Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-07-25 / 30. szám

LŐWYné. megint olcsóbb lelt Győr, Gr. Tisza I. lér 5. (Városházzal szemben.) Egy ily humanisztikus intézmény a gyer­meknyaraltatás intézménye. Pápa megyei vá­ros 1934-ben nyaraltatott először szegény, gyengébb szervezetű gyermekeket. Hamuth Já­nos polgármester jó szivének, erős akaratának köszönheti az intézmény a megindulást.. Ily jóindulatú, erős támogatás mellett: Wolmuth Dezsőné Galamb Ilona szegényügyi gondnok szervezőképessége, körültekintő nagy munkaereje, sokoldalú tapasztalata át­segítette az intézményt a kezdet nehézségein és teremtett megindulási alapot a jövő szá­mára. Az »Öreghegyen« a Kovácsics-féle villá­ban nyaralt 1934-ben két hétig 20 leány. A vá­ros ekkor 200 P-t adott. A szükséges fel­szerelési tárgyakat és anyagokat gyűjtés út­ján szerezte be a vezetőség. A 20 leányka mellett volt egy tanítónő és egy alkalmazott. 1935-ben 300 P-t adott a város és a gyűj­tések alapján három hétig nyaralt az Öreghe­gyen 30 fiú és ugyancsak később 30 leány 3 hétig. Mellettük volt 2 tanítónő és egy alkalmazott. E nyárra Hamuth János ? polgármester .500 ,P-t vett fel a városi költségvetésbe e ne­mes célra. Ez összegből és a befolyt ado­mányokból (egyik jószivü adakozó 130 P-t, a másik 100 P-t adott), került ki az idei nyaraltatási költség és pedig 3 hétre 40 leány és 3 hétre 40 fiú részére. Egy-egy gyer­mek ellátási költségéül 12 tP vétetett fel alapul. Most már van az intézménynek minden gyermek részére takaró, szalmazsák, lepedő (Perutz- és Leipnik-gyár ,adománya). Vannak zománc edényeik az étkezéshez. Mindez a város és a társadalom áldozatos jóságának eredménye. Igen sokan Itermészetbeni segítséggel pártolták az ügyet. (Zsir, liszt, burgonya.) Az idén Bangha Ella és Pados Marika tanító­nők látták el a nevelői, felügyelői tisztséget. Egyéb teendőket két alkalmazott végzett. Nyaralásra felvétetnek oly gyenge, 'vérsze­gény gyermekek, akiknek felvételét szülőik anyagi helyzete, vagy egyéb családi körül­mények indokolják. Felvétel előtt orvosi vizs­gálat állapítja meg, hogy fel vehetők-e, majd megfürösztve az egészségügyi házban, elfog­lalják helyeiket az Öreghegyi villában. Reg­gel i/ 28-kor kelnek, következik ima, torna, játék, házi foglalkozás után a tízórai. Utána van csendes foglalkozás, mese VaHg- Ek­kor ebéd, utána következik pihenés, játék, 4 órakor ozsonna, játék, séta, futkosás, für­dés, játék, 6 órakor vacsora, 8 órakor bevo­nulás, mosakodás, ima, lefekvés. Reggeli 21/2 dl- tej és zsemlye, tízórai sóskifli, kenyér ebéd háromszor hetenkint leves, tésztafélék, háromszor leves, főzelék hússal. Vasárnap leves, hús, főzelék, sült tészta. Ozsonna tej, vacsora főzelék, vagy tejben rizs, kakaó. Volt gyermek, aki az első héten 2i/ 2 kg.-ot hízott, átlag 10 dkg.-ot híztak napon­kint. Az egészségi állapotuk teljesen kielé­gítő volt. Vasárnap, e hó 19-én d. u. volt a leányok csoportjának záróünnepsége, a szülők, ismerő­sök, érdeklődő vendégek, előkelő közönség jelenlétében. 