Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.
1936-01-25 / 4. szám
LŐWY BUTORARUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. szinte a mennyezetre vannak ráépítve. Itt az épületek frontális képét kapja. — Nézze meg most az egyes freskókat. Mindhárom kupola-freskó a templom védőszentjének, Szent István vértanú életének egyegy mozzanatát ábrázolja. Az első Szent István diakónussá avatását, a második templomi prédikációját, a harmadik, szentély feletti pedig mennyei látomását ábrázolja. Mit lát itt Ön attól a Maulbertschtől, akineki sümegi oltárképéből tényleg Tiepoló szelleme árad? És mit lát Ön attól a mestertől, akinek művész-kortársai a túlfűtött barokk lélek alkotásaiként az élet realitását eltaszító, kompozíciós fantasztikumot, a megoldás bizarrságát, a színek és formák orgiáját vetítik falra? Azt állapíthatja meg, hogy ennek a művésznek a munkájában »új idők új dalai« szólaltak meg. A kompozíció klasszikus felépítése uralja a képet. Nézze mindjárt az első freskót, a vértanú diakónussá avatását. A kép három részre van tagolva, baloldalon egy római diadalkapuval, jobbról egy hatalmas pillérrel, a középső kép-mezőben a vértanú csoportja, és mindkét szélső mezőben egy-egy, szinte külön álló csoport. Az alakok egyike sem vonagló, szertelen figura. A színek sem harsogóak, nincsen barokk hangsúlyozásuk, hanem a csodás gazdagságuk mélleftt is rendkívül finom harmóniában csengenek ki. Ugyanezt látja Ön a másik két kupolafreskón és a kórus fölötti negyedik nagyméretű freskón, amelyik különben témájánál fogva a kompozíció nagyobb mozgalmasságát mutatja, benne a Jelenések könyvének »Huszonnégy vén«-e dicsőíti az Urat. Az a Maulbertsch, akit alkotásai Németországban, Ausztriában, Csehországban, Törökországban és hazánkban a barokk művészet nagymesterének mutatnak, pápai freskóiban új művészet harcosa, melyekben először mutat világraszóló irányt. És ennek az új iránynak, a klasszicizmusnak megteremtésében részese egy magyar főúr, gróf Esterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura. Esterházy Ká» roly Rómában végezte teológiai tanulmányait, s Európát ismerő, rendkívül nagystílusu, haladó szellemű főpap volt. Amikor Európát új szellemi áramlatok szele járja be — Voltaire-t, Rousseau-t idézem' csak —, akkor ő a korral lépést tartva, már a művészetiben is olyan elveket kiván megteremteni és alkalmazni, amilyeneket például a nagy szobrász, Canova is csak jóval későbben szólaltat meg vésője alatt. A mecenás püspök annyira megkívánta a koros mestertől, hogy a kor haladó szellemének igazi harcosa legyen, hogy mindenegyes kép vázlatát megküldette magának, s ha azokban »reakciós« elemet fedezett föl, kérlelhetetlenül visszaadta Maulbertschnek, hogy azokat átfesse. — Maulbertsch e négy nagyméretű freskóján kívül van még négy kisebb freskója is, — ezek is nyolc méter magas ellipszoidek — a sekrestyében, az oldalkápolnában és a két oratóriumban. A nyolc freskón, valamint a kupola négy-négy szegélyének grisaille-festményein, miután Bécsben valamennyihez elkészítette a vázlatokat, két évben — 1782-83ban — tavasztól őszig, mintegy hat-hat hónapon keresztül dolgozott megfelelő segédlettel. Bécsből kitűnő freskófestőket is hozott magával, akik a kivitelezés részleteiben munkatárasi voltak, mint minden freskó-festésnél, s iműveiért 9000 forintot kapott a püspöktől, ami abban az időben is előkelő honorárium volt. És a mester valóban jó munkát végzett, ami abból is látszik, hogy »buonfresco«-művei még ma is kiváló állapotban vannak. — S most, miután a templom belső terének és freskóinak szépségeiről