Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-03-02 / 9. szám

XXXII. évfolyam. 9. szám. Pápa, 1935 március 2. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fölér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171." Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Harci zajtól hangos hetek óta a magyar belpolitikai élet. Beszédek hangzanak el, cikkek jelennek meg, nyilatkozatok látnak napvilágot. Megindítói nyíltan hirdetik, hogy harcot akarnak. Köszönjük, nem kérünk belőle. Főleg nem testvérharcot. Tizenhat év óta ezer éves történelmének legsúlyosabb korszakát éli az ország. Megfogva és megbénítva, koromsötét éjszakából kellett kinyújtania karjait, hogy tapogatódzon és lábra állhasson. És amikor hosszas próbálkozás után sikerült ismét felegyenesednie, végigsöpört rajta a világgazdasági válság orkánja. Megrázta az újonnan épített házat, lesodorta cserepeit, kikezdte fundamentumát. Ha tengeren járó hajó nagy viharba jut, a kapitány kiadja a parancsot: mindenki a fedélzetre! Matróz, tiszt és utas között eltűnik minden különbség. Meg kell menteniök a hajót, hogy megmenthessék önmagukat. Ki nem veszi észre, hogy Magyarország ma sok tekintetben hasonló helyzetben van? Külpolitikai téren még frissen emlékezetünkben van az a vad roham, amelyet egy idegen nemzet fiai által, idegen területen elkövetett aljas gyilkosság miatt intéztek ellenünk. Súlyos harc volt, amelyben másodszor akarták leteríteni Magyarországot. Hála Istennek, túl estünk rajta. Megtört a támadás az igazság pajzsán, a magyar kormány józanságán, nagy barátaink támogatásán, a világ közvéleményének bölcsességén. De tudnunk kell, hogy a harc nincs befejezve. Mennél szilárdabban áll nemzetközi helyzetünk, mennél jobban növekszik az ország tekintélye, annál súlyosabbak lesznek a támadások is. Ki az közülünk, aki ne látná be, hogy ebben a helyzetben igazán szükség van a magyar közvélemény egységére. De hasonló a helyzet belpolitikai téren is. Gömbös Gyula miniszterelnök kormányralépése alkalmával bejelentette, hogy megkezdi azoknak a nagyjelentőségű belpolitikai reformoknak az előkészítését, amelyek évtizedek óta megoldásra várnak a magyar politikában és amelyek hosszú időre eldönteni hivatottak és minden bizonynyal megjavítani a magyar élet sorsát. A választójog, a telepítés, hitbizományi reform, az egyke ügye, útépítés, tagosítás egytőlegyig olyan "kérdések, amelyeknek tárgyalásához nem mesterségesen szított viharokra, hanem higgadt légkörre, a jószándékok elismerésére és bátor, de tárgyilagos, jóindulatú kritikára van szükség. Ezért nem kérünk semmiféle bajkeverésből. Nem kérünk abból a harcból, aminek sem célját, sem tulajdonképeni okát megmagyarázni nem tudják, legfeljebb egyes csoportok hatalmi féltékenységére és hatalomvágyára gondolhatunk. — Azokban a súlyos időkben, amelyeket tizenhat év óta élünk, a magyarság minden társadalmi rétege példaadó tanújelét adta hősies türelmének. Egyenesen áll a viharban, a jövőbe nézett és dolgozott rendületlen hittel, önfeláldozással, minden megpróbáltatáson keresztül. Ez a közvélemény joggal kérheti, hogy politikusai ilyen nehéz időkben ne törekedjenek a nehezen létrehozott rend, nyugalom és békés szellem megbontására. A kormány példaadó módon fáradozik azon, hogy minél szélesebb néprétegek életgondjain könnyítsen, amit igazol legutóbb kiadott mezőgazdavonatkozású rendelete is. Ezt a példát utánozzák a politikusaink. Segítsenek a nép gondjain, bajain azon a helyen, amelyen működni hivatottak s ezzel több hasznot hajtanak az országnak, mint azzal az áldatlan harci lármával, amelynek okozását senki sem helyesli ebben az országban. Medgyasszay Vince — püspök. A dunántúli református egyházkerület püspökének 101 abszolút szótöbbséggel Medgyasszay Vince mezőföldi esperes, egyházkerületi főjegyzőt választották meg a kerület gyülekezetei. Az elismerés és bizalom ez az impozáns megnyilatkozása méltók közül a legméltóbbat emelte Antal Géza örökébe, a püspöki méltóságba. Ez a méltóság, mint azt a nagy előd példája is mutatja, háború utáni háborús viszonyaink között, olyan nehéz és felelős tiszt, amelyet csak a legnagyobb tudás, jellem- és akaraterő, amellyel csak megértő és szerető szív, amellyel csak igaz evangéliumi hit képes megbirkózni. Akik Medgyasszay Vince egyéniségét és multjá^4smerik, amit, a választás eredményét látva, minden hivatottnál meggyőződéssel tudottnak feltételezhetünk, azok igaz megnyugvással látják az ő kezébe letéve a kerület ügyeinek intézését. Puritán egyénisége, krisztusi lelkülete, egyházmegyéje mintaszerű vezetésében kimutatott vezéri rátermettsége, széles látóköre, a püspöki adminisztráció teljes komplexumának ismerete, nagy jogi tudása, mélységes szociális érzéke mind-mind