Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-09-19 / 38. szám

BÚTOR LŐWYnél megint olcsóbb lett GyŐr, Gr. Tisza I. tér 3. (Városházzal szemben.) sáról és Maróthy György várkapitányt csekély számú vitézével együtt el is fogták. Nádasdy Ferenc sereggel indul ekkor a vár ellen, de a vallonoknak sikerült átvágni magukat a magyar seregen és a török szolgálatába állnak. A vallonok sokszor nagyobb pusztítást vittek végbe, mint a törökök. Egykori könyörgés szerint a töröknél veszedelmesebb es kegyetlenebb pestis: „Perge vallon grex inceste, Dignus carnificis reste, Crudelior Turca peste Exi foras sceleste." A vallonok vagy bolonok a rómaiakkal keveredett gallus belgáktól származnak. Hazájuk néhány belga tartomány és francia departament. Nevezetes volt a vár a kuruc időkben is. Némethy Gergely, Bocsk-ay ezredese elfoglalta a várat és az ide gyülekezett urakat, nemeseket, köztük Nádasdy Tamást, Rátkay Menyhértet, Hagymásy Kristófot, Horváti? Bálintot ura pártjának megnyerte. A tizenötéves háború az 1606. évi zsitvatoroki békével véget ért. Ezen béke szerint a megye Balatontól északra fekvő része ugyan felszabadult a török iga alól, de ez a tényleges helyzeten nem változtatott. A török rabló csapatok tovább pusztítottak. A megye lakossága évről-évre kevesebb. Az 1637-iki békealkkudozások okmányai szerint: »Beszperim vármegyéből az sződényi (az 1625-iki gyarmati békekötést az egykorúak gyakran sződényinek, azaz szőgyéninek nevezték) tracta után eleven embert vittenek el. Nr. 3. Holdolt faluknak summájok augeálták ft. 1939. Bort vesznek rajtok akóval Nr. 10. Búzát és zabot augeáltak sarlai szapuval, avagy somogyi kilával 1077. Szénát augeáltak szekérrel 1481. Zabot és árpát augeáltak öreg kilával N. 115. Mézet és árpát augeáltak somogyi pinttel N. 10291. Summa facit 1939. Ugyanezen békealkudozások okmányai közt vannak a »Gravamina Confiniorum«, a végek panaszai. Ezen panaszok szerint Pápáról »In anno 1626, die 10 mai Kalmár János nevü katonának száz forint érő lovát elvitték! a vár alól a fehérvári törökök. Item azon időtájban Posztómettő Istvánnak ft. 200 érő lovát, katona Szabó Istvánnak egy lovát ft. 50 marhát elvittek és az szolgáját vágták le. Item Kalmár Jánosnak egy vejét levágták. Item eodem anno Sz. Mihály tájban Kis Benedek nevű hajdút debreczeni erdőtiil elvitítékj a fehérváriak, ki ft. 150 változott meg. Item eodem anno Szent György nap tájban Tót György nevü hajdút feleségestül elvitték a fejérváriak épen a vár alól lovával együtt ft. 366 változott ki. Item eodem anno Szent Iván nap tájban az fejérvári Horvát Mihály nevü Pribik Kup nevü falutól, közel a várhoz hét mendicans diákot vittek el és a béknek adták. Item eodem anno Börölyéről, ki a vár töviben vagyon, egy embert vittenek el lés a imásikat levágták«. Utoljára 1683-ban szenvedett a vár a töröktől. A Bécs ellen vonuló török csapat elfoglalta Pápát. Nem sokáig lebegtetett a bakonyi szél lófarkas zászlót a vár ormán', a töltök félhold lenyugvóban van, elkövetkezett Magyarország felszabadításának ideje. Pápa is felszabadult a török iga alól. Pápa újra magyar lett és befejezte hivatását, a magyarság megvédését a török ellen. A török kiverése után elkezdődött újra az építő munka Veszprém megyében. A török óriási pusztítást végzett és a lakosságnak több mint kétharmad része elpusztult az állandó harcok alatt. Mig 1531-ben a megyében kétezernél több jobbágy porta után fizettek róvásadót, addig 1648-ban csak 163 adózó portát irtak össze. A pusztulásnak szomorú képét mutatja az 1696. évi