elbeszélgettünk, megnézhetjük a részleteket. Ezt azonban majd befejező cikkemben írom meg. Horváth Elek. MESÉK. Irta: Dorosmay János. Majmok. Majomország tudósai gyűlést tartottak, melynek sorrendjén világraszóló probléma szerepelt: A Majom származása. A gyűlést az egész tudományos, de még a laikus világ is nagy érdeklődéssel várta és így az szokatlanul népes lett. A kényes tételt Maki, a Majom Tudományos Akadémia fiatal tudós tagja fejtegette, aki addig szónokolt, addig teszélt, hol fégi bagolyvárakban folytatott kutatásaira, hol pedig évtizedeken keresztül végzett súlyos tanulmányaira hivatkozva, míg utoljára is kibökte, hogy summa-summarum, szerinte a Majom az — Embertől származik. Mikor a Majmok ezt meghallották, a lélekzetük is elállott és csak néztek, néztek' egymásra, mintha egymás képén az embervonásokat keresték volna. A tudósok hümmögtek, fejüket bólogatták; a nép pedig a döbbenettől szinte megkukult. Hanem bezzeg lett tiltakozás, káromkodás, ordítozás, mikor pillanatnyi szédületükből fölocsudtak; de még hadd él hadd is! — Kikérjük magunknak! — Hazudik! A hitvány Embertől mi nem származunk! — Megsértette az egész Majomfajt; le vele! — Egy szó annyi, mint száz, a gyűlés pártokra szakadt; szó szót követett és előbb csak a torkok, de utóbb az öklök, sőt végül már a dorongok is munkába léptek; és nemcsak tudós Maki-uram, de még többi tudóstársai is okosan tették, hogíy a zsibongó zűrzavarban loppal még idejében elillantak, mert bizony, ami ott következett, annak fele sem volt tréfa! A rémséges lárma éktelen zajára persze az erdő egyéb lakói is odasereglettek, akik az épületes jeleneteken fejüket csóválgatták, mondván: — Nohát! Hogy káromkodnak, civakodnak, verekednek, marakodnak és még a2Ít mondják, hogy — nem az EmbeMöl származnak! ... A gólya meg a pacsirta. Hogy-hogy' tudsz te, Pacsirta, oly nyílegyenesen az égre szállani, holott én — pedig mennyivel nagyobb és erősebb a szárnyam — csak lassan és hosszadalmas keringéssel tudok fölemelkedni? — kérdezi a Oólya a Pacsirtát. — Hát csak úgy barátom, válaszolja a Pacsirta, hogy mikor én a Magasságokba szállok, mindkét szememmel az égre' nézek és nem pislogatok fél szemmel sem a földi kígyókra, sem a földi békákra, mint te! SzőIIő^gyíimőlcsfatulajdoaosok figyelmébe ajánlom elsőrendű permetezőinket, melyek a Csepeli Gépgyár pápai főlerakatosánál, Weber Albert gépraktárából Boldogasszony útja 3. sz. alatt, kamatmentesen, egy évi fizetésre kaphatók. Ugyancsak nálam, mint a Csepeli Gépgyár főlerakatosánál kaphatók vetőgépek, 3 évi lefizetésre, továbbá tükörpáncél kormányu ekék, szecska- és répavágók, tengeri morzsolok, fogasok, tejes kannák és minden egyéb gépek. Ajánlom továbbá Pfaff-rendszerü varrógépeinket 12 évi jótállással, csekély havi részletfizetésre. Használt gépeket veszek és becserélek. Mint a hires Ungár S. ponyvagyár Veszprém megyei főlerakatosa, ajánlom a legjobb vízmentes ponyvákat két évi részletre; elsőrendű zsákokat és pokrócokat. További szives pártfogást kér: Weber Albert Pápa, Boldogasszony-útja 3. UJDONSÁGOK. — Főispánunk katonai előléptetése. A honvédelmi miniszter vitéz Jékey Ferenc főispánt, a volt cs. és kir. 14. huszárezred szkv. főhadnagyát szkv. századossá nevezte ki. