Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-09-05 / 36. szám

rr -néí megint olcsóbb lett ÖyŐr, Gr. TIsza 5. tér 3. (Városházzal szemben.) ismerő okiratát adta át. A kitüntetettek nevében Nánik Pál mondott formás beszédben köszönetet, Isten áldását kérve a tisztes iparra. Hamuth János polgármester a város nevében üdvözletét tolmácsolta a testületnek, amely a mostani kiállítással is megmutatta tudását és hivatottságát. Dr. Nagy György testületi ügyész olvasta fel ezután az ötven éves testület történetét. A testület első elnöke Koczka László szabó-mester, első hatósági biztosa Mészáros Károly, akkori rendőrkapitány, későbbi polgármester volt, kinek nagy érdemei {voltak a testület szervezése és megerősítése körül. A későbbi évtizedek névsorából Hajnóczky Béla és dr. Hirsch Vilmos nevei emelkedtek főkép ki. A nagy gonddal megírt történeti megemlékezés meghallgatása után dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő, Pap József, mint az IPOK elnöke, Morvay István a kereskedelmi és iparkamara nevében, mint annak elnöke, Holitscher Károly orsz. képviselő, a VGE elnöke a mezőgazdasági érdekképviseletek nevében, Marschall Béla a győri ipartestület nevében, továbbá a veszprémi, celldömölki, zirci, enyingi, devecseri, téti, csornai és pestszenterzsébeti ipartestületek kiküldöttei üdvözölték a jubiláns ipartestületet, melyhez ezenkívül számos írásbeli üdvözlés is érkezett. Hajnóczky Ferenc a pápai iparosság mélyen érzett háláját tolmácsolva az üdvözlésekért. A jubiláris ünnep a dalárda által elénekelt Himnusszal nyert befejezést. A díszközgyűlés után a Griff-szállóban 100 terítékes társasebéd volt, melyen elsőként vitéz Jékey Ferenc főispán köszöntötte fel Magyarország kormányzóját. Hamuth polgármester a vendégeket, ezek élén Petneházy államtitkárt köszöntötte fel. Kolossváry László országgy. képviselő az ipar és mezőgazdaság egyetértését, dr. Sulyok Dezső orsz. képviselő az iparosság előmenetelét, dr. Ujlaky Géza keresk. és iparkamarai titkár a kiállítás rendezőségét s annak elnökét, Hajnóczky Ferencet éltette. Bokrétabemutató. A megnyitónap legszínesebb eseménye a délutáni bokrétabemutató volt. A szanyi, kapuvári és vitnyédi bokréták egyesített csoportja a varoson való fölvonulásukkal már a délelőtt rendkívüli feltűnést és érdeklődést keltett. Délután pedig olyan óriási közönség sereglett egybe, amilyent már nagyon régen látott a Ligeti Sporttelep. A bokréta-bemutatón nemcsak a miniszterek képviselői, hanem a főispán, alispán és a város és környék minden előkelősége részt vett, és ideutazott erre a bemutatóra az Országos Magyar Bokrétaszövetség elnöke, Paulini Béla író is, feleségével. Négy óra után néhány perccel a győri 2. határőrezred zenekarának vezetésével felvonult a színes bokrétacsoport. Már* a felvonulást hatalmas taps fogadta. A Himnusz eléneklése után Tóth Sándor kollégiumi tanár lépett a pódiumra és a tőle ismert zamattal és szellemességgel konferálta be a műsort és később is az egyes számokat. A népviseletnek az a színpompája — melyről lapunk hasábjain már nem egyszer írtunk — maga elkápráztatta a nézőközönséget. Hát még amikor az egyes csoportok megjelentek a színpadon, hogy a magyar falvak éz ősi értékeit, a magyar lélek igaz kincseit mutassák meg a hétköznap szürkeségében élő embernek. Micsoda felüdülést jelentett a népművészet és néprajz megszólaltatása, a művészi giccshez hozzászoktatott