Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-03-02 / 9. szám

FIGYELMEZTETÉS! A fehér, szagtalan „BIBER" habarcsszigetelő csak az eredeti plombált 5, 10 és 25 kg.-os dobozainkban valódi és hamisítatlan! BIBER MŰVEK R.-T., BUDAPEST. Pápai főelárusító: KOHN JÓZSEF CEMENTÁRÜGYÁR PÁPA, FŐTÉR 18. — Püspökválasztás. A dunántúli református egyházkerület közgyűlése által Balogh Jenő v. b. 1.1. főgondnok elnöklésével kiküldött és Nagy István, Miklós Géza, dr. Hegedűs Lóránt és dr. Szász Károly tagokból álló bizottság e héten csütörtökön Budapesten a főgondnoknak az Akadémia épületében levő hivatali helyiségében bontotta fel a püspökválasztásra beérkezett szavazatokat. Beérkezett 427 szavazat, ebből érvénytelen volt 18, az érvényes 409 szavazatból Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, ehker. főjegyzőre esett 255, dr. Vass Vass Vince kecskeméti lelkészre 92, Győry Elemér győri lelkészre 56, a többi Lőke Károly tatai esperes és Czeglédy Sándor ceglédi lelkész között oszlott meg. A bizottság ez eredmény alapján megállapította, hogy a dunántúli református egyházkerület püspökévé 101 abszolút szótöbbséggel Medgyasszay Vincét választották meg. Az új püspök beiktatása előre láthatólag április elején lesz. — A polgármester Budapesten. Hamuth i János polgármester a hét folyamán Budapesten tartózkodott, résztvett a kereskedelemügyminisz- I teriumban egy, a villamostelepet érintő ankéton s eljárt a belügyminisztériumban különböző városi ügyekben. — Kormányzói kitüntetés. A kormányzó dr. Szeiberling Rezső, vármegyénk árvaszéki elnökének nyugdíjaztatása alkalmából sok évi érdemes munkássága elismeréséül a kormányfőtanácsosi cimet adományozta. Szeiberling Rezsőt ezen puritán szolgálatával és jogi irodalmi működésével is megérdemelt kitüntetése alkalmából e helyről is szívesen üdvözöljük. — Fischer Annié hangversenye. Fischer Annié zongoraművésznő hangversenye március 6-án, szerdán este fél 9 órakor lesz a Griff nagytermében, mint a Közművelődési Egyesület II. számú bérleti hangversenye. — Vidám cserkészest. Ragyogó jókedv, humor, igazi cserkész-vígság áradt azon a cserkészestén, melyet a bencés reálgimnázium cserkészcsapata tartott a mult vasárnap este az intézet zsúfolásig megtöltött hatalmas dísztermében. A vendég győri Katolikus Kör szalonzenekara Offenbach, Strauss és Fucik zenekari darabjaival szerepelt a műsoron. A zenekar minden egyes muzsikusa mestere volt hangszerének, s dr. Dalló Gyula kitűnő vezénylésével nagyszerűen fegyelmezett orchestrális hatást nyújtott. Sikerük akkora volt, hogy nem is megduplázni, de háromszorozni kellett a darabokat. A reálgimnázium vegyeskara Kulinyi-Vince ismert szépségű művét énekelte, s Sümegh Lothár pompás dirigensi kezében igazán remek teljesítményt nyújtott. Merész Ervin Kurbély Vince humoros prológusát szavalta kedves közvetlenséggel, ügyesen, talpraesetten, Bálint Lajos pedig Radványi Kálmán ízes monológját adta elő meglepő előadói készséggel, bájossággal. Igen nagy sikere volt a műsoron szereplő két vidám tábori jelenetnek. Itt nyilatkozott meg igazán a cserkészélet minden öröme, bájossága, melybe a szereplők látható élvezettel élték bele magukat. Mindegyik szereplő kitűnő volt, mégis Pados Kálmán humorát, Beivel Pál, Linzer Ernő, Wágner Imre és Tocsik Károly nevét kiemeljük. A műsor szünetében a cserkészmamák produkciója, a büffé aratott nagy sikert. A vidám est nagyszerű megrendezése Borossay Jusztin parancsnok érdeme. A bencés reálgimnázium 159. sz. Corvin Mátyás cserkészcsapatának parancsnoksága ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik a vasárnapi ünnepély alkalmával adományaikkal, felülfizetéseikkel és érdeklődésükkel hozzájárultak az ünnepély erkölcsi és anyagi sikeréhez. Köszönetet mond a cserkészmamáknak is, akik kedves szolgálatkészségükkel segítettek