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete a jövő héten (valószínűleg szerdán) közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai lesznek: a Heller-féle bérleti szerződésnek Babos István oki. gazdára leendő átruházása, a moziigazgató szerződésének és a baleset-biztosítási szabályzatnak ügye. — A Jókai-kör előadó-ülése. Irodalmi értékű nagyon szép előadó-ülése volt mult vasárnap a Jókai-körnek. Medgyasszay Vince, a kör elnöke a klasszikus irodalmi hagyományokat gyönyörűen méltató, költői képekben gazdag megnyitója nagy hatást keltve vezette be az estiét. Dr. Földy József a kétezeréves Horatius-ról szóló előadásában a legalaposabb felkészültséggel, de a mellett a legélvezetesebb formában ismertette hallgatóságával Horatius életét és költői működését. A régi Róma szinte megelevenedett szines és formás előadásában. Jellemzései mintaszerűek voltak. Horatius szállóigékké vált gondolatainak összefoglalása, valamint a magyar irodalomra gyakorolt hatásnak ismertetése egyaránt érdekesek és értékesek. Utána dr. Kőrös Endre öt horatiusi verset mutatott be saját rimes magyar fordításában. Az irodalmi rész vendégszereplője, a szomszéd Tapolcafőről származó soproni dr. Dorosmay János egy ma nem igen kultivált műfaj modern életre keltésével lepte meg a közönséget. A túlnyomólag állatképekbe öltöztetett, saját korunk sok gyarlóságait époly változatosan, mint amily frappáns ötletességgel gúnyoló, sok erkölcsi tanulságot nyújtó fabulák mindegyike megmutatta, hogy ez a műfaj ma is népszerű tud lenni, ha ilyen tehetséges író kultiválja, mint aminőnek Dorosmay bizonyult. (Kettőt meséiből mai számunkban közlünk.) Az irodalmi számokat méltóan egészítették ki a zeneszámok. Csernussák Olga a maga tudásának javát adta egy Chopin-ballada drámai erejű tökéletes előadásával. Steiner "Sándor hegedűjátéka ma is igaz élvezetet nyújtott. Két száma után, melyek közül a Sarasate cigánydallamai magyar érzését és technikai tudását egyaránt csillogtatták, ráadásul még Kéler Honvágyát is el kellett játszania. Megérdemelt sikerében finoman árnyalt zongorajátékával Friebertné Fischer Juliska is osztozott. A termet teljesen megtöltő közönség a műsor minden egyes számáért lelkes tapsokban juttatta kifejezésre háláját és elismerését. — Mint értesülünk, a kör legközelebbi — Liszt emlékének szentelt — előadó-ülését február 23-án tartja meg. Március 8-án pedig a vidéki irodalmi körök csere-előadó-ülése lesz. — A Máv igazgatósága a protekció ellen. A m. kir. államvasutak igazgatósága a minisztertanács kifejezett hozzájárulásával szigorú rendeletet adott ki, amely súlyos pénzbirsággal, ismétlődés esetén pedig fegyelmi eljárással sújtja azokat a tényleges szolgálatban álló vasúti alkalmazottakat, akik akár előléptetésük kérdésével kapcsolatban, akár bármely más szolgálati ügyükben közbenjárók közreműködését veszik igénybe. Minthogy pedig az illető alkalmazottak tapasztalat szerint rendesen azzal védekeznek, hogy a közbenjárásról tudomásuk nem volt, a rendelet értelmében ez a hivatkozás nem mentesítheti őket a büntetés alól. A Máv igazgatóságának ez a rendelete a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló 1914. évi XVII. tc. 13. és 15. §-ai,n, illetőleg a Vasúti Szolgálati és Illetményszabályzat 20. és 22. §-ain alapul, amelyek kifejezetten eltiltják a vasúti alkalmazottakat a külső közbenjárók igénybevételétől, egyúttal pedig intézményesen szabályozzák a vasúti alkalmazottaknak szolgálati úton irásbelileg érvényesíthető törvényes kérvényezési és panaszjogát. Az államvasútak vezetősége ezenfelül módot nyújt arra, hogy az alkalmazottak kéréseiket és jogos panaszaikat a vonalakat beutazó igazgatók, üzletigazgatók, sőt maga a Máv igazgatóságának elnöke előtt is "közvetlenül is előadhassák. Az államvasutak igazgatóságának ez a rendelete a vasúti szolgálatban elengedhetetlenül szükséges szigorú rendet és fegyelmet ilyen téren is biztosítani kivánja. t Si hac ker< kői g jut Kc Páp Javíti Ter ka