Pápai Hírlap – XXXIII. évfolyam – 1936.

1936-05-09 / 19. szám

XXXIII. évfolyam. * i» 19. szám. Pápa, 1936 május 9. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. POfrzetég ár negyedévre 2 pengő. Egyes Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. VDEN SZOMBATON. Helyben. nos főszerkesztői OS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az abesszin háború befejeződött. Nem képzelhető ugyan, hogy a pacifikálás, az uralomnak a legmesszebb fekvő vidékekre (és még minő messze és minő nagy területek! vannak azokon kívül, amelyeket eddig az olasz fegyverek meghódítottak!), mondom, nem képzelhető, hogy az uralomnak ezekre a ma még nem járt vidékekre való kiterjesztése nem fog még véráldozatot kívánni, de a tényt többé; semmi nem tudja megváltoztatni: Abessziniát legyőzte Olaszország, Olaszország a háborút diadalmasan befejezte. Aki ennek a győzelemnek nagyságát és jelentőségét a maga teljességében értékelni akarja, annak vissza kell gondolnia azokra a nelm is oly rtég lejátszódott} eseményekre, mikor szinte az egész világ szőr vetkezni, egybefogni látszott az ellen a jogos törekvés ellen, hogy Olaszország, mely errq való hivatottságát Afrika egyéb részein is már eléggé kimutatta, saját gyarmatai biztonsága és a civilizáció érdejkében leszámoljon barbár, ellenségével. Ezekre az izgalmas natpokra visszagondolva, jóleső érzéssel hallgathattuk Mussolininak üzenetét, melyben az olasz nép »hegyeken és tengereken túl élö barátainak megüzente a nagy örömhírt: a háború, győzelmes befejezését. A hegyeken túl élő barátok sorában kétségein kívül első sorbarí reánk gondolt a Duce. Reánk, akik a magunk nehéz, bekerített helyzetében, a világ uraival ellentétes felfogiást mertünk vallani, akik — mint ez tőlünk máskép várható nem is volt — példáját adtuk a hűségnek és becsületnek. Nem kérkedésből mondjuk ezt el most, amikor nagy olasz barátunk diadalt aratott. Ha a kocka máskép fordult volna, ha — aminek lehetőségében mi mindig kételkedtünk — világfelfordulás következett volna be, mi akkor is azok maradtunk volna, amik mindig voltunk, hűek és becsületesek. Ám hogy erre a hét válságos, izgalmas hónapra a magyar nemzet nyugodt önérzettel tekinthet vissza, azt jól esik mégis megállapítanunk. És ha m'aí mi is együtt örülünk az Örülőkkel, amikor a í diadalmas olasz sereg bevonult az ellenség fővárosába, akkor felcsillan előttünk az a remény, hogy talán ezzel is közelebb jutottunk; ahhoz az időhöz, amikor mi is bevonulhatunk ma barbárok kezében lévő városainkba: a magyar Komáromba, magyar Kassára, magyar Nagyváradra, magyar Kolozsvárra és mindenüvé, ahol ma kín és megaláztatás magyarnak lenni. Háttérbe szorult az olasz győzelem jelentősége mögött mindaz, ami egyéb e héten történt. Pedig történt még sok minden, egyéb is. Hogy Spanyolországban ismét templomokat foglaltak le, egyházi épületeket dúltak fel, az már — bármily fájdalmasan érint ez minden vallásosan érző és érző embert — szinte megszokottá kezd válni, az már nem: hoz meglepetést. A szomorú csak az, hogy nincs erő, eddig legalább nem mutatkozik az az erő, amiely ennek a muszka pénzzel táplált őrületnek véget tudna vetni. Ámde, történt más is e héten. Befejeződtek a francia választások s ezek eredménye új kezekbet fogja juttatni a világ ma egyik leghatalmasabb államának kormányrúdját. Mi