adóösszeírás. A falvak legnagyobb része puszta, a lakott községekben is csak három-négy család lakik. A földnek csak kis részét müvelik. Az egész megyében csak mindössze száz község lakott. A jobbágy telkeknek körülbelül 50o/o-a puszta. A puszta jobbágyföldeknek egy részét a földesúr az allodiumához csatolja és maga művelteti meg, más részét a jobbágyok- | nak földbérért kiadja legeltetés céljaira. Számos helyen olvassuk ezen szomorú szót, a föld egy része műveletlen. Senki sincs, ki müvelés alá fogná, hiányzik az emberi és állati munkaerő. A földnek egy része nincs kiosztva' a jobbágyok közt. Nincsenek sok helyen meghatározott nagyságú jobbágytelkek, hanem mindenki annyi földet művelt, amenynyit akart. A megye középső és déli része , majdnem teljesen elpusztult. Kislőd, Szent! gál, Rátót, Palota, Tész, Csesznek, Teszér, 1 Ugod és Kup községek által bezárt területen egyetlen lakott községet nem találunk. A Balatontól délre eső részen csak Lepsény, Mezőszentgyörgy, Bozsok, Fok, Fokszabadi, Enying, Maros és Mezőkomárom lakott. Legsűrűbb a lakosság Pápa környékén. A vár védelme |&latt a községek megmaradtak. A veszélyeztetettebb helyen levő jobbágyok is behúzódtak a várba és innen járnak ki a földjeiket művelni. Pápán találjuk a vaszari és ihászi jobbágyokat. A jobbágyok legnagyobb része állattenyésztéssel foglalkozott. A puszta területlen legeltetés folyik, az erdőben makkoltatás. Kevésszámú ekkor még a megye lakossága, de százszázalékig magyar. Alig egy-két helyen, de leginkább csak a városokban találunk idegen hangzású, leginkább délszláv nevet. A nemesség szintén a várakba húzódott be. Sokair Katonának álltak be és zsoldért szolgáltak. A török támadásának jobban kitett keleti rész lakossága a védettebb nyugati részre, Pápa vár környékére húzódott. Ide költözött — legalább a jobbágyok nevei erre engednek következtetni —- a jobbágyság egv része a Balatontól délre eső megyékből is. A várak zsoldos katonasága legnagyobb részt magyar, csak kevés a délszláv. Az 1696. évi összeírás részletes képet ad Pápa váráról és városáról. A városhoz tartozik Gyimót, Tamási, Teszér, Csót, Ugod, Kup, Borsosgyőr, Nyárád és Pápa városa. A város lakossága csaknem százszázalékig magyar, csak kevés délszláv nevet találunk. A városban a falakon belül 98 család lakott. Ezen 98 családnak 1 egész, 21 fél, 54 negyed és 21 nyolcad jobbágytelke van. A 6 fél, 27 negyed és 4 nyolcad puszta jobbágy telket senki sem műveli. A szegényebb néposztály a falakon kivül lakott kis bérházakban. Ezen kis házakért részint 2 forint, részint 50 dénár évi bért fizettek. A legszegényebbek bére csak 25 dénár volt. Itt laktak a vaszari és ihászi jobbágyok is. Innen mentek ki a földjeiket művelni. A falakon kivül az »Ujvárosban« 37 ház volt. A városiak 267 mérő földet műveltek. Egy mérő föld kb. fél hold. A városban lakott még 66 köznemesi család. A köznemeseknek 3 egész, 36 fél, 23 negyed és 3 nyolcad telkük van. Szántóföld egy egész telekhez alig több tiz mérőnél, ezért a szomszédos birtokok földjeit is bérbevették. ISKOLA -táskák vászonból 110-től ISKOLA -bőrönd erőlemezből 1'20-tól ISKOLA -aktatáska bőrből 3'60-tól I Kapható a GYŐRI BÖRÖNDÖSNÉL Pápán, Kossuth Lajos utca 22. szám alatt. A várban három lovasszázad volt 88 főből és öt gyalogosszázad 101 főből. A katonaság legnagyobb része a saját házában lakik. Csak néhányan árendásak. Néhánynak kevés szántóföldje és legelője is van. Lezáródott; a pusztulás százada. Pápa vára híven teljesítettel a (szeint hivatását. Megvédte a várost, a vár környékét a török