Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-10-05 / 40. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 SHér, Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Negyven év után — ennyi ideig várták a franciák is Szedán után, amig a revanche eszméjét és Elszász-Lotharingia visszaszerzését a világháborúban megvalósították!—megindultak az olasz haderők, hogy lemossák az áduai »szégyenfoltok, helyreállítsák az egyenlítő alatt az olasz fegyverek becsületét és felkerekedjenek meghódítani azt a földet, amely el tudja tartani népfölöslegüket s amellyel ezzel egyidejűleg, illetve majdan ezt követőleg barbárság helyébe a civilizáció is "bevonulhat. A negyven év előtti és a mai Olaszország köjzött óriási a különbség. Az akkor még csak két évtizede egységessé vált olasz államot korántsem fűtötte át még az az egységes akarat, ami most hihetetlen tömegeket lelkesít, mozgósít és tettre bír. Az akkori Olaszország nem volt még technikai felkészültség tekintetében oly aránytalan magasságban afrikai ellenfele felett, mint a mai. Egy világháború tapasztala* tával se léphetett az akkori hadsereg az afrikai harctérre. Mindezek elmondásával nem kívánjuk lekicsinyelni azokat a csak legnagyobb óvatossággal, körültekintéssel leküzdhető nehézségeket, amelyeket a csapatok előtt ismeretlen, óriási természeti akadályok, az egyenlítői éghajlat, a fegyveres benszülött lakosság sokasága fog gördíteni a hódítani indulók útjába. Nem tréfa dolog lesz az abesszin háború és nem is fog egy-kettőre véget érni, ha csak a technikai fölény gyakorlati megismerése — a repülők, a tankok, a gáza!k s mi egyebek mindent elsöprő hatása — nem kelt a barbárok között olyan pánikszerű ijedelmet, amely császárát és törzsfőnökeit váratlan gyors meg&ékülésre kényszeríti. Amikor- erre az eshetőségre gondolunk, akkor az a rengeteg fehér és szines ember — ember mindegyik és életre, megélhetésre Isten adott számára jogot! — tűnik fel képzeletünkben, aki ekkép életben maradhatna, akik után nem folynának valahol északon, az o^lasz házak kényelmes otthonaiban a szülők és hozzátartozók könnyei s akikért nem üvöltöznének fájdalmukban lent délen primitív kunyhójuk mélyén a fiukat vagy urukat vesztett néger asszonyok. Mi is lehetne más a jó szándékú ember óhaja egy háború kitörésekor? Vajha ne tartana hosszú ideig, vajha minél kevesebb áldozat árán tudna befejeződni! Úgy ám, ha nem volna az a telhetetlen kapzsiság, amely a háborúból vagyonokat akar harácsolni, ha nem volnának lent az etióp főnökök körül azok az »oktatók«, akik a biztatók szerepét játsszák, akik szuezi csatorna elzárásának és európai bonyodalmaknak eshetőségeivel, így aztán az olasz utánpótlás lehetőségének megszűnésével nem áltatnák a hiszékeny szines hadviselőket. Mi azonban a magunk részéről ma is azt hisszük és azt valljuk, amit már négy hét előtt megirtunk: elképzelhetetlennek tartjuk az európai hatalmak olyan értelmű beleszólását ebbe a háborúba, ami újabb európai háborút idézhetne elő. A féltékenykedésnek, az elvakultságnak olyan mértéke kellene ehhez a legnagyobb és leghatalmasabb államok vezető tényezőinél, aminőre — sajnos — példa meg volt már húsz év előtt, de amelynek átkát nyögi ma is az egész világ. Ha ez a képtelen elvakultság ismét lángba borítaná egész Európát, akkor mindnyájan belepusztulnánk és nem bolsevizmus, de nihilizmus semmisítené meg mindazt,. amit valaha az emberi kultúra Európa földjén létre hozott. Higyjük hát és bízzunk benne rendületlenül, hogy az afrikai háború afrikai marad s hogy ha előbb nem, karácsonyra be is fejeződik. Ha az ügyet magukra az olaiszokra és abesszinekre hagyják, akkor ez könnyen megtörténhetik. A kecskeméti zálogház kifosztásának esetéből több érdekes tanulság világlik ki. Hogy a zálogházakra nagyon jó idők járnak, bizonyítja az a tény, hogy a kecskeméti városi zálogházból egymillió értékű ékszert — köztük 4000 drb. jegygyűrűt, amitől igazán csak végső esetben szoktak tisztes házastársak megválni, — lehetett rabolni, — az szomorú fényt vet a lakosság elszegényedésére s talán csak az idei nagy fagykár magyarázza némileg. Ezen is gondolkodni fog majd a város polgármestere, valamint azt a problémát is megfogja oldani, hogy egy kulccsal (vagy annak a másolatával) ne lehessen a kincsekhez hozzáférni, Utólag hiszen mindig szoktak bölcs és helyes intézkedések történni, csak a bajt megelőzni sikerül igen ritka esetekben. Itt ugyan a nagy kavarodáson kívül, amit a zálogtárgyaknak tulajdonosaik szerint történő osztályozásánál a legügyesebb