Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-03-23 / 12. szám

Ne Üljön fel hangzatos reklámoknak! Szakképzett böröndös és bőrdíszműves CSAK A GYŐRI BÖRÖNDÖS Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. Bőröndök, retikülök, bőrövek nagy választékban. Bőr ruhadiszeket, bőr gombokat rendelésre készítek. Készít, javít, újjá fest! -özvegyek és -árvákról való fokozottabb gon­doskodás, a vitézi telkek járadékterheinek ren­dezése, a vitézségi érempótdíjaknak kiterjesz­tése nem megjutalmazása a hadviselteknek, csak a részükről vérrel kiharcolt jogok el­ismerése. Az új reformok nemcsak közjogi természetűek. Az új reformok es elgondolá­sok nagyrésze épen gazdasági természetű, mert a kormányzat és a miniszterelnök úr is tisztában van azzal, hogy először a puszta életet kell biztosítani, mert dolgozni csak ak­kor tudunk, ha élünk. Még pedig éliink egy olyan légkörben, amely tisztult, élünk egy olyan légkörben, olyan közéletben, amelyet a tisztaság jellemez és ezzel kapcsolatban csak azt vagyok bátor leszögezni, hogy vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak, ha semmi más érdeme nem volna, azért, hogy a különféle panamakísérleteket kiirtotta máról holnapra, akkor is örök hálára kötelezte volna már le a magyar népet. Amint mondottam, a nagyobb kenyér és a mindennapi kenyér ennek a kormányzati reformnak a legfőbb problémája, amelybe természetszerűleg nem illeszthető az sem, hogy egyesek sok kenye­ret kapjanak, sok cipót az álláshalmozás ré­vén. A belpolitikában nyugalom, rend és biz­tonság kell ahhoz, hogy ezeket az intézkedé­seket a kormány megtehesse. Külpolitikailag 1 pedig az a bölcs előrelátás, amely lehetővé tegye Magyarországnak olyatén elhelyezkedé­sét, hogy ebben a nagy világkoncernben nyu- j godtan nézhessünk a fejlődés elé, előkészít­hessük a revíziót, hogy visszakaphassuk a mi ezredéves határainkat. A családvédelemre vonatkozólag ünnepélyesen kijelentem, hogy a kormányzatnak erre vonatkozó előterjeszT tgseit és javaslatait magamévá fogom tenni, mert hiszen mindennek az alapja a családi életnek a tisztasága. A családi élet az, ahol a gyermek az első, az egész életen át hűsé­gesen kísérő levegőt és atmoszférát kapja. Épen ezért a családi életnek a tisztaságát} kell a legerősebb alapokra helyezni. Helyi érdekű kérdések. Felmentést kérek az alól, hogy en itt helyi vonatkozású kérdésekről beszéljek, mert amiket mondottam, átfogó érdekű kérdések és a helyi vonatkozású dolgokat úgy is csak az általános, országos érdekek szemüvegén keresztül lehet nézni és beilleszteni. Másrészt pedig legyen szabad ezzel kapcsolatban azt a kijelentést tennem, hogy amennyiben bizal­mukkal meg méltóztatnak tisztelni - (élénk él­jenzés), úgyis nagyon sűrűen tartózkodom itt, hogy megismerjem a szükségleteket és a szükségletek felismerésével s ezek alapján erélyesen és gyorsan tudjam megtenni a szük­séges lépéseket. Magyar Testvéreim! Én, mint katholikus egyházunknak hű fia vagyok itt, de minden dolgozó testvéremben, minden dolgozó ma­gyarban az én testvéremet látom. Egy nagy magyar összetartás jegyében jöttem ide, mert ezen kell munkálkodnunk. Én nem azt nézem, hogy ki milyen vallásnak a parancsa szerint imádkozik, én csak azt nézem, hogy az áz em­ber íényleg imádkozzék, mert aki megtartja a vallásnak a törvényeit és parancsait, az; meg fogja tartani az országnak a törvényeit és parancsait is. (Ügy van, úgy van!) És aki féli az Istent, az becsülni fogja embertársait is. (Úgy van, éljen!) Magyar összetartás. Ebben a nagy magyar megértésben és összetartásban kérve kérek minden magyart arra, hogy ismerjünk egymásra, fogjunk össze. Ha végig nézünk a mi ezer éves t6r r ténelmünkön, mit látunk? Egy nagyon is sze­szélyes sikk-cakkos vonalat kellene rajzol­nunk, hogy ha az ezer éves történelmünk gra­fikonját akarnánk