Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-07-25 / 30. szám

LŐWYné. megint olcsóbb lelt Győr, Gr. Tisza I. lér 5. (Városházzal szemben.) Egy ily humanisztikus intézmény a gyermeknyaraltatás intézménye. Pápa megyei város 1934-ben nyaraltatott először szegény, gyengébb szervezetű gyermekeket. Hamuth János polgármester jó szivének, erős akaratának köszönheti az intézmény a megindulást.. Ily jóindulatú, erős támogatás mellett: Wolmuth Dezsőné Galamb Ilona szegényügyi gondnok szervezőképessége, körültekintő nagy munkaereje, sokoldalú tapasztalata átsegítette az intézményt a kezdet nehézségein és teremtett megindulási alapot a jövő számára. Az »Öreghegyen« a Kovácsics-féle villában nyaralt 1934-ben két hétig 20 leány. A város ekkor 200 P-t adott. A szükséges felszerelési tárgyakat és anyagokat gyűjtés útján szerezte be a vezetőség. A 20 leányka mellett volt egy tanítónő és egy alkalmazott. 1935-ben 300 P-t adott a város és a gyűjtések alapján három hétig nyaralt az Öreghegyen 30 fiú és ugyancsak később 30 leány 3 hétig. Mellettük volt 2 tanítónő és egy alkalmazott. E nyárra Hamuth János

? polgármester .500 ,P-t vett fel a városi költségvetésbe e nemes célra. Ez összegből és a befolyt adományokból (egyik jószivü adakozó 130 P-t, a másik 100 P-t adott), került ki az idei nyaraltatási költség és pedig 3 hétre 40 leány és 3 hétre 40 fiú részére. Egy-egy gyermek ellátási költségéül 12 tP vétetett fel alapul. Most már van az intézménynek minden gyermek részére takaró, szalmazsák, lepedő (Perutz- és Leipnik-gyár ,adománya). Vannak zománc edényeik az étkezéshez. Mindez a város és a társadalom áldozatos jóságának eredménye. Igen sokan Itermészetbeni segítséggel pártolták az ügyet. (Zsir, liszt, burgonya.) Az idén Bangha Ella és Pados Marika tanítónők látták el a nevelői, felügyelői tisztséget. Egyéb teendőket két alkalmazott végzett. Nyaralásra felvétetnek oly gyenge, 'vérszegény gyermekek, akiknek felvételét szülőik anyagi helyzete, vagy egyéb családi körülmények indokolják. Felvétel előtt orvosi vizsgálat állapítja meg, hogy fel vehetők-e, majd megfürösztve az egészségügyi házban, elfoglalják helyeiket az Öreghegyi villában. Reggel i/

28-kor kelnek, következik ima, torna, játék, házi foglalkozás után a tízórai. Utána van csendes foglalkozás, mese VaHg- Ekkor ebéd, utána következik pihenés, játék, 4 órakor ozsonna, játék, séta, futkosás, fürdés, játék, 6 órakor vacsora, 8 órakor bevonulás, mosakodás, ima, lefekvés. Reggeli 21/2 dl- tej és zsemlye, tízórai sóskifli, kenyér ebéd háromszor hetenkint leves, tésztafélék, háromszor leves, főzelék hússal. Vasárnap leves, hús, főzelék, sült tészta. Ozsonna tej, vacsora főzelék, vagy tejben rizs, kakaó. Volt gyermek, aki az első héten 2i/

2 kg.-ot hízott, átlag 10 dkg.-ot híztak naponkint. Az egészségi állapotuk teljesen kielégítő volt. Vasárnap, e hó 19-én d. u. volt a leányok csoportjának záróünnepsége, a szülők, ismerősök, érdeklődő vendégek, előkelő közönség jelenlétében. 