embereknek! A nézők ámulatból bámulatba estek, és nem tudták, mit csodáljanak inkább? A szanyi lányok színpompáját, zamatos táncait, a likacsos táncot, a kapuvári lányok báját, ruhájuknak lehelletfinomságú balidonját. A szanyi legények nagyszerű mozgását, kórusukat, vagy a vitnyédi menyecskék temperamentumát, vánkostáncának érdekességét, a kapuváriak lakodalmas menetét és menyasszony-vőlegénykikérését, avagy a gyermekek báját, ügyességét. Minden egyes szám a tapsok orká íját váltotta ki, és a közönség nem tudott megnyugodni a sok, gazdag, soha nen látott örömöktől. A bemutató felejthetetlen élménye marad mindenkinek. Az Országos Magyar Bokréta Szövetség —• a magyar néprajzi és népművészeti értékek féltő őrizőjének — hozzájárulásával tartott bokrétabemutatót Horváth Elek, lapunk munkatár >a rendezte. Séta a kiállításban. Ha az ember körsétát tesz a kiállítás területén, eszébe jutnak Petneházy államtitkár szavai, aki a pápai iparnak a magyar iparban elfoglalt helyét annyira jelentősnek nyilvánította, s meg kell arról győződnie, hogy megállapítása nem volt túlzás és nem udvariasság, hanem eleven valóság. Nemcsak a pápai, hanem a fővárosi vagy vidéki ember is meglepődik. Már az általános benyomás igen kedvező. Nemcsak a kiállítás egész elrendezés e, hanem az egyes ipari-, illetőleg mezőgazcasági csoportok és termek összeállítása kisebb zökkenőtől eltekintve — sok izlésí történt, számtalan terem pedig művészi kjéz nyomát viseli magán. (Nagy szerepe volt Borbényi József és Sándor iparművészekn és Závory Zoltánnak.) Nem egy látogató sí jából hangzott el: A budapesti nemzetkö vásár — kicsiben. Ami pedig az egyes iparágak termékeit illeti, olyan magas színvona at képviselnek, amely — bemutatott anyagával — a főváros kézmű- és gyáriparnak semmivel sem marad alatta. A kiállítás premierje kitűnően sikerült. Hamarosan szárnyra kelt a kiállítás jóhire: azóta, a megnyitó nap hétezer főnyi látogatója után is naponként 2500—3000 emt keresi föl a tanítóképző-intézetet, s élér mozgalmas folyosók, gyakran zsúfolt term tanúskodnak a kiállítás sikeréről. Aki meg belefáradt a nézésbe, az a büffék, cukrászdák, sörözők asztalai, pultjai mellett keres pihenőt. A látogatók szórakoztatásáról különben a kiállítás egész területét hangszórókkal betöltő rádió- és gramofonzene gondoskodik. Nem érezzük magunkat hivatva arra, hogy a kiállítók komoly szakmunka-termékeiről bírálatot mondjunk — a bíráló-bizottság díjazásait következő számunkban teljes e\készében közölni fogjuk —, lehetetlen is ler ne a kiállítók százairól névszerint megemlékeznünk, mégis a közönség véleményének is h ingót adunk azáltal, amikor megemlítünk olyan helyeket, ahol gyakran meglepetéssel vagy érdeklődéssel állandóan nagyobb érdeklő lősereget láthat az ember. # isi iSP É^^^SSS Diáksapkák Tornai r lkok „ övek, nadrágok „ cipők, jelvények az előirt minőségben, formában és árban ismét el Itt k ázi er k, ek ! cégnél kaphatók. Könyves-bőröndök, aktatáskák, iskolaharisny^k, esernyők stb. a szokott olcsó árban! BUDAPESTI LÁKÁSBERENDEZÖ KÉPVISELET PÁPÁN műbútorasztalosnál Sxécl\enyí-iér 11. szárai. Ebédlők, hálószobák, kombinált szobák, konyhaberendezések, kárpitosáruk, rekamierek a legjobb és legválasztékosabb kivitelben — Szőnyegek, futók, ágyelők, függönyök, paplanok, vásznak. — Kályhák, tűzhelyek stb. — Mindent egy helyen, egy számlán, előleg nélkül. Hosszú hitel, olcsó árak, jó