Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-03-09 / 10. szám
XXXIL évfolyam. 10. szám. Pápa, 1935 március 9. PAPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az országgyűlés feloszlatása váratlanul érte ugyan nemcsak az ország népét, de magát a személyeiben is érdekelt országgyűlést, mindazonáltal nem okozott olyan izgalmat, mintha az a múltban — mandátumok lejárta előtt — következett volna be. Akkor nagy és válságos helyzetre következtettek volna belőle, ma ellenben mindenki úgy fogja fel, hogy egy céltudatos programm nyugodt keresztülvitelét célozza új országgyűlés összehívása. A kormány nem látott megnyugtató biztosítékot arra, hogy a jelenlegi képviselőházzal az ország népének boldogulására irányuló nagy reformterveit simán keresztülvihesse s ezért kívánja programmjához a választók, a nép szankcióját. Nagyon bölcsnek találjuk, hogy a választás végrehajtására nem több, mint négy hét fog rendelkezésre állani. Elegendő idő ez ahhoz, hogy programmját mindenki választóival megismertesse, viszont a választási küzdelem elfajulásának is bizonyos mértékig ezzel gát van vetve. Hisszük is, hogy a választási küzdelem olyan lesz, amely országunk hírnevéhez mindvégig méltó marad. Ne feledjük el egy percre sem, hogy bár ezeket a jelenlegi választásokat éppen a belső megújulás, a korszerű reformok szüksége tette a vezetéssel megbízottak szerint elkerülhetetlenül szükségessé, azért a mindeneknél felettébb álló nemzeti érdekből nekünk ma mindent a külpolitika szemszögéből kell néznünk. Azokat a barátokat, melyeket kormányaink ernyedetlen fáradozása számunkra megszerzett, csak úgy tarthatjuk meg, csak abban az esetben remélhetjük, hogy egy Mussolini igaz baráti jóindulattal tekintsen ránk, csak úgy várhatjuk, hogy az angol parlamentben újból és újból előkerüljön és állandóan napirenden maradjon, a megvalósuláshoz érlelődjön a revízió ügye, ha ezt a mi országunkat továbbra is a rend, a nyugalom, a konszolidáltság földjének látják, ha ezzel tudnak megkülönböztetni bennünket a folytonos konvulziókban hánykolódó balkáni államoktól, Szerbiától, Romániától és — apage satanas! — Görögországtól Nekünk ez a választás is alkalmat nyújt arra, hogy megbizonyítsuk nemcsak politikai érettségünket, nemcsak higgadt elhatározó képességünket, de egyúttal ezeréves alkotmányos életünkben kialakult, megnemesült felsőbbrendűségünket is. Ez a felsőbbrendűség, ennek a nagyobbra, többre elhivatottságnak érzése hassa át nagytól kicsinyig minden egyesnek lelkét, aki ma hivatott arra, hogy az ország dolgába beleszóljon. Harcoljunk az eszme fegyvereivel, ne keltsünk fel szenvedélyeket, ne izgassunk senkit feleslegesen. Hisszük, hogy az ország népének nagy többsége a békés, a nyugodt fejlődés, a korszerű átalakulás, a világválság közepette saját gazdasági helyzetünk javítása, az egyesek megélhetési lehetőségének emelése mellett áll. Nyilvánítsa mindenki nyíltan és őszintén, minden más kicsinyes szempontot félretéve a maga meggyőződését. A választások hamar lezajlanak s aztán a békés munka kezdődik. Alapozzuk ezt meg, tegyük termékenyebbé tisztes fegyverekkel — a magyar felsőbbrendűség szellemében — megvívott elvi harccal! — A Sport Egyesület közgyűlése. A Pápai Sport Egyesület 1935 március hó 17-én, vasárnap délután 6 órakor, amennyiben ez határozatképes nem volna, úgy március hó 26-án, kedden délután 6 órakor tartja tisztújító közgyűlését saját klubházában, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az Elnökség. Egyesületek, testületek és a közönség figyelmébe! A vidéki sajtó, mely a legnehezebb viszonyok között a legnagyobb áldozatok árán igyekszik feladatát teljesíteni, egyesületek, testületek, alkalmi rendezőségek részéről a propagandát illetőleg olyan igényekkel találja magát szemben, amelyeket, sajnos, nem tud teljesíteni. Ezzel kapcsolatban a vidék nagyobb napilapjai már korábban bevezették, hogy minden előadási, egyesületi hírt, vagy bármilyen értesítéspótló közleményt, propagandahireket csak díjazás mellett közölnek. A pápai lapok eddig, amig ez lehetséges volt, nem követték laptársaik példáját, hanem teljes önzetlenséggel állottak az egyesületek, hivatalok, testületek rendelkezésére és híreiket, értesítéseiket díjmentesen közölték, bár ez a súlyos gazdasági viszonyok között rengeteg nehézséget okozott. Most azonban a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy „közleményeknek, híreknek és