okozta azt a nagy változást, ami a megválasztott franciaj képviselők számarányában beállott, teljesen bizonyosan ma még nem lehet megállapítani. Belső politikai elégedetlenség, a német kormányzati rendszer ellenképének vágya, a spanyol példa utánzásának ragálya, vagy az a fatális orosz-francia barátsági szerződés voltak-e mozgató erők, avagy együtt játszottak mindezek közre, avagy végül egy titkos, nem ismert hatalom hajtotta az embereket az urnák elé, hogy azt a helyzetet megteremtsék, amelyben szociálista kormányelnöknek kell Franciaország ügyeinek intézését a kezébe venni, azt majd a jövő fogja megmondani, későbbi; kutatás tudja (ha tudja) megállapítani. Nem lehet azt sem tudni persze, mihez fog majd, mit változtat bent, hogyan orientálódik kifelé ez |az új kormányzati. Angolországban már volt munkáspárti, szociálista többség, s iez a többség aránylag rövid idő alatt meg-j szűnt, mert vezérei belátták, hogy a polgári| rend ősi rendjét még sem lesz jó felborítani. Ám ez az angol munkáspárt soha nemt volt koalícióban kommunistákkal, mint ahogy a francia népfront ma a 150 szociálista mellett 80 kommunista ballasztjával, felforgatói seregével együtt vonul be a parlamentbe^ Igaz viszont, hogy a Népfrontban ott van-< nak a radikális-szociális'ták is, akik inkább 'elméleti forradalmárok s lényegileg a kispolgári elemet képviselik. Ezek lesznek most majd amaz ismert régi mérlegnek a nyelve. — Azonban teljes egészükben együttmaradva és kritikus pillanatban jobbra orientálódva tudják csak meggátolni azt, hogy Franciaország ne jusson arra a sorsra, amibierí most Spanyolország deliriumosan fetreng. Hej, azok a vörös lángnyelvek, amikről ugyanitt irtunk, hamarabb átcsaptak a Pireneusokon, semmint bárki gondolta volna. Higyjük, hogy Franciaország ellenállóképesebb lesz a szomszéd államoknál, uralomra jutott új vezérei,i a nép javát előbbre teszik tán a világforra-. dalomnak. A Nemzeti Egység szervezetének gyűlései. A Pápa városi választmány határozatai. A Nemzeti Egység szervezetének Pápa városi választmánya április hó 29-jén vitéz Draskóczy István ny. altábornagy elnöklésével ülést tartott, amelyen a folyó ügyek letárgyalása után a következő határozatokat hozta: 1. A N. E. Pápa városi választmánya április 29-én tartott ülésében határozottan tiltakozott a francia béketervezet azon javaslata ellen, mely megtiltja 25 évre a revíziós/ tárgyalások kérését a Népszövetségnél — mert ez a trianoni békeparancs igazságtalan és kegyetlen határozatait nemcsak állandósítaná,' hanem ellentétben áll a népszövetségi alapokmány 19. §-val. 2. A választmány legmesszebbmenő tiltakozását fejezte ki dr. Sulyok Dezső ügyvéd, orszgy. képviselő ama hazafiatlan magatartása ellen, hogy a nemzeti nagyjainkat becsmérlő,, a szabadságharcot Kun Béla vörös forradalmával azonosító Deme László védelmét vállalta, mikor egyetlen szombathelyi ügyvéd sem vállalkozott ilyen hazafiatlan szerepre. Sőt Ha jói és olcsón akar étkezni, jöjjön a belvárosi vendéglőbe Rákóczi-utca 3. szám. (Tulajdonos: Moharos János.) Olcsó menürendszer! — Állandóan frissen csapolt sör. — Balatonvidéki borok. — Zónareggeli két deci sörrel 50 fillér. — Pontos kiszolgálás ! — Szives pártfogást kér a tulajdonos. dr. Sulyok Dezső védelmében annyira ment* hogy Deme minden magyart megbotránkoztató állításainak