pusztítása ellen. Őneki köszönhető, hogy a megyei élet folytonossága nem szűnt meg a török idők alatt a megye területén. Őneki köszönhető, hogy legalább a magyarság egy része átélte a török időket és bár nagyszámú volt az idegen, főleg a németek és tótok telepítése a XVIII. században, mégis a vezető helyet a magyarságnak sikerült biztosítani és a megye jellege magyar maradt. (Vége. ) Dr. Pákay Zsolt. Londoni mozaik. London, 1936 augusztus 16. Van egy rendkívül kézenfekvő magyar közmondás, amely így szól: »Addig jár a korsó a kútra, amig össze nem törik«. Sőt azt hiszem, ebből a fajtából van több is, csak az a baj, hogy egyik sem illik az én esetemre, de elhatároztam, hogy ezzel vezetem be a következő kis komédiát. Meg aztán: valamivel csak kell kezdeni. Szóval, előre kell bocsátanom azt, hogy nagy bolondja vagyok és főleg a modern bútoroknak nagy rajongója. Ha — rendszerint moziban — látok szép szobákat, mindjárt arra gondolok, milyen jó is lehet az ilyenben lakni. Eddig is egy nagyon rendes helyen laktam, de mivel a körülményeim időközben megváltoztak és a régi lakásom fekvése nem felelt meg, elhatároztam, hogy lakást változtatok. Ez egy férfinél mindig nagy dolog, főleg a becsomagolás. De ez is szerencsésen megtörtént, sőt az az öröm ért, hogy ugyanazok a bőröndök, amelyek az ideutazás alkalmával pukkadásig tömve voltak (el is romlott valamennyinek a zárja és egészben véve púpos tevére hasonlítanak), azokba most kényelmesen belefértem, sőt némelyik kimondottan kongott. Gondolom, az időjárás folytán mentek addigra össze. De most hirtelen szörnyű gyanúm támadt, azt hiszem, valamit ott felejtettem. És tényleg! Nem találom a zsebkésemet. De most már mindegy. Szerencsére találtam egy igen jó lakást. Nem mondom, az első alkalommal, amikor megnéztem, kicsit sivárnak találtam. Ugyanis a szobában, amibe bevezettek, nem volt semmi, csak egy csengő a falon. Kérdezték, hogy tetszik? Mondom: kérem, itt valami tévedés lesz, én bútorozott szobát szeretnék. Ja úgy — mondják — és elkezdenek babrálni a falon. Egy nyomás, kijön az ágy. Még egy nyomás, kijön a mosdó, kijön a szék, kijön az Íróasztal, kijönnek a képek a falra (nem, azok nem jöttek ki), kijön a szekrény, a szekrényből a fogas, a fogasból a fog és az agyamból egy kerék. Meg volt a bútorozott szoba. így már egészen máskép festett és mondanom sem kell, szörnyen tetszett nekem. Alig vártam, hogy kimenjenek, mert egész idő alatt figyeltem; azt a gombot, amit először láttam, nem nyomták meg egész idő alatt. Vájjon mi fog történni, ha megnyomom. Meg is nyomtam; erre lezuhant az ablak, vak sötétség, á la Egyiptom, egy ventillátor majdnem levágta a fülemet és beroha;nt a háziszolga.. Csoda tudós gomb volt. Jó ideig tartott, amig kitanulmányoztam a bútorokat, hogy melyik, milyen célt szolgál. Amiről azt hittem, hogy Íróasztal, kiderült, hogy az az ágy; amit ágynak néztem, az volt a szekrény, a szekrény volt a mosdó, a mosdó volt az ágy; a sarokban, amit széknek vélne az ember... na, igen, az szék volt. A bútorok egyesítik magukban a technika minden vívmányát és kényelmetlenségét. Este például, amikor az ember lefekszik, hogy szelid álom* szálljon pilláira, beleveti magát az ágyba, az ágy úgy kivágja, mint a huszonegyet. (Angol szokás szerint, mint a kilencet; a tizenkettőt pedig külön feljebb látja az ember, vertikális irányban és asztrál dimmenzióban. íme, a családi hagyomány!) Az ágy igen kellemes kombinációja a nappal semmi, éjjel »borkop«-nak. A borkop szerény kísérletem a nyelvújítás terén és jelenti — illetve