Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-12-28 / 52. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. HgfiTetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiBér. 'Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Hiába reménykedtünk — bár csak igazán földiekkel játszó, lepkeként eltűnő volt a remé­nyünk —, hiába gondoltuk, óhajtottuk és vártuk, hogy talán az új évre már fegyverszünet lesz, nem záporoznak bombákkal repülők, nem Írt­nak sorokat gépfegyverek, ágyuk bömbölése helyett ének szárnyán szállnak fel fohászok a békesség a szeretet Istenéhez. Fegyverszünetes karácsony, békét kínáló új év helyett, a helyett, hogy nem gyilkos fegyverekkel, de békés eszközök­kel engednék a kultúrát terjedni afrikai vadak között, inkább mintha arra történnének készü­lődések, hogy a civilizált Európa változzék át újból — s tán ekkor örökre! — a polgári rend irtózatos temetőjévé. Mert azzal tisztában kell lennie mindenkinek, hogy abban a háborúban, amely most reánk szakadna, más nem győzhet, egyedül Moszkva. Még egyszer háború, még egyszer hadi élelmezések, hadi felmentések, hadi erkölcsök, hadi kavarodás felszabadítana min­den ma javulás útjára indult ősi gonoszságot és megsemmisítené mindazt a szépet, jót és nemest, amit valaha a jók álmodtak, a bölcsek megalkottak. Mint ahogy nem egyszer, így mindjárt az afrikai háború megindulása küszö­bén is megírtuk, nem hisszük, nem hihetjük, hogy ez az istentelen, mert az istentelenséget időtlen időkre úrrá tevő új világháború be­következhessék. Hoare, aki ettől való rémületé­ben, távozott búcsúbeszéde után sírva a szó­székről, úgy látszik, azt szeretnők hinni, nem az igazi a számító, rideg, hanem a szentimentális diplomaták közül való. Egy kudarc el lágyította, el érzékenyítette. És rémeket látott. Rémeket, amik soha nem válnak, nem válhatnak való­sággá. Mert ha igen, akkor megrendülne a hi­tünk a józan emberi észben, akkor el kellene hinnünk, hogy az irigység mégis nagyobb erő, mint a bölcseség, akkor el kellene készülnünk az általános nihilre, amikor a nagy semmibe oszlik szét minden erény, minden eredmény. Nem, és százszor is nem ! Az új év hajnalán is bízó hittel hirdetjük az emberi belátást, az em­beri jóságot, amely egyesülve megtalálja, előbb­utóbb meg kell találnia az útját-módját annak, hogy béke, béke és harmadszor is béke legyen itt a földön, béke még .a kevésbbé jóakaratú emberek között is, akik aztán így lesznek kény­telenek akarva-nem akarva maguk is jóakara­tuakká válni! Ipari termelési kérdések és szociális feladatok. Irta: Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter. Az iparügyi minsizterium, amely ez év augusztus elején kezdte meg működését, a kezdet apróbb nehézségein már túlesett és minden erejét azoknak a problémáknak a ímeg­oldására fordíthatja, amelyet jogosan elvár tőle a magyar gazdasági élet. A legfő cél csak az összes gazdasági té­nyezőnek harmonikus egységbe való össze­foglalása lehet. Ezen belül a közérdek szem­pontjainak a figyelembevételével kell meg­oldani az ipari problémákat. Az ipari kérdések két főcsoportra oszt­hatók : a termelési kérdésekre és szociális feladatokra. A gazdasági szempontból, két­ségtelenül, a termelési problémáknak a he­lyes megoldása az előbbrevaló, mert hiszen a szociális kérdéseket kiépíteni, a munkavál­talóknak a szociális helyzetét emelni csak akkor lehet, ha a termelés helyesen, rentábi­lisan, a nemzet érdekeinek megfelelően van megszervezve. Nem térhet ki Magyarország sem azok elől a szervezési kérdések elől, amelyek az ipari államokban fölmerültek és amelyeket a mai gazdasági rend szükségszerűen fölvetett. Föl kell tárni az itthon lévő nyersanyagokat és minden eszközzel elősegíteni ezeknek a felhasználását. A hazai nyersanyagoknak a fel­dolgozását fokozottabban kell biztosítani, mert hiszen, ez úgy a belső piacra, mint a külke­reskedelmi mérlegre kedvezően fog kihatni. Hangsúlyoznunk Ikell azonban, hogy egyetlen egy állam sem, — és így Magyar­ország sem — nélkülözheti a külföldi nyers­anyagokat. Minden olyan külföldi nyersanyag­behozatal, amelynek feldolgozása rentábilisan biztosítható, — akár a belföldi piacra, akár külföldi