Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-06-13 / 24. szám

LÖWY BUTORÁRUHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. jelezte, s amikor a főherceg a templom nyugati oldalán felállított pódiumhoz érkezett,/ ezer és ezer torokból tört fel az éljenzés, minek csillapultával a somlóvásárhelyi kerület illusztris képviselője, Schandl Károly államtitkár, aki eddig is felbecsülhetetlen szolgálatokat tett választókerülete népének, lépett a nemzeti szalagokkal diszített pódiumra, s mondta el nagy figyelem mellett bevezető beszédét, szólván a kulturális érdemekről, melyeket »Somlóország« népe a kereszténység kilencszáz éve alatt szerzett. Ez a kiállítás is a Somlóvidék fejlett kultúrájának a bizonysága, de propagandája akar lenni a világ legnemesebb borának, a somlói bornak is, amelynek el kell foglalnia méltó helyét a világpiacon. Végül elismeréssel szólott mindazokról, akik a kiállítás megrendezésében fáradoztak. Éljenzéssel fogadott beszéde után József főherceg markans alakja jelent meg a Szószéken, s a magyar nép — beleértve Somlóvidék népét is — békében és háborúban egyaránt megnyilatkozó erényeit dicsőítő, magasan szárnyaló beszéddel a 'kiállítást megnyitotta. — Dr. Zakariás János kir. közjegyző, a rendező-bizottság elnöke, a kiállítás létrejövetelének történetét ismertette rövid vonásokban. A megnyitás ünnepsége ezzel véget is ért. Most következett a Gárdonyi-emléktábla leleplezése. Az idő eddig valahogy megbecsülte magát, József főhercegre rámosolygott a szétszakadt felhők közül a nap is, ám amikor dr. Katona Lajos ajkarendeki plébános megjelent a szószéken, hogy emlékbeszédét Gárdonyi felett megtartsa, nekieredt az eső és kitartóan esett beszéde végéig. Azonban ez a

t kellemetlen körülmény nem akadályozta a kiváló iró emlékén szeretettel csüngő szónokot »abban, hogy mesterien kidolgozott beszédét hiánytalanul elő ne adja. Gárdonyit a Somlóvidék adta a hazának, innét indult el az ország olvasóközönségét meghódító útjára. Regényeiben ráismerhetünk az alakokra, akikről a mintát Somlóvidékéről vette. A német származású iró itt olvadt bele egész lényével a magyarságba, a Somlóvidéken jegyezte el magát a, magyar múzsával, amely örökbecsű müvek megírására ihlette lelkét. Gárdonyi szerette a Somlóvidékét, a Somlóvidék népe hódolattal hajol meg emléke előtt és magáénak vallja őt. Ezért készíttette el plakettjét, és helyezte a, legméltóbb helyre, az iskola falába. (A bronz dombormű a halhatatlan irót mint tanítót ábrázolja, aki szeretettel hivja magához a gyermekeket.) Az emléktáblára elküldte szép koszorúját az egri Gárdonyi Társaság is, amelyet a Társaság nevében Nemecsek Aurél városi tanácsnok helyezett el. A Himnusz hangjai közben oszlott szét az ezrekre menő közönség, hogy megtekintse az immár megnyitott kiállítást, amelyet két helyen, a r. kat. elemi; iskola é£ a szomszéd községháza termeiben rendeztek be. Elsőnek József főherceg dr. Rott Nándor püspökkel és kíséretével járta végig a kiállítási permeket, amelyek szakszerű és ízléses elreni aezésben tárták a látogatók elé a Somlóvidék gazdag kultúráját, házi iparát, kézműiparát;, történelmi emlékeit, a női izlés és türelem produktumait, a kézimunkák sokféle váltói zatát, stb. A magas látogatók elismerésüknek gyakran adtak kifejezést, József főherceg több kiállítót barátságosan meg is szólított. A devecseri kiállítás valóban szép volt, valóban ta-< ínulságos volt. Ezt elmondhatjuk a kiállítás minden fajtájáról. Egyet mégis külön is felemlítek. Meglepett az iparostanonc-iskola kiállítása. Az egyszerű, legtöbbnyire előképzettség nélküli tanoncok bámulatosan szép és pontos szakrajzokat produkáltak. Elragadtatással gratuláltam lelkes fiatal tanítójuknak, Avar Gyulának, aki céltudatosan készíti elő a jövő magyar iparosait. A gróf Esterházy- 1 uradalom és a zirci apátság pincészete borkós- : tolót is rendezett. A