Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-01-18 / 3. szám

LÖWY BUTORÁRUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR. melyhez Ritókh István szolgáltatott kitűnő zon­gorakíséretet, valamint a főiskolai kiskántus, amely Tóth Lajos kipróbált vezetésével hatáso­san adta elő Beethoven himnuszát. A tiszta és nemes poézis művészi hangjait szólaltatta meg ezután Bódás János. A ma már országos hirű papköltő, volt pápai diák, négy verse: Otthon a falumban, Azt mondja a kés, Verekszem és Napos oldal egyaránt mély hatást és nagy tet­szést aratott. És a zenei rész bekoronázása volt Mendelssohn Motettája, melyben a nőnevelő­intézeti énekkar Ritókh István tanár mesteri ve­zetésével önmagát multa felül és az előkelő vendégsereget valósággal elragadta. Külön em­lítendők a szólóban éneklő Farkas Irma és Ador­ján Alice és a zongorakiséretet szolgáltató Ri­tókh Kata. E nagy sikert aratott szám után zárószó gyanánt Medgyasszay Vince püspök meleg és szellemes szavakban mondott köszö­netet az összes szereplőknek, első helyen ter­mészetesen Ravasz püspöknek, kinek szelleme csillaghullás fényével sugározta be a lelkeket. * Délután 2 órakor a helybeli református egyház a nő- és leányegylete bevonásával a kon­viktuson ebédet adott a konferencia tiszteletére, 1 amikor is Ravasz László püspök a résztvevők j háláját tolmácsolta a Pápán tapasztalt vendég­szeretetért. A vendégek az esti és éjjeli vona­tokkal utaztak el városunkból. A jubiláló plébániatemplom. i. 1786-ban fejeződött be a pápai plébánia­templom építkezése, tehát ebben az esztendő­ben tölti be fennállásának százötvenedik évét. Másfélszázados jubileuma alkalmából szeret­ném ezt a templomot bemutatni a pápaiak­nak, akik, ha nap-nap után el is mennek »öregtemplom«-uk mellett, megelégszenek az­zal, hogy egyszerűen szépnek, nagynak, híres­nek könyvelik el tudatuk világában. Ha azon­ban megkérdezné az ember őket, hogy miért is tetszik, a megszokás miatt bizony! hirtelen választ sem tudnának adni, vagy ismét csak ennyit: szép, monumentális. Elmondom tehát szempontjaimat, hogy azokon olvasóim elgon­dolkozzanak és akár elfogadják azokat, akár nem, fogalmaikat megszellőztessék, és ezáltal új esztétikai örömöket próbáljanak szerezni maguknak. Nem széles esztétikai értekezést kívánok adni — Pigler Andor már szép em­léket állított a plébániatemplomnak mono­gráfiájában —, hanem olyanképen mondanám el gondolataimat, mint azt egy séta közben az ősszel tettem, amikor egy déltiroli urat vezettem végig a városon. — Ausztria a barokk művészet egyik leg­gazdagabb és legigazibb országa, és Ön, mint osztrák azt mondja, hogy ez a templom Ausztriában is jelentékeny műalkotás lenne. Sőt azt is hajlandó elismerni, hogy a mi öregtemplomunk a klasszicizáló barokknak éppen olyan jellegzetes és értékes képviselője lehetne, mint az érett barokknak mondjuk! a melki apátság temploma. Én azonban még tovább megyek az értékelésben. Az emberek esztétikai izlése korántsem olyan határozott, (mint az irodalmi izlése, s az átlagemberek mű­bíráló készsége aránytalanul alacsonyabb fo­kon áll, mint ahogyan az irodalom terén lát­iszik. Ha egy költő azzal dicsekszik, hogy ő éppen olyan verseket ír, mint Schiller, és ver­seiből valóban lépten-nyomon Schillert lát­juk kivillanni, ezzel az illető költő úgy-e aligha szerez irodalmi nevet? Nem, mert a műalkotás értékének lényegéhez tartozik az, hogy az alkotás eredeti legyen. Különös azonban, hogy ezt az eredetiséget meny­nyire nem kívánják meg az építőművészet te­rén! Magyarországi barokk műalkotások szá­zait is elkönyvelik úgy, hogy ez is barokk, az is, de hogy melyik eredeti, melyik után­képzés, az kevés embert érdekel. És látja, ha Ön nemcsak a magyarországi, hanem az auszt­riai építészeti műalkotásokat nézi, sőt, ha általános európai mértéket használ, akkor is megállapíthatja azt, hogy a pápai plébánia­templom az európai művészet terén is úttörő jelentőségű. Ön alig tudna felmutatni olyan templomot Európában, amelyik a pápai temp­lom mintaképének volna tekinthető. Én ellen­ben fölhívhatom az Ön figyelmét a prágai Sztrachow-kolostorra, melynek könyvtárépüle­tén olyan építészeti elvek érvényesültek hat év múlva, mint amelyek alapján a pápai temp­lom épült. — Ön meglepődik, és