elétárni. Azt látjuk, hogy fegyszer relfelé ivei ez a vonal, amikor jót ment a magyarnak, azután zuhan megint le, majd megint fel és megint le és így ismét­lődik ezer éven át. És mit látunk? Mindig* akkor van mélyponton a magyar sors, amikor a magyar a magyartól eltávolodik, amikor a magyar a magyart megtagadja. Kérdeznem kell magyar testvéreim: még nem érezzük azt, hogy mélyponton vagyunk? Még mindig úgy érezzük, hogy van alattunk annyi hely, hogy lejjebb mehetünk? Hát még nem büntet a sors keze annyira, hogy öntudatra ébredjünk, hogy összefogjunk és azt mondjuk, hogy se­gíteni akarunk magunkon, hogy a mélypont­ból most már megint felfelé akarunk menni az erősödés, az egészségesedés, az "élniakarás útján? Ez az elgondolása, ez a terve, ez az erős akarata a mi miniszterelnökünknek. Eb­ben az akaratban forrjunk össze eggyé, áll­junk melléje és álljunk mögéje, álljunk sűrű sorokban a vezér mögé, mint 1914-ben tet­tük, erős, dobogó, katonás léptekkel kövessük, hogy ő tudja és hallja, hogy az ő hadserege, a magyar nép jön mögötte, követi őt és hogy ez is lelkesítse és menjen előre és vezessen bennünket. Gömböst kövessük. Mélyen tisztelt Választóim! Kedves ma­gyar Testvéreim! Aki a magyar jövőért, az új magyar generációért küzd, aki gyermekei­nek sorsát, életét és jövőjét szem előtt tartja, aki gondol arra és óhajtja azt, hogy a gyer­mekeink ne kínlódjanak annyira, mint mi va­gyunk kénytelenek kínlódni, annak be kell hajtania a fejét ebbe a nehéz és súlyos ma­gyar igába és annak húznia kell az igát, kjl kell húznia az ország szekerét abból a kátyú­ból, amelyben bent van. A mi gyermekeink jövője érdekében, a mi gyermekeink boldog­sága és a legreálisabb magyar jövő érdeké­ben kérem önöket, támogassák a mi vezérün­ket, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszter­elnök urat. (Élénk éljenzés és dübörgő taps!) Sztranyavszky sürgönye. A percekig tartó éljenzés és taps csilla­pultával az elnök felkérésére Szűcs Dezső felolvasta a Barcy Gábor jelöltetése alkalmá­ból a párthoz érkezett sürgönyöket. Ezeket immár lapunkban közöltük, csupán Sztra­nyavszky Sándor a Nemzeti Egység pártja országos elnöke táviratának kivételével, amely így hangzik: Nemzeti Egység Pártja, Pápa. Dr. Sulyok Dezső nem jelöltje a Nemzeti Egység Pártjának. Ezzel a ténnyel ellen­tétes beállításnak kétséget kizáró cáfo­lataként közlöm és azt közhírré adni ké­rem, hogy pártunknak, a Nemzeti Egy­ség Pártjának jelöltje a pápai választ ó\­keriiletben vitéz Barcy Gábor, a magyar frontharcos társadalom egyik kiváló tagja és Budapest munkás polgári társadalmá­' nak számottevő tényezője. Az ö támo­gatására kérem jel pártunknak minden tagját s mindazokat a magyar testvé­reinket, akik Vezérünknek célkitűzéseit, pro gramm ját a magukénak vallják és an­nak megvalósítása érdekében hazajias ér­zéssel és megingathatatlan meggyőződés­sel közreműködni kívánnak. Sztranyavszky s. k. a Nemzeti Egység Pártjának orszá­gos elnöke. Lippay István beszéde. Ez után az elnök felkérésére Lippay Ist­ván Iposz-igazgató szólalt fel. Szívből üd­vözölte Pápa városát abból az alkalomból, hogy ilyen kiváló jelöltet kapott, akiben a kézműiparosság megtestesítőjét látja, s aki által megvalósul a miniszterelnök azon in­tenciója, hogy az új parlamentben a társa­dalom minden rétege képviselve legyen. Ez a kézműves iparosság régi óhaja is és most alkalma nyilik az óhajt egy emelkedett szel­lemű, nagyképzettségű képviselő beküldésé­vel megvalósíthatni; annak mai beszédéből meggyőződhettek arról, hogy az iparos ér­dekeket valóban méltóan fogja képviselni. Gömbös miniszterelnökünknek nagy beruhá­zási programníjához szüksége van megfelelő tanácsadókra. A kisipari hitel, az adók ará­nyosításának kérdése mind sürgető szükség­ként kivánják egy szakembernek a parlamentbe leendő beküldését. De