17 számból álló programm megmutatta a gyermekekkel való szeretetteljes bánásmód, sok türelem, odaadó hivatásszeretet eredményét. Nagy dolog az, amít a tanítónők rövid idő alatt végeztek. Volt ott üdvözlés, verses prológ, énekes tornagyakorlatai, mese, magyar táncok, mesejáték, költemény szavalása, énekszám, ritmikus gyakorlatok Végül .búcsúzás, amidőn a gyermekek a jóltevőknek, a nyaraltatási akció vezetőjének és a tanítónéíniknek mondtak köszönetet. Egy szék üre^ sen hagyatott, a polgármester helye, aki szabadságon van, de lélekben bizonyára itt volt és nagy lett volna öröme, ha látta volna a piros-pozsgás víg gyermeksereget. „Gyermekszeretet a szívnek verőfénye, A gyermek az élet biztató reménye. Gyermekszív a jövő hajnalhasadása, Nagy Magyarországnak új feltámadása!" Radó Gy-né. Mindezeket látva, a bibliai mustármag jut eszünkbe. Igen-igen szerényen indult az intézmény, azt lehet mondani »koldulásból« és szép lassan halad, egyre fejlődik, mindazoknak örömére, akik mertek ily nagyhorderejű feladatra vállalkozni, csupán jó szivükre, erős akaratukra, kitartásukra támaszkodva. Az eredmény dicsérte az ügy munkásait, ez az ő fizetésük és a nyugodt lelkiismeret. »Ha lehajtod fejedet este, kérdezd meg magadtól: mi jót tettem ma?« Nos, elmondhatják: az emberszeretet cselekedeteit gyakoroltam. És még valami, amire az ünnepséget bezáró szavaimban rámutattam, hogy láthatja a szegényebb sorsúak tömege mindezekből, hogy igenis van meglátó szem és segíteni akaró kéz, készség, jóakarat azokban, akiknek megélhetése könnyebb, könnytelenebb, mint az övék. Kraft József. Mit láttunk Pápán? . . . Csonka-Hazánk különböző vidékeiről huszonötén jöttünk össze, tanítók, a pápai mezőgazdasági szakiskolába. Az összejövetel célja az okszerű gazdálkodásra vonatkozó ismereteinknek részben elméleti, részben gyakorlati kiegészítése, tökéletesítése négyhetes tanfolyam keretében. Ezen idő alatt a szakiskola tanári kara a hosszú évtizedek tapasztalatait és kiváló eredményeit nyújtja, hogy a hallgatók a korszerű újításokat és az okszerű gazdálkodás kézzelfogható eredményeit vigyék magukkal, terjesszék azt szeretet hazánkban, s ezáltal közvetve segítsék elő a kisgazdák talpraállását. Mi, a tanfolyam hallgatói, a komoly munka mellett szabad időnket azzal töltjük, hogy Pápa város nevezetességeit tekintjük meg. F. hó 14-én a református főiskolán elhelyezett könyvtárban Pápa város történelmi emlékeit néztük meg nagytiszteletű dr. Pongrácz József könyvtárőr, főiskolai tanár vezetésével, aki szakszerű magyarázataival elárulta a műemlékek iránti szeretetét és magasfoku tájékozottságát. Állandóan, lankadatlanul gyűjti az adatokat, gazdagítja a könyvtár állományát. A több évszázados könyvek mellett különös figyelmet érdemelnek a különkülön szekrényben elhelyezett Jókai Mórra és Petőfi Sándorra vonatkozó eredeti kézíratok és reliquiák. F. hó 21-én a szivar- és cigaretta-készítés érdekes mozzanatait szemléltük a m. kir. dohánygyárban. A gyár egyik tisztviselője vezetett végig bennünket érdekes előadás keretében az egyes munkatermeken, hol többszáz munkáskéz készíti a különböző dohánylevelekből a jobbnál-jobb szivarokat. Itt készül a híres jpápai szivar. Igen megható volt a vallásosság, mely felénk sugárzott a munkatermekbe való belépésünkkor. Ugyanis a termekben virággal díszített szentképek és szobrok voltak. Ezután a Bacon-gyár húsfeldolgozó üzemeit tekintettük meg, ahol elképesztő gyorsasággal és a legkényesebb izlést is kielégítő) tisztasággal megy a munka. Minden kész; árú szigorú bírálaton megy ,át és csak azután kerül a fogyasztókhoz. Aki látta az u. n. Bacon-sertést, rájön, hogy az angoloknak nincs is rossz ízlésük. A gyár ugyanis főként Angliába