biztosítékai annak, hogy Antal Géza örökét az a férfiú foglalta el, akí az ő munkáját leghivatottabb folytatni, akinek főpásztori működése bizonyára áldásos lesz a kerületre, a kerület népére, minden intézményére s ezek által szegény magyar hazánkra is. Mélységes tisztelettel üdvözöljük e helyről Dunántúl új püspökét. Kétszeres örömmel üdvözöljük azért is, mert ennek a vármegyének szülötte, mert iskolai tanulmányai révén pápainak tekintjük, mert egész pályáját a mi vármegyénkben futotta be s mert a közeljövőben, mint a pápai református egyház püspök-lelkészét s így je város polgáraként is fogjuk köszönthetni. Legyen Isten áldása főpásztori szent munkáján, hozzon városunkra is áldást pápai püspök-lelkészsége! Az új püspök néhány életrajzi adatát itt közöljük: Született 1868 június 13-án Csajágon, hol apja, Medgyasszay Zsigmond birtokos nemes ember volt. Közép- és főiskolai tanulmányait 1878-tól 1890-ig Pápán végezte, lelkészi oklevelét 1891-ben szerezte meg jeles eredménnyel. Balatonfőkajári, berhidai és balatonkenesei segédlelkészkedés után 1895ben választották meg rendes lelkésznek Berhidára, innen 1901-ben a lepsényi lelkészi állásra hivták meg, ahol köztisztelettől és szeJlubaile Kölni A párisi L. T. Piver gyár S

új kreációja, amelyet szívesen bemutat és próba-üveget ad a „Karcxao&y" illatszertár. retettői környezve 34 éve működik. A mezőföldi egyházmegye felismerve kiváló adminisztratív képességeit, sorban bizta reá a jegyzői, főjegyzői, tanácsbirói tisztségeket, 1912-ben az egyházkerületnek előbb mint egyházmegyei képviselő, majd 1912-ben mint tanácsbiró lett alkotó tagja. 1925-ben választották meg egyházkerületi főjegyző-püspökhelyettesnek. 1931-ben a kollégium jubileuma alkalmából a kormányzó a fkormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. 1924-ben Vihar után című verskötete jelent meg, melyet az irodalmi kritika igen nagy elismeréssel fogadott. 1896-ban nősült, feleségül vévén Szánthó Juliannát, házasságából két leány és két fiú származott, Ilona leánya a helybeli nőnevelő-intézetnek kitűnő tanárnője. Ipartestületi közgyűlés. — 1935 február 24. — Ritkán volt még a pápai ipartestületnek olyan harmonikusan szép, akarásban egységes közgyűlése, mint a vasárnap délutáni. Külsőleg is impozáns volt az érdeklődés megnyilvánulása, mert mig a régebbi időben gyakran megtörtént, hogy határozatképtelenség miatt a gyűlést el kellett halasztani, most a LeventeOtthon tágas terme alig győzte befogadni az iparosok tömegeit. Úgy látszik, az iparosság öntudatra ébredt és kezd reá jönni, hogy szomorú sorsának jobbra fordulását csak akkor remélheti, ha egy táborba forr össze és szervezettségének erejével küzdi ki jobb életfeltételeit. * * * Délután három óra felé járt az idő, amikor az Iparos Dalkör Hiszekegyével kezdetét vette a gyűlés. Hajnóczky Ferenc elnök üdvözölvén a nagyszámban megjelenteket, a mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után előadta beszámolóját az elmúlt három évről. A beszámoló érdekesen világított reá mindazokra az eseményekre, amelyek a közelmúltban az iparossággal kapcsolatban állottak és sorsára befolyással voltak. Kiemelkedő eseménynek tartotta az Iparosok Országos Szövetségének létrejöttét, a kisiparosoknak közszállításokban való részeltetését, kisipari hitel nyújtását, az egysegéddel vagy tanonccal dolgozó kisiparosoknak forgalmi adó alól való mentesítését, a helyi ipartestület körében szakcsoportok megalakítását, új irodai rend bevezetését, az iparos betegsegélyző egyesület felállítását stb.; örömmel üdvözölte a kormánynak azt az elhatározását, hogy ipari minisztériumot, s külön iparkamarákat állít fel, és mint közel jövőben megvalósítandó célt tűzte ki helyi új ipartestületi székház építését. Nagy figyelemmel hallgatott, terjedelmes beszámolóját összetartásra és egymás megbecsülésére buzdítással fejezte be. Az éljenzaj csillapultával a közgyűlés nevében Nánik Pál mondott köszönetet a tevékenységben fáradhatatlan elnöknek, aki biztos kézzel és figyelő szemmel viszi előre az iparosságnak a gazdasági válság tengerében hányódó hajóját. Steiner József, az ipt. betegsegélyző ügyv. elnöke amiatt panaszkodott, hogy az iparosság nem karolja fel kellőleg a nemes célú egyesületet. A 850 iparosból mindössze 131 a tag. Kérte, hogy saját érdekükben minél többen lépjenek be az egyesület tagjai közé. Karcsay Béla ebben az összetartás hiányát látja. Meg kell teremteni az iparos-egységet, mert csak így tudja kiküzdeni az iparosság a jobb jövőt. Böröczky Lajos szintén erre buzdít. Utal az adófelszólamlási tárgyalásokra, ahol az egységes fellépés folytán az iparosság szép eredményeket ért el. Jamnitzky Nándor h. jegyző, aki ez első szereplésével rokonszenvet ébresztett maga iránt,