnek lés a kenyérnek?... Akkor még a dicsőség és az álom aranyporát vertem fel, csillogott a iszó a számon, lelkes tervektől duzzadt a keb­lem, repdesett a remény a szárnyaimon. Em­lékszel-e rá?... A tervek, a vágyak felemelt két karom közé vitorlát feszítettek, repülni szerettem volna. Számról az a dal szeretett volna leszakadni, hogy »Repülj hajóm... én nem leszek a szürkék hegedőse«. Tele voltam hittel, bizakodással. Azt hittem, hogy az enyém a legszebb tavasz a világon. És elen­gedtem kezedet és nekivágtam utamnak. Igen, elengedtem az apai kezet és Te is az enyé­met, mert itthagytál bennünket, éppen ak­kor, amikor legnagyobb szükségem lett: volna Rád. De azért én küzdöttem, harcoltam, szembefordultam az árral. És csalódás, egyre csalódás jutott csak részemül. Ö, Édesapám, én a tavasznak "'mámoros harcosa, aki élet­kedvvel, feszülő izmokkal, rajongó lélekkel mentem a küzdelem elé, hogy derekas mun­kával elfoglaljam azt a helyet, amely hitem szerint számomra rendeltetett, keservesen csa­lódtam! Mennyit tépett az élet, nyúzott a bánat, a hajam megritkult, megroppant a vál­lam. Eltűnt a vidámság az arcomról, a dal az ajkamról, eltűnt a bizalom és a reménység a szivemből. A novemberi szél végigszántott a síro­kon. Fázékonyan verődtek össze a gallyak, nagyot lobbantak a mécslángok. Hideg sza­ladt keresztül a férfi tagjain, összerázkódott és folytatta: — Édesapám, milyen rettenetes a sor­som!... S velem együtt sok száz meg száz társamé. Csapzott szárnyakkal ődöngünk az élet csataterén, ahová fiatal energiánk, becs­vágyunk, akaratunk hajt ki és nem találjuk a célt, amelyért küzdeni kell. Azt mondják: ál­dozatot kell hozni, ha azt akarjuk, hogy a nemzet jövője biztosítva legyen. Áldozat?! Kifulva, verejtékes homlokkal hajszolom a célt, amelyet eszményeim és vágyaim tűz­tek ki lobogó szemeim elé és sehol sem érzek szilárd talajt, ahol megállhatnék. Pedig tud­tam lemondani is. Pályát cseréltem. Mérnöki oklevéllel ügynök lettem, hogy az éhenhalás­tól meneküljek. Vagy ez talán nem áldozat? Istenem, hová lettek a lelkes tervek, a vá­gyak, az álmok? Apám, átszellemült arcodról szavamra — látlak magam előtt — könny pereg. Igen, látom a könnyedet, de látom azt is, hogy hamar letörlöd, nehogy észrevegyem. Látom, értem, hogy biztatni akarsz. Köszö­nöm Neked. Hallani vélem, hangodat, igen ezt mondod: Pajtás, a szenvedés szül új Napot, S a tél után jő csókos kikelet. Magyar vagy, állj fel s szórd az új magot. A holnap — nézd csak — néked integet. Apám, köszönöm, hogy erőt adsz. Küz­deni, harcolni fogok! Indulok újra, mint ak­kor, mikor először elengedtem a kezedet... Visszamegyek a csatamezőre. Antheusznak ér­zem magamat, ki a földre sújtva új erőt nyert tőle. így én a te porodtól. Elindulok tehát, s ha felérek a csúcsra, felkiáltok Isten tró­nusáig, hogy Te voltál az, aki biztattál, bá­torítottál, megedzetted lankadó hitemet... Isten Veled!... * * * A fiatal ember feltűrte kabátja gallér­ját és lassan elindult. Alkonyodott már. A holt lelkek fényei magasan fellobogtak s mintha sugárözönbe borították volna a za­rándok fejét.,. Varga István. ON IS NEZZE MEG! Lőwy butoráruház állandó kiállítását Győr, Gróf Tisza István tér 