értékesítésre van szánva, — helyes iparpolitikai irányt jelent. A tőke is csak akkor tölti be a helyes szerepet, ha az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatában áll. Nem engedhető meg, hogy mig az egyik oldalon tőkeszükséglet mutatko­zik, addig másfelől a rendelkezésre álló cse­kély tőke olyan iparvállalatokban helyezkedjék el, amelyekben a dolgozó üzemek jogos érde­keit veszélyezteti, ahelyett, hogy olyan terü­leteket keresne, ahol még fejlődési lehető­ség van. Az iparnak egy központban, Budapesten és környékén való központosítása helyett, arra kell törekednünk, hogy amennyire lehetséges, elősegítsük azoknak a vállalatoknak a létesü­lését, amelyek a vidéken akarnak elhelyez­kedni. A vidéki kisebb ipari centrumoknak kialakulása úgy termelési, mint szociális, de kulturális szempontból is fontos. Előnyben kell részesíteni olyan kisebb vállalatok alakulását, amelyekben a munka­adó és munkavállaló között fennmarad a köz­vetlen kapcsolat. Ez rendkívül kedvezően hat ki a termelésre és szociális szempontból is nagy jelentőségű. A kisiparosság részére a munkaalkalmak megteremtése a legfontosabb. Ezen a téren a kormányzat már elindult akkor, amikor úgy határozott, hogy a közszállításoknál 6o/o-os előnyben részesíti a kisipart. A kisiparossíjjg­nak is meg kell azonban tanulnia azt, hogy a helyes továbbképzés és szervezkedés a kisipa­rosság gazdasági elesettségének a megjavu­lását mennyire elősegíti. Életképesekké fog­juk tenni az ipartestületeket, hogy ezek az iparosság jogos érdekeinek erős támpontjai legyenek. A kézműves iparosság képzettségé­nek emelése is olyan kérdés, amit tovább halogatni nem lehet, ezért a meglévő iparos­ságnak képzettségét továbbképző tanfolyamok útján kell emelni, az ifjabb generációnál pedig a segédidő meghosszabbítása és a mester­vizsga bevezetése szolgálhat a szakképzettség emelésére. Az Iparosok Országos Központi Szövetke­zése most már lehetővé teszi minden jogos hiteligénynek a kielégítését. Gondoskodni kell arról is, hogy a kisiparosság védelmet talál­jon az árrombolások ellen. A termelés megszervezésével párhuzamo­san nem szabad azonban elhanyagolni a szo­ciális kérdéseknek a megoldását sem. Ezen az úton a kormányzat már megindult, amikor ez év júniusában, kiadta a 48 órás munkahétre és a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó rendeletet. De itt csak fokról-fokra szabad haladni. Az eddigi rendelkezések be­váltották a hozzá fűzött reményeket és az ittt szerzett tapasztalatok vezetik a kormány­zatot a további rendelkezések kiadásában. Annyit mindenesetre meglehet máris ál­lapítani, hogy a 48 órás munkahét beveze­tése a munkanélküliséget az asztalos iparban majdnem teljesen megszüntette, de azért figye­lemmel kell kisérni a kérdést, mert úttörő in­tézkedésről van szó és a munkavállalók szem­pontjából sem közömbös, hogy annak eredmé­nyei miiven gazdasági következményeket von­nak maguk után.' A legkisebb munkabéreket is már több iparágban állapították meg az arra hivatott bizottságok. Az itt szerzett tapasztalatok is feljogosítanak annak megállapítására, hogy a kormányzat helyes úton járt el akkor, amikor ezeket a rendelkezéseket bevezette. De a Gömbös-kormánynak az itt vázolt gazdasági irány megvalósítására vonatkozó tö­rekvései is csak akkor lehetnek valóban, ered­ményesek, ha ezeknek végrehajtásában, meg­valósításában a nemzet minden tagja lelki­ismeretes meggyőződéssel, soha nem lankadó munkakedvvel, a nemzet alkotó és ellenálló erejiébe vetett törhetetlen hittel a kormány mellé áll. Elegáns, finom kivitelű, töké­letes ru3 át csak Eörincsz úri sszabó készít Önnek Pápa, Deák Ferenc utca 1. sz. HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1936 január hó 1-én megalakítja XVÍII-IK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Tetszés szerinti heti részletek jegyezhetők. A betétek havi részletekben is fizethetők. A jegyzett betétrészek arányában kölcsön igényelhető. Takarék- és folyószámlabetéteket legmagasabban gyümölcsöztet, kölcsönöket folyósít. — Mint főügynökség képviseli a „DUNA" Általános Biztosító Részvény­társaságot. £ Pápai Hitelbank Részvénytársaság.

Next

/
Thumbnails
Contents