Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-09-14 / 37. szám

HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A magyar igazság hangja szólalt meg ismét a nemzetek tanácsában, megszólalt olyan meggyőző okfejtéssel, olyan átható erő­vel, mint azt nem egyszer hallottuk régebben a halhatatlanság hónába költözött nagyunk, Apponyi Albert gróf ajkán. Tánczos Gábor tábornok, aki most ezt az igazságot megszó­laltatta, aki megrendítő szavakkal ecsetelte a trianoni magyarság sorsát csonka határain­kon innen és túl, aki ijesztő mementónak fes­tette a Népszövetség falára annak a csaló­dásnak képét, amelyen a mi hazánk az úgy­nevezett béke megkötése óta eltelt 15 esz­tendőn keresztül ment, aki az igaz, a vitéz katona bátorságával állott az ellenségek elé — mert sajnos legtöbbje azoknak, akik ott ülnek 1, még mindig csak ellenségünk vagy ellensé­geink járószalagján vezettetik — Tánczos Gábor tábornok, - mondom, Apponyi Albert gróf méltó utódjának mutatkozott ott a genfi tanácskozók előtt. Azt gondolhatná valaki, hogy ezeknek a tanácskozóknak most más, sokkal nagyobb a gondjuk és bajuk, semhogy a magyar üggyel törődjenek. Azt vélhetné valaki, hogy amikor már talán nem is hetekf, de napok — avagy csak órák? — választanak el bennünket attól a perctől, amikor lent! Afrikában az ágyuk megdördülnek s az olasz légiók hódító útjukra elindulnak, amikor te­hát egy nagyhatalom dolgáról kell intéz­kedni (amely intézkedés mindenesetre csupán papiros értékű lesz, mint azt már Japán és a középamerikai államok esetében is láttuk), akkor talán nem elég fontos ez a mi »kis« ügyünk ahhoz, hogy bárki is — pláne a már fentebb érintett ellenségek közül — felfigyel­jen reá és meggyőzetni, megrendíttetni ma­gát senkinek sincs ideje, türelme és kedve. Azzal szemben pedig, aki így gondolkozik, nekünk az a véleményünk, hogy igenis éppen most legjobban meg volt választva az az idő­pont, amikor a magyar igazságnak, önmagunk hátrátételének, véreink véres elnyomatásának hangot kellett adni. Az az árnyék, a mi gyá­szunk árnyéka, annál nagyobb, minél inkább áldozik a nap, a Népszövetség napja. Hogy pedig ez leáldozóban van, hogy a koncot nyertek koncőrző gyülekezete a csőd szélén áll, az nyilvánvaló, az többé nem lehet két­séges senki előtt. Ennek a leáldozó napnak fényében meglátni a mi iszonyatos, égig érő ; égi igazságért kiáltó árnyékunkat, nincs-e ebben vájjon valami lelkiismeretfelébresztő, valami eszméletretérítő, valami, ami arra in­dítson, hogy azzal a nemzettel, amely hábo­rút soha nem akart, háborúra soha nem is gondol, mégis csak szóba kellene egyszer állani, igazságának vagy 'igaztalanságának ügyét mégis csak meg kellene vizsgálni, hogy végre egyszer mégis csak meg kellene terem­teni azt az atmoszférát, amely a Duna völ­gyében egymás mellé telepedett és kölcsönö­sen egymásra utalt népek békés megélheté­sének a lehetőségét biztosítja. Apponyi hangja Tánczos Gábor ajakán, úgy érezzük, igenis jókor hangzott el. Világra szóló izgalom kö­zepette, világesemények küszöbén is fel kel­lett hogy figyeljenek, fel kellett hogy döb­benjenek reá. Vendéglő-bérbeadás. Pápán, Malom-utca 1. szám alatti jóforgalmu vendéglőmet — vásártéri felszereléssel és teljes be­rendezéssel együtt — szeptember 15-től kezdve bérbeadom. Búzás Lajos vendéglős Győr, Deák-utca 9. Föispánváltozás. Dr. Kenessey Pongrácz főispán, mint az lapunk más helyén is olvasható, megvált at­tól az állástól, amelyet a kormányzó és a kor­mány bizalmából több mint négy esztendőn át a vármegye egyetemes javát szolgáló lel­kes buzgósággal töltött be. Távozásának le­hetnek, talán vannak is politikai okai s lehet; hogy nem tévednek azok, akik a lefolyt kép­viselőválasztásokkal s az azóta bekövetkezett fordulatokkal is összefüggésbe akarják hozni, ám mi a magunk részéről emberileg érthető­nek találjuk, ha a főispán egy emberöltőn át híven és becsületesen végzett nagy munkája után, melynek legfelelősebb részét, éppen a főispánságot, egy súlyos operáción keresztül­menvé kezdette meg s amelybe minden ta­pasztalatát, minden tudását és energiáját bele­vitte, immár némi pihenőt kiván, ámbár nem képzeljük, hogy az ő tetterejét és szakkép­zettségét még további közérdekű tereken tar­tósan nélkülözni lehessen. Kenessey Pongrác e vármegye szülötte és birtokosa