17 számból álló programm megmutatta a gyermekekkel való szeretetteljes bánásmód, sok türelem, odaadó hivatásszeretet eredmé­nyét. Nagy dolog az, amít a tanítónők rövid idő alatt végeztek. Volt ott üdvözlés, verses prológ, énekes tornagyakorlatai, mese, ma­gyar táncok, mesejáték, költemény szavalása, énekszám, ritmikus gyakorlatok Végül .búcsú­zás, amidőn a gyermekek a jóltevőknek, a nyaraltatási akció vezetőjének és a tanítóné­íniknek mondtak köszönetet. Egy szék üre^ sen hagyatott, a polgármester helye, aki sza­badságon van, de lélekben bizonyára itt volt és nagy lett volna öröme, ha látta volna a piros-pozsgás víg gyermeksereget. „Gyermekszeretet a szívnek verőfénye, A gyermek az élet biztató reménye. Gyermekszív a jövő hajnalhasadása, Nagy Magyarországnak új feltámadása!" Radó Gy-né. Mindezeket látva, a bibliai mustármag jut eszünkbe. Igen-igen szerényen indult az intézmény, azt lehet mondani »koldulásból« és szép las­san halad, egyre fejlődik, mindazoknak örö­mére, akik mertek ily nagyhorderejű feladatra vállalkozni, csupán jó szivükre, erős akara­tukra, kitartásukra támaszkodva. Az eredmény dicsérte az ügy munkásait, ez az ő fizetésük és a nyugodt lelkiismeret. »Ha lehajtod fejedet este, kérdezd meg ma­gadtól: mi jót tettem ma?« Nos, elmondhat­ják: az emberszeretet cselekedeteit gyako­roltam. És még valami, amire az ünnepséget be­záró szavaimban rámutattam, hogy láthatja a szegényebb sorsúak tömege mindezekből, hogy igenis van meglátó szem és segíteni akaró kéz, készség, jóakarat azokban, akiknek megélhe­tése könnyebb, könnytelenebb, mint az övék. Kraft József. Mit láttunk Pápán? . . . Csonka-Hazánk különböző vidékeiről hu­szonötén jöttünk össze, tanítók, a pápai mező­gazdasági szakiskolába. Az összejövetel célja az okszerű gazdálkodásra vonatkozó ismere­teinknek részben elméleti, részben gyakor­lati kiegészítése, tökéletesítése négyhetes tan­folyam keretében. Ezen idő alatt a szakiskola tanári kara a hosszú évtizedek tapasztalatait és kiváló eredményeit nyújtja, hogy a hallgatók a kor­szerű újításokat és az okszerű gazdálkodás kézzelfogható eredményeit vigyék magukkal, terjesszék azt szeretet hazánkban, s ezáltal közvetve segítsék elő a kisgazdák talpra­állását. Mi, a tanfolyam hallgatói, a komoly munka mellett szabad időnket azzal töltjük, hogy Pápa város nevezetességeit tekintjük meg. F. hó 14-én a református főiskolán el­helyezett könyvtárban Pápa város történelmi emlékeit néztük meg nagytiszteletű dr. Pong­rácz József könyvtárőr, főiskolai tanár vezeté­sével, aki szakszerű magyarázataival elárulta a műemlékek iránti szeretetét és magasfoku tájékozottságát. Állandóan, lankadatlanul gyűjti az adatokat, gazdagítja a könyvtár állo­mányát. A több évszázados könyvek mel­lett különös figyelmet érdemelnek a külön­külön szekrényben elhelyezett Jókai Mórra és Petőfi Sándorra vonatkozó eredeti kéz­íratok és reliquiák. F. hó 21-én a szivar- és cigaretta-készítés érdekes mozzanatait szemléltük a m. kir. do­hánygyárban. A gyár egyik tisztviselője ve­zetett végig bennünket érdekes előadás ke­retében az egyes munkatermeken, hol több­száz munkáskéz készíti a különböző dohány­levelekből a jobbnál-jobb szivarokat. Itt ké­szül a híres jpápai szivar. Igen megható volt a vallásosság, mely felénk sugárzott a mun­katermekbe való belépésünkkor. Ugyanis a termekben virággal díszített szentképek és szobrok voltak. Ezután a Bacon-gyár húsfeldolgozó üze­meit tekintettük meg, ahol elképesztő gyorsa­sággal és a legkényesebb izlést is kielégítő) tisztasággal megy a munka. Minden kész; árú szigorú bírálaton megy ,át és csak az­után kerül a fogyasztókhoz. Aki látta az u. n. Bacon-sertést, rájön, hogy az angolok­nak nincs is rossz ízlésük. A gyár ugyanis főként Angliába exportál, de ujabban hazai