az ünnepély zavartalan lebonyolításában. — A Sarudy-család gyásza. A Zemplén megyei Cselej községben életének 62. évében elhunyt Ternyei Sarudy Gizella, aki az évszázados családi birtok utolsó roncsain gazdálkodott, odaadóan ragaszkodva a röghöz, amely neki az integer Magyarországot jelentette. A boldogult úrnő néhai Sarudy György főiskolai tanárnak és néhai Sarudy Ottó kir. tankerületi főigazgatónak édes testvére volt. Hajadon volt egész életében, melynek az utóbbi időkben csupán egy célja volt: megmenteni a csehek körmei közül az ősi családi birtok utolsó roncsait. Fájdalom, ez a törekvése nem sikerült és a Sarudyak ősi kúriáján meg kellett fordítani a címert. — Az áll. tanítóképző estélye. Állami tanítóképzőnk tanári kara és ifjúsága február 23-án a Griff-szállóban kitűnően sikerült estélyt rendezett. Az aznapi esti vihar sem tudta a mulatságról visszatartani a közönséget, amely nagy számban kereste fel a Griff csinosan dekorált termét. Az estélyt műsor vezette be, amely minden pontjában méltó volt az intézet hírnevéhez. A zenekar és énekkar elsőrendűt produkált; a »Kék és piros« énekes vígjátékban Ritoók Kató, Pusztai Ferenc, Ványi Gyula, György István és Kernya Dezső szívből megkacagtatták a hálásan tapsoló közönséget. —• Műsor után kezdetét vette a tánc, amely mindvégig virágos hangulatban folyt le. Hajnali 4 órakor a legszebb emlékekkel távozott a közönség a fiatalság e poétikus mulatságáról. Nem kell reklám a Győri Böröndösnek mert 1 P-ért valódi bőr retikült ad. Bőr ruhadiszt, bőr gombot, bőr övet rendelésre készítek. Kész bőr övekben nagy választék. Pápa, Kossuth Lajos utca 22. sz. — Építőiparosok értekezlete. Kovatsek Ferenc, az Építőiparosok Országos Szövetségének elnöke, aki most sorba járja az építőipari csoportokat, kedden este négy győri kőmivesmester társaságában ellátogatott Pápára, s itt az ipartestületben az építőiparosok számára előadást tartott. A vendéget Knapp Imre a helyi csoport, Hajnóczky Ferenc az ipartestület nevében üdvözölte, majd megkezdte előadását. Az országos szövetség agilis elnöke kiváló szónoki készséggel előadott beszédében az építőipar szomorú helyzetével foglalkozott. Építkezés alig van, a szakma művelői ölbetett kézzel kénytelenek nézni pusztulásukat. Az építkezés stagnálásának oka pedig az, hogy a kartel rendkívül magasan szabta meg az építési anyagok árát, a kormány pedig az új épületek után nyújtott ideiglenes adómentességet 25—30 évről 15 esztendőre szállította le, ami éppenséggel nem fokozza az építési kedvet. Követelte a kartelek megrendszabályozását, az építőanyagok árának leszállítását, az adómentességnek 25 évre kiterjesztését, tatarozási hitel, illetőleg

1 tatarozási adókedvezmény nyújtását. Ostorozta a Pápán is féktelenül űzött árrombolást, amely igen sok építőiparost döntött nyomorba és juttatott koldusbotra. Ez ellen csak szolid alapon megalkotott egységes tarifával lehet védekezni, aminek betartása mindenkinek erkölcsi kötelessége. Zajos helyesléssel fogadott beszéde után a győriek üdvözletét Lauscher Nándor kőmíves-mester tolmácsolta. Felszólalt még Pados Ferenc, aki ostorozta a széthúzást, a meg nem értést; végül Knapp Imre elnök összegezvén az elmondottakat, összetartásra buzdította a kartársakat, s az értekezletet a jobb jövő reményében berekesztette. — A ref. kollégium falumunkája. Napjainknak igazán alig értékelhető mozgalma a válságos helyzetű magyar falvak problémáinak fölkarolása: az úgynevezett „falumunka". Ez a falumunka kettős tevékenységű. Egyik irányban a falu népének kulturális, művelő, nevelő tevékenységét végezi, másik irányban pedig a falvak szociográfiáját, tehát kulturális, gazdasági, szociális és etnográfiai képét törekszik fölkutatni, megrajzolni. Az utóbbi munkát a ref. kollégium is zászlajára tűzte. Dr. Soós Adorján, a gimnázium tanára