5. szám. (Városházzal szemben.) — A kormányzőné inségakciója. Horthy Miklósné, mint évek óta mindig, idén is ki­adta a tél okozta nyomor enyhítésére irá­nyuló akciójának felhívását. E felhívás alapján — melyet minden emberbarát jóindulatú fi­gyelmébe ajánlunk — akár itt helyben a vá­rosi pénztárnál, akár postautalványon a kor­mányzóné címére a Várba küldendő posta­utalványokon lehet az országos és a helyi nyomor enyhítéséhez hozzájárulni. Adakozzék mindenki erejéhez képest, a jókedvű adakozót szereti az Isten! — Dorogi templomszentelés. Med­gyasszay Vince református püspök e hó 18-án vasárnap szentelte fel az esztergommegyei Do­rogon épült új protestáns templomot. Evangé­likus részről a felszentelést dr. Kovács Sándor dunáninneni ev. püspök végezte. — Nyugalombavonulás. Székely Jenő mű­szaki tanácsos, a helybeli máv. osztálymérnök­ség kiváló főnöke, teljes szolgálati ideje le­teltével nyugalomba vonult. A helybeli vas­utasság a mult héten meleg ünnepléssel bú­csúztatta el a közbecsülésben álló műszaki tanácsost. A tiszteletére rnedezett bucsuvacso­rán Kintzing Ferenc szombathelyi üzletigaz­gató is jelen volt több vezető üzletigazgató­sági főtisztviselő társaságában. Az osztály­mérnökség vezetését Tóth Béla mérnök vette át. — Magyar város — magyar nevek. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Nagy­kőrös 29.000 lakosa közül 5133 visel idegen­hangzású nevet. Ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra 177 idegennevű esik. Aránylag ez a szám nem kedvezőtlen, mert Vácon 521, Szé­kesfehérváron 364, Kecskeméten 206 idegen­nevűt találtak 1000 lakos között. Ennek el­lenére Nagykőrösön társadalmi akció indult a névmagyarosítás propagálására. Eddig 67 család változtatta meg a nevét, ami körül­belül 250 lakosnak felel meg. Az akció vezetői remélik, hogy öt év alatt teljesen eltűnnek az idegen nevek, ami azért is indokolt, mert az idegenhangzású nevek tulajdonosai mind szü­letett magyarok és eddig csak nemtörődöm­ségből viselték azt az idegen nevet, amelyhez vér szerint már alig van közük. — Szorul szóra ugyanez az eset Pápa városában is, de itt a névmagyarosítás ügye vajmi gyöngén áll! — Megsemmisített választás. A kereske­delmi és iparkamara Veszprém vármegye tör­vényhatósági bizottságába történt választását, melynek folyamán Pápáról Kohn Miksa Mi­hály lett a törvényhatósági bizottság rendes tagja, beadott fellebbezés folytán a közigaz­gatási bíróság megsemmisítette. Az új válasz­tást rövidesen elrendelik. — A Közművelődési Egyesület köré­ből. A Közművelődési Egyesület /. számú bér­leti hangversenye október hó 28-án, szerdán este fél 6 órakor lesz a Griff-szálló nagytermé­ben. Bejárat a Szent Imre herceg Fő-tér felől. — Az egyesület a szokásos ingyenes téli elő­adás sorozatát október hó 26-án hétfőn este fél 7 órakor kezdi meg egyesületi helyiségében a Griff-szálló kistermében, mely alkalommal dr. Szabady Béla kollégiumi tanár Vörösmarty Mihályról tart előadást. Minden érdeklődőt szí­vesen lát az Egyesület. — Az egyesület novem­ber hó 9-én a megszállt területen lévő kárpát­alji írók közreműködésével irodalmi estet ren­dez, melyen közreműködnek Mécs László, dr.

Next

/
Thumbnails
Contents