Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-05-30 / 22. szám

XXXIII. évfolyam. Pápa, 1936 május 30. FI A T P' Tek. Főiskolai Könyvtár MINDÉIN SZOMBATON. Ref. Főiskola. Helyben. hft& f iz ei ési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 Kiér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Hadifogoly hősi halottak emlékharangja fog — pünkösd napján történő felszenteltetése után — nemsokára megszólalni városunkban, hogy imára hívó szavával emlékeztessen ben­nünket azokra, kik híven teljesítették hazájuk iránti kötelességüket, kik viselték a rabság kí­nos martiriumát, kik távol hazájuktól idegen tereken Ínségtől, sebektől, betegségtől össze­törten lehelték ki nemes lelküket, s kiknek te­temei ezer mérföldek távolában nem ápolt sírok­ban, idegenben porladoznak. Megszólal a hadi­fogoly hősi emlékharang, hogy szavával ébren­tartsa bennünk a hazaszeretet érzését, azt az érzést, mely semmi vésztől, semmi kínszenve­déstől soha meg nem riadva él, — élnie kell! — lelkünkben, hogy mi is — Trianon gúny­sorsát tűrő nemzedék — bármikor, emelt fővel, bátor szívvel álljunk készen kötelességeink tel­jesítésére. Gyönyörű gondolat volt a hősök emlékharangjának felállítása, még szebb, még gyönyörűbb annak ily rövid idő alatt történt megvalósítása, de legszebb, leggyönyörűsége­sebb lesz, ha azt a hivatást, amelyre e harang rendeltetett: a lelkeknek áldozatos hazafisággal való betöltetését s minden magyar szívének a kötelességek rendületlen teljesítésére intő egybe­dobogtatásában idők végezetéig mindenkor tel­jesíteni is fogja. Jól eső nekünk annak a meg­állapítása, hogy e mi városunk, amely másfél évtized óta adós hősi halottai emlékművének felállításával, amelyet e tekintetben szegény és kicsi falvak százai is megelőztek, legalább ez egyben megelőzött másokat és elsőnek áldoz méltó kegyelettel, ércszavú megemlékezéssel a hadifogoly hősök dicsőségének. Legyen és ma­radjon a ferencesek templomtornyában meg­szólaló hősi harang mindnyájunknak harangja, mindnyájunk emlékeztetője, mindnyájunk vigasz­talója, mindnyájunk áldozatra, reményre, hitre, feltámadásra buzdítója! A Lélek ünnepén. Pünkösd a Lélek ünnepe, nem a lelkeké, hanem a Léleké; azért hogy áldásaiban ré­szesedjünk, tisztán kell látnunk, hogy a Lélek nem a lelkeknek összefoglalása, mint pl. az Emberiség az összes emberek együttes szem­léletét jelenti. A Lélek nemcsak több és naí-i gyobb, mint az összes lelkek együttvéve, ha­nem valami egészen más. Kicsoda is az a Lélek, akinek ünnepet} szentel a keresztyén világ? Röviden így feí-1 lelhetnénk: világosság és erő. Minden lélek­ben van valami ebből a két tényezőből, ("hi­szen a lélek céltudatos törekvésekben mutatf­kőzik meg, amihez a cél meglátása és erőkif­fejtése szükséges, de a lélek magára utalva imbolygó lidércfény világosságában jár és te­hetetlenül próbálkozik, nem csoda, hogy mo­csarak közé téved, ahol minden ereje kimerül a csupasz létfenntartás küzdelmében. Előíre' nem jut. Eklatáns bizonysága ennek a Nem­zetek Szövetsége, amely korunknak a legb zseniálisabb alkotása eszmei elgondolásban, de az útkeresés szánalmas vergődésében emészti fel minden erejét. Csak a lelkek ta'­lálkozása és erőfeszítése, de nem a Lélek| nyilvánulása. Hogy is várhatna tőle valami üdvös eredményt ez a meggyötört világ (pe­dig nagy Ígéretek hordozója volna és lehetne), hiszen nincs semmi köze a Lélekkel, az egye­dül biztos fénnyel és egyedül hatalmas erővel. Akarod-e te világ, te nemzet vagy tel