mindennemű propagandának a lapokban való díjtalan közlését egyszersmindenkorra megtiltja" és kötelezően felhívja az összes vidéki magyar napi- és hetilapokat, hogy ilyen kérelmek elől a leghatározottabban zárkózzanak el. Természetesen, ennek a határozatnak a legszigorúbb betartása kötelezi a Pápai Hírlapot és a Pápa és Vidékét is, éppen ezért tisztelettel bejelentjük, hogy a mai naptól kezdődően minden olyan hírt, amelyik belépődíjas vagy müsormegváltásos előadás, hangverseny, összejövetel, vagy bármilyen más eseménnyel vonatkozásban van, kizárólag csak díjazás ellenében közölhetünk. Díjazás alá esnek a hivatalok, testületek közleményei is, valamint az olyan értesítések is, amelyek az egyesületek belső, a nagyközönséget közvetlenül nem érintő eseményeivel kapcsolatosak. Természetesen, a díjazás megállapítása minimális és abból csak a lapot előfizető egyesületek, testületek kaphatnak kedvezményt. Pápa, 1935. évi március hó 7-én. A PÁPAI HÍRLAP és a PÁPA ÉS VIDÉKE szerkesztősége és kiadóhivatala. A valódi ¥¥Ti ¥ ¥\¥¥¥^¥»flr" fél e hashajtó TEA WA1DHFÍM é s tabletta TTrlIil/ill^IlTi enyhe-gyors-biztos Antal Géza, az író és tudós. Irta: Dr. Pongrácz József. III. Összefoglalva benyomásaimat, melyeket Antal Géza irodalmi munkássága áttekintésekor nyertem, elmondhatom, hogy Antal Géza mindenkor a kor színvonalán állt. ö a sokkönyvű emberek közé tartozott és pedig nemcsak a régieket kedvelte, hanem volt lelki rugékonysága megérteni az új nemzedéket is. Bármelyik, nyomtatásban megjelent munkáját nézzük, mindig ott látjuk a tárgyára vonatkozó gazdag bel- és külföldi irodalmat felsorolva. Nem indul neki vakon a rengetegnek, hanem megkeresi, mit mondottak mások már arról a kérdésről. Akár a holland bölcsészetről ír, akár Fichte és az ethicizmus viszonyáról, akár valamely más kérdésről ír, mindenkor ott látjuk a német, holland, angol és sokszor a francia irodalmat is, mert ő mindezeken a nyelveken értett, ő nem azért járt külföldön, hogy amit ott tanult, pár év alatt elfelejtse, mint sokan teszik, hanem összeköttetéseit megtartotta élete fogytáig. Még most is több külföldi újságja és folyóirata járt, amelyek alapján mindenkor tudta, mi érdekli az embereket, mi képezi megbeszélés tárgyát a nagy világ közvéleményében. Mindenkor az érdekelte őt is, ami aktuális, olyan könyveket ismertetett, amelyekről beszéltek, olyan témákról cikkezett, amik élőtérben voltak, olyan könyveket írt, vagy fordított, amelyek hézagpótlók és aktuálisak voltak. Ezért kérték fel őt sokszor emlékbeszédek tartására. Jellemző arcképekben örökítette meg a belföldiek közül Tisza Kálmán, Gondol Gábor, Antal Gábor, Vály Ferenc, Szász Domokos, Hegedűs Sándor, Gelléri Szabó János, Peti Józsefné, a külföldiek közül Kuenen, Tiele és Bavinck holland tudósok emlékét. Jellemezte őt irodalmi téren is a széleslátóköriíség. Nem engedte, hogy valamely speciális kérdés őt annyira lekösse, hogy a többiről megfeledkezzék. Theologus volt, de nagyon korán rájött arra, hogy a tudomány és vallás nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Ezért tudott a theologus Antal Géza az Osztrák-Magyar Bank szabadalma meghoszszabbításáról is szakszerűleg beszélni. Ezért látta meg a kereskedelemben is az ethikus szemével Isten örök törvényeit. Széleslátókörűsége tette őt kulturpolitikussá, aki meglátta a magyar városokban a magyar nemzeti érzés nagyszerű előmozdítóit és ápolóit, ezért sürgette a kor színvonalán álló városi törvény alkotását. Tudta azt is, hogy a tudomány művelését intézményesen is elő kell mozdítani, ezért valósította meg a Református Egyházi Könyvtárat, melynek 14 vaskos kötetét ő szerkesztette. Ö volt az, aki a tudósokat könyvek írására ösztönözte. Ö volt az, aki a pápai főiskola gyűjteményeit és könyvtárát katalogizáltatta és a katalógusokat kinyomtatta. Tudta, hogy a tudomány műveléséhez a könyvtárak nélkülözhetetlenek. Ezért fejlesztette a pápai főiskola könyvtárát olyanná adományaival és intézkedéseivel, hogy az ma már Dunántúlnak negyedik könyvtára. Ezért vitte keresztül, erős ellenállási ellenére, hogy a főiskolai könyvtárt állami felügyelet alá helyezzék, mert így tudta azt nagy mértékben gyarapítani és élő könyvtárrá tenni. Ezért gyűjtötte össze magyar könyvkiadóktól azt a válogatott tudományos magyar könyvtárt, amelyet a hollandok a Tiágai Királyi Könyvtárban helyeztek él. Ezért léJön Pápára Izsák r. t. festékgyárána k lerakata.