minőség. Költségvetések, tervek díjtalanul. Az ipari kiállítás »a pápai ipar múltjából^ című, Horváth Elek által összeállított történeti gyűjtemény vezeti be, mely pompás darabokkal jeleníti meg előttünk a pápai ipar előkelő múltját. Feltűnésszámba megy a pápai papirosmalom papirkészítménye, a főiskolai nyomda közel száz esztendős nyomtatványai, a kőedénygyár XVIII—XIX. századi remek darabjai, a pápai ötvösök munkái, a pipagyártás, asztalosipar remekei, a bábsiitők sütő-formája, a XVIII. századi pálosbarát kötése, pápai suba, székek és csutorák és sok-sok más érték. Egy nagy asztalt és a mögötte levő falat pedig céhartikulusok, -számadás és jegyzőkönyvek, érdekes árszabályok, mesterlevél, vándorlókönyv, szabadítólevél stb. tölt meg. A hatalmas tornateremben a pápai asztalosok pompás bútorai sorakoznak egymás mellé (Korcsmáros, Weszele, Szilágyi és Császár), Boscowitz híres pipáit, cserépkályháit látjuk itt, és Ruff Jánosnak (a ferences templom aranyozási munkálatait végző) aranyozónak munkái állítják meg a sétálót. Az intézeti főbejáratnál látjuk Schneider Géza kőfaragó kitűnő szobrait: Mussolini és gróf Takács-Tolvay fejét. A földszinten ifj. Eisler Mór-cég összeállításában a herendi porcellángyár csodás darabjai, a városlődi kőedénygyár magyaros motívumú kőedényei és az ajkai üveggyár remek csiszolású ólomkristály és üvegedényei és dísztárgyai méltán keltenek feltűnést. A Perutz-gyár impozáns termében látjuk a munkásgyermekek napközi otthonának gyönyörű miniatűr-másolatát, a műselyem és pamutszövetek születését a gyapottól a fonálig. A sok-sok szebbnél-szebb anyag közül — és ez bizonyára sokak számára jelent meglepetést — az egész országot elárasztó dirndl-selyem anyag e gyárból került ki. A következő teremben a pápai szűcsök szőrmeárúi (Keszey, Laufer, Spielmann) akár a fővárosi Váci-utca kirakataiban is megállhatnának. Az első emeletre jutva, azonnal a pápai dohánygyár termébe jutunk. Itt valóságos gyári üzem dolgozik, s a fehérköpenyes munkásnők finom újjai között a néző szeme előtt készül el a híres pápai Regalia Media. Az előzékeny igazgató maga világosít föl, hogy ma már egyedül a pápai dohánygyár készít szivarokat és látja el az egész ország szükségletét. A cipészek és csizmadiák kollektív kiállítása a pápai cipészipar igen szép fejlettségét mutatja és előkelő képet ad az ipar magas színvonaláról (Szalay, Lampérth, Selinko, Soós, Tamás, Koritschoner). A Leipnik és Társa szövőgyárának vászon- és műselyem kiállítása is azt mutatja, hogy a pápai textilipar az ország textiliparának szempontjából is az elsők között foglal helyet. Ugyanígy a Pápai Mechanikai szövődé is. Hollán Ernőné iparművész-munkái a kiállítás egyik legstílusosabb boxában keltenek feltűnést. Készítőjük kitűnő stílusérzékről tesz tanúságot, s lámpásainak kovácsolt vas karja, középkori művészek rajzaival, festményeivel ékes pergamet ernyője ritka értéket képviselnek. Bolla Duci, Wandlich Károlyné és dr. Takács Lajosné remek kézimunkáit kell még kiemelnünk. Az emelet déli frontján a Poels és Tsa Bacon-gyár nagyszerű készítményeit és a pesti konzervgyár áruit, a Nagy- és Katula-cukrászdák finomságait, dr. Mautner Elemér pompás somlai borait és Kari székesfehérvári likőrés rumgyártmányait magábafoglaló nagy terem mindig zsúfoltan található. Az épület balszárnyán a bádogosok és I szerelők (Krausz Lajos, Krausz Zoltán, Pápay ' és Horváth), Horváth László redőnyei kelte-