bort — az egyéb kiállított j tárgyakkal ellentétben — "külső formájáról ; 'nem, hanem csak ízéről lehet megbírálni. A borokat megízleltem én is, és igazat kellett) adnom Schandl államtitkárnak, hogy a somlai i a világ legnemesebb bora. Két órakor közebéd volt a Rácz-féle vendéglőben. Egyszerű, de jó ebéd, felköszöntők- I kel fűszerezve. Mire asztalt bontottak, lassan- j ként készülődni is kellett az induláshoz. Mivel a tervezett történelmi felvonulás a sáros, j csatakos idő miatt elmaradt, az ünnepély vi- j déki résztvevői — ki autón, ki fogaton — haza felé hajtattak. Fél négy órakor autóbuszra i szálltam útitársaimmal én is, s egy óra múlva ! már Pápán mesélgettem devecseri élményeim- j ről, amelyeket ime megismertetlem a Pápai | Hirlap olvasóközönségével is. Nánik Pál. Bornemisza miniszter vármegyénkben. Í Látogatás az ajkai üveggyárban és bányatelepen. — Nirnsee Pál beszámolója. Bornemisza Géza iparügyi miniszter június hó 6-án Ajka nagyközségbe érkezett, hogy résztvegyen ajkai Nirnsee Pálnak, a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselőjének beszámolóján. A minisztert útjára titkárán, dr. Tóbiás Kornélon kivül elkísérte dr. vitéz Jékey Ferenc, vármegyénk főispánja, dr. Berky Miklós, Veszprém vármegye alispánja, dr. j Csiba Mór, m. kir. pénzügyigazgató. Bornemisza minisztert Ajkán a községházánál ajkai Nirnsee Pál képviselőn kivül Bélák I Endre, a devecseri járás főszplgabirája, a! | község képviselőtestülete és az iparvállalatok vezetői fogadták, akinek első útja a Kossuch j János-féle üveggyárba vezetett, ahol dr. Eleőd ; Tibor cégfőnök fogadta. Az egyes munkahelyeken Juhász István főmérnök, üzemigazgató szolgált felvilágosítással. Az üveggyárból az j Ajkai Kőszénbányába ment ki a miniszter és I kísérete a csingervölgyi szárny vasúton, me- ' lyet Szína József gépészmérnök vezetett. A bányatelepen az iskolásgyermekek, leventék, tűzoltók és egyenruhás bányászok sorfala között vonult el a miniszter, akit állandó és lelkes éljenzés közepette üdvözölt Cekéliusz Günther bányaigazgató, mint azon férfiút, aki munkaalkalmak megteremtésével akarja a munkások létét és egzisztenciáját biztosítani. Majd bejelentette, hogy a bányamunkásság hazafias alapon szervezkedik és ezért kiközösítenek; soraikból mindenkit, aki felforgató eszméket hirdet és így a nagy egységet, mely a munkások között már évek óta fennáll, meg akarná bolygatni. A beszámolón a megnyitó beszéd után. ajkai Nirnsee Pál képviselő mondotta el beszámolóját. Foglalkozott behatóan azon inj tézkedésekkel, melyeket a Gömbös-kormány I a munkanélküliség levezetésére léptetett életbe. Beszámolt azon küldöttség szerepléséről, melyet Kozma Miklós belügyminiszter elé vezetett, hogy a bányamunkások régi óhajait: a nyugbér, öregségi és rokkantsági ügyeknek a korhatárnak megrövidítése érdekében érjeinek el. A miniszter az előterjesztéseit megfontolás tárgyává teszi és Ígéretet kapott, hogy e téren rövidesen intézkedni fognak. Beszéde végén Ajkát a német Ruhr vidékhez' hasonlította és azon reményének adott kifejezést, hogy e vidék lakossága, polgárok és munkások a jövőben is épen olyan megértéssel lesznek egymás iránt, mint a múltban és ez a közös vállvetett munka szeretett hazánk felvirágoztatását fogja eredményezni. Caba Károly aknász a munkásság nevében szólalt fel és bejelentette, hogy a mim-, kásság fenntartás nélkül azért csatlakozott a Nemzeti Egység mozgalmához, mert Gömbös Gyulában látják azon közéleti férfiút, aki a mai nehéz és gondterhes időben hazánkat a, boldogulás révébe vezetheti. A munkásság előtt j a jelszó az, hogy »a nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell«. Bornemisza Géza iparügyi miniszter állott fel most szólásra, aki nagyhatású, helyesléstől kisért beszédében a következőket mondotta: Az ország iparosítása terén törekedni kell: egyrészt az ipart modern szervezetben) kiépíteni, másrészt