valódiságát akarta bizonyítani, továbbá a bíróság elő'tt azt mondotta, hogy nem látja bűncselekmény fennforgását, ami magyarul azt jelenti, hogy dr. Sulyok Dezső mint védőügyvéd azonosította magát a Deme cikkeiben foglaltakkal, holott a törvényszék az ítélet indokolásában megállapítottja, hogy az egyik cikk a fennálló törvények elleni lá-* zítás tényálladékát is kimeríti és cikkekben olyan tényállítások vannak, melyek kétségtelenül kimerítik a magyar állam és nemzet) megbecsülése elleni vétséget. 3. Tekintettel arra, hogy a pápai vá-t lasztókerület képviselőjévé dr. Sulyok Dezső a NEP programmjával választatott meg és a szavazó polgárságot a mai napig nem kérL dezte meg kilépése felől, a választmány javasolja, hogy hasonló megtévesztés megakadályozása céljából annak idején az új válasz-c tási törvényben mondassék ki, hogy minden országgyűlési képviselő, ki azt a pártot, melynek programmjával választatott meg, cserben hagyja, köteles mandátumáról lemondani és magát új választásnak alávetni. A választmány megállapítja, "hogy ezen javaslat annál is inkább aktuális és kézen^ fekvő, mert nevezett képviselő egy javaslatot' ínyujtott be a képviselőházban a jelen választási törvény 128. § 4. bekezdésének megvált toztatása tárgyában, de ugyanakkor bölcsen hallgat az érvényben lévő választási törvénynek az indítványban foglalt hiányáról, pedig ez erkölcsi kötelessége választóival szemben annak a képviselőnek, ki választáskor valamely párt elveit es programmját fennen hirdeti, azután a választók előtt ismeretlen céllal cserben hagyja, holott ezen eljárás morális következményei mellett az anyagi igazságot sem szolgálja. Az ugodi kerület választmányi gyűlése Pápán. Folyó évi május hó 2-án délelőtt fél 10 órakor tartotta az ugodi kerület Nemzeti Egység Pártja kerületi választmányi gyűlését Pápán, a városháza dísztermében. A gyűlésen teljes számban megjelentek a kerület elnökei és titkárai, kik lelkesen megéljenezték az elnöklő vitéz Jékey Ferenc főispánt. Az emelvényen helyet foglaltak: Szabadhegy Elemér gazd. kormányfőtanácsos, Kolossváry László, az ugodi kerület országgyűlési 'képviselője, Jakula Béla vm. titkár és dr. Vadász Géziaf ker. titkár. Jelen voltak még vitéz Draskóczy István ny. altábornagy, Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, Takács Elek ev. esperes, Csiba Mór p. ü. igazgató, Jókay-Ihász Mikló^ földbirtokos, Kari József nagybérlő, Maár János szűcsi plébános stb. Szabadhegy Elemér megnyitja a gyűlést, s beszédében visszaemlékezett az elmúlt képviselőválasztásra, mikor is a kerület bizalma Kolossváry Lászlót küldte az országgyűlésre. Benne nem is csalódtunk, mert amióta képviselő, járja a községeket, s ahol. lehet, segít és szegénynek, jómódúnak rendelkezésére áll. További beszédében kifejezésre juttatja, hogy csak az összefofás és a Nemzeti Egység viheti az országot a jobb jövő és Nagymagyarország felé. Az összefogás megmutatta erejét akkor, amikor a képviselőválasztás előtt összefogtunk és jelöltünket győzelemre vittük. Buzdító beszédét a jelenlevő mintegy kétszázötven főnyi hallgatóság nagy éljenzéssel és tetszéssel fogadta. Szabadhegy Elemér beszédére Jékey főispán válaszolt, ki beszédében rátért arra, hogy csak az összetartásban van az erő és példát vehetünk a nagyi államoktól, kiknek népei egy célért, a szabad-