exportál, de ujabban hazai fogyasztásra is termel. Az üzem megtekintése után a gyár vezetősége bőséges uzsonnával vendégelt meg bennünket. A különböző felvágottak jóságát nem akarom dicsérni, mert gondolhatná az olvasó, hogy elfogult vagyok. Tessék megízlelni! A tanfolyam hallgatóinak köszönetét tolmácsolom ez úton is mindazoknak, akik közvetlenül, avagy közvetve lehetővé tették a fenti kirándulásokat. Mindhárom kirándulásnak kedves emlékeit visszük magunkkal különböző iránybla, — én például nyugatra, a Hármashatárhoz. Szolnoki László tanító. Pápai Ünnepi Hét 1936. évi augusztus 30-tól szeptember 6-ig. A Pápai Ipartestület fennállásának félszázados jubileuma alkalmából a »Pápai Ünnepi Hét« keretében Pápa megyei város közönségének és Veszprém vármegye ipari és mezőgazdasági érdekeltségeknek bevonásával —mint már többször jeleztük — ipari és mezőgazdasági kiállítást rendez. A kiálltíás a tanítóképző-intézet termeiben, annak udvarán és az áll. mezőgazdasági szakiskolában, valamint ezek közelében elterülő nagy vásártéren kerül megrendezésre. Az országos viszonylatban is kiemelkedő kézművesipari-háziipari-gyáripari, valamint a 12 szakcsoportra osztott mezőgazdasági kiállítás kitűnő anyaga mellett kimagasló eseményt jelent vadászati csoportja, melyen a vármegye és Dunántúl főnemesi uradalmai vesznek részt világhíres vadásztrófeáikkal. 1 A pápai Ünnepi Hét jelentőségét emeli az is, hogy Pápa városa a gyönyörű Bakony hegység közvetlen közelében fekszik, mely autóbuszjáratokkal is könnyen megközelíthető. A rendezőség változatos programmal fogadja a látogató közönséget. Az Ünnepi Hét első napján, aug. 30-án az egyesített »Rábaközi Bokréták« (szanyi, vitnyédi, kapuvári) tszerepeltetésével értékes szórakoztatást nyújt. Az ünnepi hét látogatottságát számos hétközi kongresszus (állatorvosi, sütőipari, cukrász és mézeskalácsos ipari, szabóipari, stb.) fokozza. Az Ünnepi Hét programmjába beiktatott gyermekfelvonulás, szabadtéri előadás, sportés kulturális megmozdulások változatos és gazdag programmról tanúskodnak. Az Ünnepi Hét látogatottságát nagyban lehetővé teszi ez alkalomra rendelkezésre álló 500/o-os utazási kedvezmény és aug. 30-án a fővárosból Pápára indítandó filléres gyorsvonat. A hetet ünnepi hétté teszi az az örvenddetes és megtisztelő körülmény, hogy annak legfőbb diszvédnökségét és a kiállítás megnyitását Darányi Kálmán h. mniiszterelínök, földmivelésügyi miniszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Winchkler István kereskedelemügyi miniszter vállalták. A rendezőbizottság messzemenőleg gondoskodik arról, hogy a Pápai Ünnepi Hét és említett kiállítások az ország legelső és legértékesebb eseménye legyen. AZ ÉG HASAD MÁR VALAHOL . . . Az élet-idő még borát hoz ... De az ég hasad, már vatphol, S gondszántotta, nyűtt homlokunkhoz Az Űr egyre közelebb hajol... Az emberek még vérbe fúlva, 1 Átkos háborúsdit játszanak ... De ködlik már a béke útja, S meg-megállnak a fáradt hadak ... Krisztust még csókokkal csúfolja Sok-sok tettető Jadás-ajak ... De a szív üveglapú gongja l Vész-felt kongat: Elárultalak!... Még homályos ködök borongnak , A hajnalodó, hamvas égen ... ' í De az elrejtett nap-korongnak Sugarai kigyúltak régen ... : Az élet-idő még borút hoz... De az ég hasad már valahol, S gondszántotta, nyűtt homlokunkhoz Az Űr egyre közelebb hajol... íCorompay Viola.