egyén, akarod-e, hogy ne ilyen szégyenletes vergődésben merüljön ki az egész életed? Ha 1 igen, akkor ismerd meg a magad lelkét ési a Pünkösdi Lelket. Állítsd egymás mellé a ket­tőt. Nézd, milyen pislogó mécs vagy te és milyen tündöklő nap, milyen káprázatos fény az a másik. Nézd, milyen tapogatózás, milyen félénk bizonytalanság a te utad és miiven határozott bizonyosság' a Léleknek az útja. Nézd, milyen hamar ellankadsz, kifáradsz és reményvesztetten kidőlsz a munkában és nézd azt a másikat, a Lelket, hogy miként/ sodor el az útjából diadalmas ereje minden aka>­dályt és miként bontakozik ki hatalma job­ban-jobban, amint egy-egy lépést tesz fenséges pályáján. Ha pedig megláttad egymás mel­lett a két lelket, — ami mégis \csak rokon egymással, mint ahogy a mécsvilág rokon a napfénnyel, — ha összemérted a lelkedet a Lélekkel, vegyen erőt rajtad a megalázkodás, valld be a magad törpeségét és ismerd meg a Lélek nagyságát. Bátran megvallhatod ki­csinységedet, hiszen te ember vagy, a Lélek pedig Isten. Ám ne vesztegelj sokáig a puszta tény­megállapításnál. Halad az idő, minden elmu r lasztott pillanat vádat emel ellened, mert a teendőknek egész garmadája vár reád. Amint rádöbbentél a magad tehetetlenségére, vedd észre azt a segítő kart, amelyet a Lélek nyuji} ki feléd. Nem azért jön, hogy fénye és ereje homályba borítsa és elkedvetlenítse a te lelke­det, hanem egyenesen keres, hogy támogasson törekvéseidben. íme besugároz a biztosan lá­tás fényével és tagjaidba lövell valami kik fogyhatatlan erőt. Ne menekülj előle gőgös önteltségedben, félve a megszégyenüléstől, de légy őszinte a magad gyarlóságának beismeré­sében és fogadd el az erőt, melyet \felkinál neked a Lélek. Korunknak az a legáltalánosabb jellem­vonása és ugyanakkor gyöngeségének is egye­temes forrása, hogy nincsenek lelki életjelen)­ségei. Nem sas a lelke, amely eszmények) fenséges magasságában diadalmasan repülve, hanem inkább a vakpndhoz hasonló, amelynek életeleme a sötét föld, ahova betemetkezik. Pedig rendeltetése a léleknek a szabad levegő és a napsugár. Beteg az ember lelke, mert elszakadt a Lélektől. Ne legyen tovább így. Nézd, közeleg a Lélek most is, látod tüze villanását, hallod 1 szele zúgását. Hozzád jön, rád számít, emberi lélek veled akar találkozni^ hogy megragadjon és áttüzesítsen. Rokonod ő, fogadd bizalom­mal. Vedd át azokat a kincseket, amelyeket? hoz számodra az Isten birodalmából, .vedd át a fényt és az erőt. Ha te meggyógyulsz és erőre kapsz, rajtad keresztül és a te munkád által gyógyulni fog a társadalom, nemzeted 1 és a világ. Ez a gyógyulás legyen a Lélek ajándéka Pünkösd szent ünnepén. Lic. Rácz Kálmán. Városi közgyűlés. — 1936 május 25. — Pápa város képviselőtestülete e hét hét­főjén rendes és utána rendkívüli közgyűlést tartott Hamuth János polgármester elnöklé­sével. A rendes közgyűlésen a város 1935. évi zárószámadása tárgyaltatott és az előterjeszd tett számadások a maguk egészében elfogal­dást nyertek és a felmentvény a felelős 'számi­adóknak megadatott. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslata alapján megálla­pította, hogy a város vezetősége minden igye­kezettel törekedett a kiadások csökkentésére, a bevételek emelésére s bár szépen haladt a városfejlesztési program, különösen az útépí­tés, parkok, virágdíszes ágyak létesítése, ezení­kívül az inségmunkák az összes munkanél­külieket, akik csak jelentkeztek, foglalkoztat­ták, mégis az előirányzattal szemben 10.232 P megtakarítás jelentkezik. Ezért a képviselőtes­tület a polgármesternek és város vezető tiszti­viselőinek elismerését nyilvánította. A zárszámadás letárgyalása után rendkí­vüli közgyűlés tartatott, melyen a polgármes­ter hivatalos ügyek elnöki bejelentése után városfejlesztési ügyekről tett előterjesztést. Majd a tárgysorozatra tértek át, melynek ke­retében intern hivatalos ügyeken kívül fon>­tosabb természetűek voltak a hordójelző hi­vatal ügye, melynek felállítását törvényható­sági keretben elhatározták, a Sághegyi bazalt­bányától kiskocka- és szegélykőrendelést esz­közöltek a további útépítési programhoz, a vadászati jog bérletének árverési feltételeit megállapították. Napirend után dr. Török Mi­hály városi képviselő a város nyári meneti, rendje ügyében terjesztett elő interpellációt, panasz tárgyává téve a város lehetetlenül rossz vasúti összeköttetéseit, főleg a főváros­sal és a bánhidai vonallal kapcsolatban. Sé­relmesnek találta az autóbuszforgalmat is és kérte a polgármestert, hogy a következő mer íietrendi értekezleten hasson oda v hogy vasúti összeköttetéseink javuljanak, mert így a ke­reskedelem és ipar is tönkre van téve. A pol­gármester kiemelte, hogy a kérelemnek ele­get tesz, bár eddig is mindent elkövetett 'e tekintetben, de, sajnos, a város jogos kíván­sága nem talált meghallgatásra. Vármegyei eserkésznap Pápán. Veszprém vármegye cserkészei az elmúlt vasárnap városunkban tartották évi összejö­vetelüket, melynek még nagyobb jelentősé­get adott az a körülmény, hogy a magvai* cserkészmozgalom ebben az évben érkezett el megindulásának negyedszázados fordulójához. Városunk öt cserkészcsapata mindent meg­tett, hogy a vendégcserkészek tanulságos és maradandó élményekkel térjenek vissza ott­honaikba. Reggel fél 9 órára megérkeztek az ide­gen ^csapatok kiküldöttei: a veszprémi 126. sz. Szent Imre, a 204. sz. Szent László, a 279. sz. Szent István-király, a 475. sz. Assisi Szent Ferenc csapatok, a várpalotai 295. sz. Mátyás király- és a siófoki 466. sz. Magyar Tenger­csapatok 12 vezetője és 121 cserkésze. A csa­patok beérkezés után cserkészistentiszteletre vonultak a bencésrend templomába, a pn> testánsok a ref. templomba. Kilenc órakor a grófi park és a ,téglát* gyár között megkezdődött a nagy cserkész­akadályverseny, amelyen 22 örs indult és 9 szerencsésen meg is oldotta a kiszabott fel­adatot. Elsők lettek a 16 éven felüliek 1 cso­portjában a 227. sz. cserkész csapat Turul örse, a 16 éven aluliak csoportjában a 159. cserkész csapat egy örse, amelyek emlék­iszalagot kaptak zászlóikra. Délelőtt 11 órakor az összegyűlt esem késztisztek értekezletet tartottak dr. Szűcs Imre vármegyei cserkészfőtitkár elnöklésével, amelyen megbeszélték a csapatok belső mun­káját érdeklő kérdéseket. Háromnegyed 12 órakor mozsárlövések figyelmeztették a cserkészeket a gyülekezésre. Tizenkét órakor a bencés fúvószenekarral az élen, zászlódísszel vonultak fel a csapatok a Győri-útón, a Szent Imre-főtéren, Horthy Mik­lós-főutcán és Jókai-utcán. Déli 1 órakor a vidéki cserkészek a kol4 légium köztartásán ebédhez ültek. Ugyanitt volt a tisztek részére is közebéd, melyen a város polgármestere, katonai állomásparancs­noka, valamint a szervező-bizottsági elnökök és tagok is jelen voltak. ;Fejes Zsigmondi gimn. igazgató, szervező-bizottsági elnök, ben­sőséges szavakkal üdvözölte a vendégeket, rá­mutatván a cserkészmunka legnagyobb érté­kére, a cserkésztestvériség kialakítására. Ha­muth János polgármester a város nevében üd-

Next

/
Thumbnails
Contents