az ipari munkásoknak jobblétet biztosítani. A XX. század embere előtt nem vitás, hogy az iparban a tőkésnek! és a> munkásnak egyenlő joga van. Tehát a tőkét és munkát egészen közel kell hozni egymáshoz a nemzet boldogulása érdekében. Ha a tőkés és munkás kölcsönösen respektálja a másik fél érdekeit, akkor az esetleges súrlódásokat könnyen ki lehet küszöbölni és úgy a tőke, mint a munkás megtalálják a boldogulásukat. Épen azért mindenkinek bele kell nyugodni abba, hogy az államhatalom lenyesegesse a szabad verseny káros kinövéseit és intézményesen írják elő a munkások szociális érdekeinek biztosítását. Azok pedig, akik mindent munkásszempontból néznek, keserű csalódással kénytelenek látni, hogy szerte a világon, ahol a marxizmus ideig-óráig uralomra jutott, a munkaalkalmak ijesztően csökkentek, az eredmény pedig a bekövetkezett pusztulás és kiábrándulás lett. Beszéde végén egymás megbecsülésére és közös vállvetett munkára buzdított. A szűnni nem akaró tapssal jutalmazott beszéd után dr. Kovács Sándor határozati javaslatot terjesztett elő, melyben bizalmát fejezte ki a népgyűlés Nirnsee Pál képviselő' iránt, majd táviratilag üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt, akinek sikeres felgyógyulást is kívántak és a Nemzeti Egység Pártja országos elnökségét. Délután Ajka községben az üveggyári sportpályán tartottak népgyűlést, melyen 16 község kiküldötte vett részt. Az üveggyári dalárda Lakner Károly karnagy vezetésével elénekelte a Magyar Hiszekegyet, mely után

1 Szentmiklóssy Pál ny. ezredes, kerületi elnök üdvözölte a minisztert s kíséretét. Dr. vitéz jékey Ferenc főispán izzó hazafiságtól áthatott beszéddel üdvözölte a népgyűlést, majd lelkesítő szavakkal osztotta ki a NEP községi megbízottaknak a központi vezetőség által megküldött okmányokat, vázolva az egyes csoportok (gazdasági, női, propaganda, ifjúsági) teendőit, feladatait, majd meleg és közvetlen

1 szavak kíséretében átadta dr. Kovács Sándor körállatorvosnak a kormányzó őfőméltósága által adományozott m. kir. gazdasági tanácsosi kinevezést. } Dr. Kovács Sándor köszönő szavai után Nirnsee Pál tartott beszámoló beszédet. Részletesen ismertette parlamenti működését, foglalkozott a telepítési, hitbizományi törvényekkel, az ipari novellával és azon reformokkal, melyek a kormány legközelebbi programjába vannak felvéve. A beszámoló után Bornemisza Géza miniszter csak néhány szót mondhatott a sza-í' kadó esőben is mindvégig kitartó közösséginek, melynek soraiban ott láttuk níemcsaki Ajka, de a vidék társadalmának is szine-javát. A népgyűlés után a megjelent előkelőségeket Nirnsee Pál kastélyában látta vendégül, ahonnan Bornemisza Géza és kísérete autón utaztak vissza Budapestre. Veszprém vármegye a török hódoltság korában. A XVI—XVII. század Magyarország egyik legszomorúbb, de legdicsőbb kora. A szakadatlan háborúk ideje, a magyarság élet-halál harca a törökkel. Annyi hőst, annyi vértanút egy kor sem adott, mint ezen két évszázad. A török harcokból hősi éposz telne ki, félistenek emberfeletti küzdelmének éposza. A magyar küzdelem 1526-tól kezdve példa nélkül áll az emberiség történetében. A magyar ezen két évszázad alatt sohasem alkudott meg azzal a gondolattal, hogy az ősei által szerzett országban török legyen az úr. A küzdelem folyt békében és háborúban. A töröknek minden talpalatnyi földet vérrel kellett megszerezni és megtartani. A magyarság egyetemesen és egyénként, örök ellensége volt a töröknek. A magyarságnak behódoláson, vagy örök küzdelmen kivül nem volt más választása. Be nem hódolt, azért az örökös küzdelem volt előtte. A magyar, saját tűzhelyét, saját birtokát védte. Ehhez járult a vérbosszú. A XVI—XVII. sz.ban pem volt olyan magyar család, melynek' egy vagy több tagja el nem esett, vagy török rab ne lett volna. Egy-egy rab családtagnak a kiváltására számos vagyon ment el. Vér-