fogyasztásra is termel. Az üzem megtekintése után a gyár vezetősége bőséges uzsonnával vendégelt meg bennünket. A különböző fel­vágottak jóságát nem akarom dicsérni, mert gondolhatná az olvasó, hogy elfogult vagyok. Tessék megízlelni! A tanfolyam hallgatóinak köszönetét tol­mácsolom ez úton is mindazoknak, akik köz­vetlenül, avagy közvetve lehetővé tették a fenti kirándulásokat. Mindhárom kirándulásnak kedves emlé­keit visszük magunkkal különböző iránybla, — én például nyugatra, a Hármashatárhoz. Szolnoki László tanító. Pápai Ünnepi Hét 1936. évi augusztus 30-tól szeptember 6-ig. A Pápai Ipartestület fennállásának fél­százados jubileuma alkalmából a »Pápai Ün­nepi Hét« keretében Pápa megyei város kö­zönségének és Veszprém vármegye ipari és mezőgazdasági érdekeltségeknek bevonásával —mint már többször jeleztük — ipari és mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiálltíás a tanítóképző-intézet termei­ben, annak udvarán és az áll. mezőgazdasági szakiskolában, valamint ezek közelében el­terülő nagy vásártéren kerül megrendezésre. Az országos viszonylatban is kiemelkedő kéz­művesipari-háziipari-gyáripari, valamint a 12 szakcsoportra osztott mezőgazdasági kiállítás kitűnő anyaga mellett kimagasló eseményt jelent vadászati csoportja, melyen a vármegye és Dunántúl főnemesi uradalmai vesznek részt világhíres vadásztrófeáikkal. 1 A pápai Ünnepi Hét jelentőségét emeli az is, hogy Pápa városa a gyönyörű Bakony hegység közvetlen közelében fekszik, mely autóbuszjáratokkal is könnyen megközelíthető. A rendezőség változatos programmal fogadja a látogató közönséget. Az Ünnepi Hét első napján, aug. 30-án az egyesített »Rábaközi Bokréták« (szanyi, vitnyédi, kapuvári) tsze­repeltetésével értékes szórakoztatást nyújt. Az ünnepi hét látogatottságát számos hétközi kongresszus (állatorvosi, sütőipari, cukrász és mézeskalácsos ipari, szabóipari, stb.) fokozza. Az Ünnepi Hét programmjába beiktatott gyermekfelvonulás, szabadtéri előadás, sport­és kulturális megmozdulások változatos és gazdag programmról tanúskodnak. Az Ünnepi Hét látogatottságát nagyban lehetővé teszi ez alkalomra rendelkezésre álló 500/o-os utazási kedvezmény és aug. 30-án a fővárosból Pápára indítandó filléres gyors­vonat. A hetet ünnepi hétté teszi az az örvend­detes és megtisztelő körülmény, hogy annak legfőbb diszvédnökségét és a kiállítás megnyi­tását Darányi Kálmán h. mniiszterelínök, földmivelésügyi miniszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Winchkler István keres­kedelemügyi miniszter vállalták. A rendezőbizottság messzemenőleg gon­doskodik arról, hogy a Pápai Ünnepi Hét és említett kiállítások az ország legelső és legértékesebb eseménye legyen. AZ ÉG HASAD MÁR VALAHOL . . . Az élet-idő még borát hoz ... De az ég hasad, már vatphol, S gondszántotta, nyűtt homlokunkhoz Az Űr egyre közelebb hajol... Az emberek még vérbe fúlva, 1 Átkos háborúsdit játszanak ... De ködlik már a béke útja, S meg-megállnak a fáradt hadak ... Krisztust még csókokkal csúfolja Sok-sok tettető Jadás-ajak ... De a szív üveglapú gongja l Vész-felt kongat: Elárultalak!... Még homályos ködök borongnak , A hajnalodó, hamvas égen ... ' í De az elrejtett nap-korongnak Sugarai kigyúltak régen ... : Az élet-idő még borút hoz... De az ég hasad már valahol, S gondszántotta, nyűtt homlokunkhoz Az Űr egyre közelebb hajol... íCorompay Viola.

Next

/
Thumbnails
Contents