sziveket megfogó be­széde a jelöltnek azt is bebizonyította, hogy benne a nemzeti egység nagy eszméje szel­lemében minden más társadalmi osztály is méltó szószólóra talál. Dr. Weltner Sándor beszéde. -Dr. Weltner Sándor főorvos felszólalásá­ban annak a mindent felülmúló erővel elhang­zott szónak illusztrálására: reformpolitika egy orvosi képet használt. Egy nagyjelentőségű különös sebészeti műtéthez hasonlította ezt a reformpolitikát, amellyel az ország nagy se­bésze, a miniszterelnök a bajba jutott or­szágon segíteni akar. Teszi ezt azért, mert az eddigi tüneti kezelés nem használt s most a legféltettebb betegnek, a hazának sorsán akar a műtéti kezeléssel segíteni. Ehhez olyan segéderőkre van szüksége^ akik vele már rég össze vannak tanulva. Ezért jelölte ki ismert barátját és munkatársát, s nekünk kötelessé­günk, hogy őt e nagy munkához alkotmányos úton elküldjük. Nem ismeretlennek adjuk bi­zalmunkat, e pár nap alatt is, amit itt töltött el, megismertük nemes gonaölkozását, jóin­dulatát, ragyogó magyar lelkét. Seregeljünk mind mocsoktalan tiszta zászlója alá. Vitéz Karcsay Béla beszéde. Nem mint katona, de mint a város szerető polgára kiván felszólalni, aki mindig a kis­embereken, az elesetteken iparkodott segí­teni. Most is csak azt n'ézi, m !i a városnak, nüj' a kisembernek, az elesetteknek érdeke. A nemzet döntő élethalálharcáról van ma szó, eh'hez kell nekünk minden helyi erzelmü mo­mentumot félretéve, kiforrott, a harcok viha­rában megedzett katonát küldenünk. Felde­rítő szolgálatunk hitelesen megállapította, hogy jelöltünk valóban ilyen katona, akinek eddigi önzetlen küzdelme az iparos, a keres­kedő érdekeiért, a rokkantakért, frontharco­sokért, jövő munkásságának bizonyos záloga. Nem elméletek, nem utópiák, hanem a gya­korlat embere ő, a gyakorlati életé, akit a reformok megvalósításánál nagy tapasztalatai támogatnak. Helyi szempontból is olyan adottságokat lát nagy összeköttetéseiben, me­lyeknek a kis emberek csak hasznát láthatják. Bizonyíték erre az 'ís, hogy a polgármester első kérésére felutazott a fővárosba s kiesz­közölt a városnak 20.000 P segélyt, ami 70/o-ot jelent a pótadónál. Befejezésül ipa­rostársaihoz fordul, ő akinek nem lett volna kötelessége azok bajaival foglalkozni, de szívből tette, szívből hirdette mindig: fog­junk össze, jöjjünk egy táborba. Rz volt a panaszunk, hogy árva gyerekek vagyunk, nincs papunk, nincs szószólónk. Most ime van rá alkalom, hogy ilyet nyerhessünk magunknak. Ha ezt nem értené meg, elmulasztaná 'az iparosság, nem is érdemelné meg, hogy jobb sorsa legyen! Filibér József felszólalása. A földmunkások nevében szólt, akik ed­dig sehol sem tapasztaltak szeretetet. Olyan férfiú mellé kell állniok, akinél ezt a szere-* tetet megtalálják, aki velük szenvedte át a lövészárkok szenvedéseit. 'Őt kívánja munka­társul a miniszterelnök reformmunkájához, így ahhoz is, ami nekünk legnagyobb érdekünk, a telepítésekhez. Reméli, nem akad egy föld­munkás sem, aki nem vitéz Barcy Gábor zászlaját viszi előre. Szűcs Dezső zárószavai. Szűcs Dezső a part nevében fejezte ki me­leg köszönetét a mélyreható, eszmékben gaz­dag programmbeszédért s az azt követő fel­szólalásokért. A magyar történelemnek alig van olyan korszaka, melyre a nemzetmentés­nek, országépítésnek olyan feladatai vártak volna, mint e mostanira. E kor feladatait nem lehet jelszavakkal, Ígéretekkel megol­dani. Jelszavas politika sohasem lehet az emeikedés szárnya egy nemzetre! Üj alapokat kell ma teremteni tettekkel újabb ezeréves jövendő számára. Ehhez a megoldáshoz ko­moly megfontolás, szeretet és a való éle't i's­merete szükséges. Nem elvont okoskodások útján leszűrt elméletek közé kell szorítani a való életet, hanem a tényleges viszonyok mérlegeléséből kell megalkotni az intézkedé-

Next

/
Thumbnails
Contents