a felső három osztályból alakított egy önként jelentkező 32 tagú csoportot — kik közül 26 jeles tanuló — s velük a Balatontól északra elterülő falvak szociográfiáját fogja feldolgozni. (Falumunkát a teológia hallgatói is végeztek már dr. Trócsányi Dezső tudós professzor vezetésével, de ez csak szeminárium keretén belüli munka volt.) A gimnázista csoport a tavaszi hónapokban készül a nyári külső munkára, addig ugyancsak szemináriumi keretben fogja elnyerni a szükséges ismereteket, megismerkedik a szükséges segédtudományokkal, s a nyárig mindegyik alapos előkészítés után megy haza falujába, hogy annak szociográfiáját elkészítse. Mindegyik diák saját falujának szociográfiáját fogja feldolgozni, ami igen előnyössé teszi helyzetüket, s az őszre már bizonyára szép adat-anyag fog összegyűlni. — Esküvők. Gyermekeink Lea és Andor március hó 6-án, szerdán d. u. 2 órakor tartják egybekelési ünnepélyüket Szombathelyen, melyre ismerőseinket és jóbarátainkat tisztelettel meghívjuk. Hoffmann L. D. és neje, Rosenberger Hermán és neje. Tauszig Flóra és Griinfeld Sándor folyó hó 7-én d. u. 3 órakor tartják esküvőjüket az izr. (téli) templom udvarán, melyre jóbarátaikat és ismerőseiket ez úton tisztelettel meghívják. (Minden külön értesítés helyett.) — Borzalmas tűzvész Kupon. Keddre virradó éjjel 2 órakor szokatlan riadalom verte fel álmából Kup község lakosságát. Kiss Lajos református tanítónak háza végében levő istállója eddig ismeretlen okból kigyulladt és a tomboló szélviharban a zsarátnokok gyorsan átcsaptak a szomszédos házakra és rövid idő alatt öt ház és melléképületei állottak lángokban. A tűz lokalizálására gyorsan megjelentek a szomszéd községek tűzoltóságai is, azonban a rettenetes erejű szél minden mentési kísérletet megakadályozott. A faluban óriási pánik tört ki, mert a tűz egyre veszedelmesebbé vált. Asszonyok és gyerekek hangos sírásától és menekülő állatok bőgésétől voltak hangosak az utcák. A szerencsétlenül járt gazdák a nagy zűrzavarban azt sem tudták, mitévők legyenek. Egyesek állatállományuk megmentésére siettek életük kockáztatásával minden eredmény nélkül; mások ingóságaikat szerették volna megmenteni, de nem lehetett, mert a hatalmas szél ide-oda csapkodta a lángokat és a lakóház belsejét nem lehetett megközelíteni. A mentési munkálatok közben Varjú Károly 52 éves gazda és leánya, a 17 éves Jolán, akik mindketten az istállóban levő állatokat akarták kiszabadítani, égési sebeket szenvedtek. Az istállóból kijövet Varjú Károly megbotlott valamiben és elesett, s a lecsapódó lángok annyira összeégették mindkét kezét, lábát, arcát, fejét, hogy életbenmaradásához nincs remény. Leánya kisebbfoku égési sebeket szenvedett. Ugyancsak megsebesült Bugyi Lajos 24 éves, nős, berettyóújfalusi születésü, kárpitos, szanyi lakos is, aki a veszedelem idején Kupon tartózkodott, miután az ottani erdésznek dolgozott, s családjával együtt a tanító istállójában aludt. Mindhárom sebesültet mentőautó hozta be az irgalmasok kórházába, ahol gondos kezelés alá vették őket. Megállapítást nyert, hogy Varjú Károly harmadfokú égést szenvedett, mig a másik kettőn: Varjú Jolánon és Bugyi Lajoson kisebb égési sebet ejtettek a lángok. Varjú Károly istállójában három darab szarvasmarha bennégett; elpusztult ezenkívül három darab sertés, 60 darab tyúk, s rengeteg takarmány, élelmicikk és tűzifa. Az összes kár mintegy 20.000 pengő, amely biztosításból nagyrészt megtérül. A hatóság erélyes nyomozást indított annak megállapítása végett, hogy mi okozta a tüzet. A károsultak a következők: Lakos Ferenc (pajta), Jiller Mihály (ház és pajta), Czere Pál (ház és pajta), Gáspár János (pajta), Bálint Péterné (ház), Varjú József (pajta), Varjú M. Ferenc (pajta), Antal János (ház), Czere Gábor (ház és pajta), széles Varjú Károly (ház és pajta), Kiss Lajos (ház).