talán máris na­gyobb megbecsüléssel tekint rá, és élvezi mo­numentalitását, melyet nagyszerű elhelyezése a zárt, kedves kisvárosi főtéren, polgári házak környezete csak annál jobban hangsúlyoz. Maga az építtető Esterházy püspök jelölte ki a helyet a templom számára, melyet a XV. században már ismert plébániatemplom he­lyére tervezett Fellner Jakab, aki ugyan bécsi származású volt, de élete legjelentősebb mű­veit Magyarországon alkotta. Jelentősebb ba­rokk építésze nincs is az országnak. Az egri liceum, a veszprémi püspöki palota, a tatai Esterházy-kastély és templom építése fűző­dik még nevéhez. — A templomon Ön hiába keresi a ba­rokk stílus festői mozgalmasságát, a sztatikai törvényeket meghazudtoló építészeti megol­dásokat. Ez a templom nem részleteinek ki­hangsúlyozott szépségeivel fogja meg Önt, hanem tömegével hat. Nézze meg hátulról, mondjuk az Esterházy-kastély udvaráról, vagy még távolabbról: pompás térhatása, melynél minden vonal, minden tagolás az egész szol­gálatában áll, s a templomtestnek és torony­nak nagyszerű tömegelosztása a mai építő­művészt előfutárának mutatja. Azért mondom, a közeljövőben megjelenő Felsődunántúli Címtárban. Hirdetése biztos eredmény­nyel jár, mert a Címtárt öt vármegye közönsége hosszú évekig használja. Hirdetéseket felvesz e lap kiadóhivatala. hogy előfutára, mert én a klasszicizáló barokk stílust nem a barokk művészet utolsó korsza­kának tartom. Ha Ön végignézi a művészeti stílusok fejlődését, megállapíthatja, hogy egy stílus klasszikus korszaka nem lehet befejező, hanem csak kifejlett, teljességi stádium. Vé­leményem szerint tehát a barokk a rokokóval fejeződött be. (Pompás példáját a pápai ben­céstemplomban láthatja.) A klasszicizáló ba­rokk stílus viszont a mai építőművészet pri­mitív korának tekinthető, mely természetsze­rűleg nem tudott még elszakadni a barokk sallangtól, de lényegében már mégis más. Ebben a fejlődésben aztán a mult században stagnálás állt be, s csak a XX. században folytatódik. Ön talán merésznek találja meg­állapításaimat, de nekem ez meggyőződésem, s azért mondtam el ilyen részletességgel; hogy ezzel annál inkább hangsúlyozzam azt a helyet, amelyet templomunk a művészetek történetében betölt. — Walder professzor a barokk építőmű­vészet magyarországi építész-korifeusa. Mikor Pápán járt, véleménynyilvánításaiból láttam azt, hogy mennyire távol áll lelkétől ez a templom, bármennyire is elismerőleg nyilat­kozott értékéről, szépségéről. Ez is vélemé­nyem igazát valószínűsíti. A templom sisakját L például az ő barokk könnyedségre beállított l művészi szemlélete nehézkesnek találja. Pedig a templom komoly, komor, fenséges tömeg- h zenéjére szinte szükséges ez a súlyos záró- ki akkord. Én egy könnyed toronypárral gro- k teszknek tartanám. Igaz ugyan, hogy valami­kor könnyedébb hatású lehetett, amikor az új ji vörösréz-bádogozás szinte aranyos fénnyel ^ csillogott, de még akkor is, amikor a sisakok K zöldes patinát kaptak. Csak később lettek fe­keték a sisakok, mert közben, egykori restau­rálás alkalmával, régi, közben tönkrement ér- Pj tékes vörösrezet elcsóbb minőségű rézlapok- Ja kai cserélték föl, melyek azután feketékké T lettek. Megjegyzém még, hogy a templom öregharangja még a régi templomból szár­mazik. — Mikor azonban a templom-épület érté­kelésekor annak nagyvonalúságát emelem ki Önnek, nem léphetünk be anélkül, hogy a homlokzat nemesen tagolt szépségét külön ne élvezze, s hogy fáradságot ne vegyen arra, hogy a 72 méter magas toronypár között táv­csővel is megnézze Szent István vértanúnak, a templom védőszentjének szoborcsoportoza­tát. Messerschmidt János pozsonyi szobrász munkája a vértanú és a két kis .angyal figu­rája — nem hinné, úgy-e, hogy a kis, angyal­kák akkorák, mint Ön —, valamint az urnák. A szoborcsoport még barokk szerepet tölt be, és kétségtelenül megnyugtató az építészeti hatása, de érdemes még a lencséken át »a részleteknek, mondjuk a vértanú arcának fi­nomságában gyönyörködnie. — Most azután beléphetünk a temp­lomba. Erről azonban majd legközelebb irok. Horváth Elek. Nagy is csak elsőrangú, sne®­bissQató minőségű árui hozunk forgalomba, ssiély&n. lesszállíioíí árban! Tekintse meg kirakatainkat! Ic Miksa divaiárufiász.

Next

/
Thumbnails
Contents