módszer (kiállítani fogják majd az ékszereket, hogy mindenki felismerje a magáét, aztán a zálogöszszeg bemondásával s a zálogcédula felmutatásával kell igazolni a tulajdonjogot) alkalmazása mellett is feltétlenül meg lesz, nagyobb baj szerencsére nem történt. Köszönhető ez a rendőrség tudásának és erélyének is s köszöiTr hető egy olyan körülménynek is, ami tanulságnak igazán figyelemreméltó. Az egyik betörőnek feltámadt a lelkiismerete s ő adta fel az esetet a hatóságnak. Nem volt még gyakorlata, először vett részt ilyesmiben, félt is tán, hogy kiderül a dolog, s ingadozott a bűn és erény között s végül az utóbbi győzedelmeskedett benne. Lehet, hogy csak kétségbeesett viszonyai sodorták a hivatásos gonoszok táborába, ha hóna alá nyúlnak — megérdemli, hisz ha nem szól, a kincsek javarésze biztosan elvész! — még rendes ember is lehet belőle. A másik ingadozó, ákit végül 25.000 P csábereje legyőzött, maga a betörés lehetővé tevője, a zálogházi becsüs volt. Ez is megijedt a saját tettétől, vissza akart lépni, de már későn s a zsiványigéret végleg berántotta. Szomorú példája annak, hova juthat valaki, — tisztes család fejeként, — ha nem tudva uralkodni szenvedélyén, dorbézolásra adja magát. Mert a zálogházi becsüsnek feltétlenül meg volt a maga rendes, biztos megélhetést nyújtó fixuma, azt igazán nem a megélhetés, hanem a jobb, italosabb, vigadósabb megélhetés vágya hajtotta a bűn útjára az általa megbecsült és zálogba vett aranytárgyak elrablására. Esete tanulságul és útmutatásul szolgál minden hivatali elöljárónak: legyen gondjuk arra, hogy az alárendeltek mulatozása ne lépje túl azt a határt, amelyet a jövedelmek korlátozottsága szab a mulatók elé. A kocsmákban duhajkodó és garázdálkodó emberek igen könnyen sodróthatnak arra a lejtőre, amelyen a kecskeméti zálogíház immár vidáman nem zengedező Rigója a börtönbe csúszott alá. ÚJDONSÁGOK. — Uj gazdasági főtanácsos. A kormányzó a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Nirnsee Pál földbirtokosnak, a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselőjének a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréseül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi cimet adományozta. — Október 6 ünnepélye. A Főiskolai Ifj. Képzőtársaság okt. 6-i emlékünnepét d. e. 11 órakor tartja a kollégium tornatermében a következő műsorral: 1. Himnusz. 2. Meg<nyitó beszédet mond Trombitás Dezső ifj. elnök. 3. Lampérth-Sztojanovics: Arad felől. Énekli a Főiskolai Énekkar Tóth Lajos énekés zenetanár vezetésével. 4. Emlékbeszéd. Tartja Szűcs Dezső gimn. tanár. 5. Arany J.: A dalnok búja. Szavalja Varga József th. 6. a) Qaál F.: Elégia, b) Müller: Batthyány-induló. Játssza a Főiskolai zenekar Kiss Árpád ig.tanító vezetésével. 7. Szózat. — Hányan iratkoztak be iskoláinkba? Erre a kérdésre megfelelnek a következő számadatok: idén Tavaly a ref. theol. akadémiába 58 ( 60) a ref. gimnáziumba 597 (557) a bencés reálgimnáziumba 377 (368) az állami tanítóképzőbe 162 (151) a r. kath tanítónőképzőbe 136 (150) a ref. tanítónőképzőbe 143 (141) az áll. polgári leányiskolába 165 (156) a r. kath. polgári fiúiskolába 211 (232) a r. kath. polgári leányiskolába 212 (234) a ref. polgári leányiskolába 141 (134) a városi nőipariskolába 57 ( 45) a női kereskedelmi tanfolyamra 12 (16) a mezőgazdasági szakiskolába 59 ( 62) az áll. tanítóképző gyakorló-iskolájába . 56 ( 48) a ref. tanítónőképző gyakorló-iskolájába . 33 ( 37) a r. kath. elemi fiúiskolába .... 792t j-go /j337\ a r. k. e. leányiskolába a gyakorlóval 571/ ^ ' a ref. elemi iskolába 270 (273) az ev. elemi iskolába 176 (196) az izr. elemi iskolába 224 (228) a Bánóczy-majori iskolába 41 ( 46) Összesen: 4493 (4471) Örvendetes dolog, hogy a rossz gazdasági viszonyok ellenére is növekedett a tanulók létszáma. LŐRINCZ URI SZABÓ PÁPA DEÁKL FERENC U. 1. TV

T MŰVÉSZI SZABÁS! Tisztelettel értesítem a t. közönséget, hogy úri szabóságomat megnyitottam. Készítek minden e szakmába vágó munkát a legkényesebb izlést is kielégítően, melyre Szombathelyen eltöltött hat éves üzletvezetői működésem és külföldi tanulmányutam nyújtanak garanciát. — Kérem a t. közönség szives pártfogását és bizalmát, melyet tökéletes munkával fogok viszonozni. Teljes tisztelettel: Lőrincz Antal úri szabó. BUT R DEBRECENI VAS- ÉS RÉZBUTORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Vezérképviselete: KRAUSZ DEZSŐ Pápa, Széchenyi-tér 6. Gyermekkocsik, lakatos és kárpitos áruk, kerti székek, padok, összecsukható bútorok. — Tömegcikkek gyártása.