és e vármegye tisztikarából emelkedett magas tisztségébe. Mint főszolga­bíró olyan kiválóan töltötte be évtizedeken át állását, hogy járását, az enyingi járást minta­járásnak tekintették. A nép bajai iránti azt az érzékét, amelyet előbb kisebb hatáskörben érvényesített, magával hozta a főispáni székbe, ahol — mint azt maga ismételten mondotta — főgondjának a szociális bajok orvoslását tar­totta, ambíciójává tette, hogy vármegyéjében Imunka- és kereset nélkül senki se legyen. Ezt a törekvését, melynek érdekében minden befolyását latba vetette, siker is koronázta. Az a példás rend és nyugalom, amely főis­pánsága idején — nehéz viszonyok, kedve­zőtlen terméseredmények ellenére — a vár­megye egész területén honolt, szóló bizony­sága áldásos, nemes intencióju tevékeny­ségének. Nagy ereje volt Kenessey Pongrácnak, hogy a vármegye tisztikarának minden tiszt­viselőjét jól ismerte, őket nem csupán alá­rendeltjeinek, de régi tiszttársainak és ba­rátainak tekintette, akik szívesen és lelke­sen szolgálták az általa képviselt eszméket, tettek eleget minden parancsának. Ez eszmék közül nem utolsó volt a nem­zeti egység gondolata, melynek kevés hűsé­gesebb hitvallója volt, mint főispánunk. Felül­állva mindennemű elfogultságon, iparkodott a nemzet javát szolgálni, egyenes, őszinte ember volt, aki szavát mindig megtartotta s mindenki mástól is hasonlót várt és remélt. Távozása alkalmából a kormányzó vég­zett buzgó munkájáért elismerését nyilvání­totta, ehhez az elismeréshez szívvel-lélekkel hozzájárul e vármegye egész közönsége, min­den rendű és rangú népe, amely Kenessey Pongrácban a nép igaz javát önzetlenül szol­gáló vezért ismert és szeretett meg. * Kenessey Pongrác helyébe a kormányzó vármegyénk főispánjául vitéz bályi és jékei dr. Jékey Géza ny. belügyminiszteri titkárt, szabolcsmegyei földbirtokost nevezte ki. Az új főispán távolból jön közibénk, ha ebben a csonka hazában távolságról egyáltalán be­szélni lehet s ha éppen csonkaságunk miatt nem fejlődött volna ki még erősebben köz­tünk a magyar összetartozandóság érzése. Ám ha ismeretlenül is érkezik, az a körülmény, hogy éppen a belügyminisztérium tisztviselői karába tartozott s főkép pedig, hogy a fronton teljesített szolgálataiért a vitézek rendjébe emeltetett, eleve is biztosítékot nyújt arról, hogy úgy a nép javának szolgá­latában, mint a nemzeti egység gondolatának kiépítésében — mert aki a fronton volt, az legjobban átérzi az egymásrautaltság, az egy­ségben való erő igazi értékét — teljes biza­lommal nézhetünk főispáni működése elé. A gazdasági reformok időszerűsége. (my.) Az ország közvéleménye kétségkí­vül örömmel vette tudomásul azt, hogy Beth­len István gróf hosszú idő óta először gyako­rolt legutóbbi nyilatkozatában tárgyilagos kri­tikát a kormány működésével és terveivel szemben. Ugyancsak bizonyára örömmel érte­sült a közvélemény ebből a nyilatkozatból a volt miniszterelnök arról a megállapításáról, hogy a kormány külpolitikájának alapvető kérdéseiben nem talál kifogásolni valót, vagyis hogy azzal egyetért. Ma, amikor a külpolitikán van a kor­mányzás fősúlya és amikor a helyes külpoli­tika sokkal inkább függvénye a helyes bel­politikának, mint bármikor volt, akkor ez a nyilatkozat kétségkívül alkalmas arra, hogy olyan életbevágó fontosságú kérdésekben, amelyekben a nemzet egységes akaratának kell kifelé megnyilvánulnia, ez az egységes meg­nyilvánulás nem is fog komoly akadályokba ütközni. Amikor azonban a közvélemény ezt a nyi­latkozatot megelégedéssel nyugtázza, élénken keresi Bethlen István gróf kritikájában azo­kat a konkrétumokat, amelyekre a gazdasági és szociális irányú reformokat illető vélemé­nyét felépíti. Azt mondja a volt miniszter­elnök, hogy a kormány az égetően Sürgős problémák helyett olyan javaslatokkal foglal­kozik, amelyek bár elméleti szempontból nem kifogásolhatók, gyakorlati, főleg azonnali hasznot azonban a köz szempontjából alig jelentenek. Amikor ezt mondja, utal a többi ÉRTESITES! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy a mai igények­nek megfelelően átalakított üzletemben a legnemesebb prémektől a legolcsóbb szőrméig óriási raktárt tartok. Műhelyemben pedig a legkényesebb izlést is kielégítő legmodernebb szőrme-bundákat készítem a legolcsóbb áron. — Egyben felhívom becses figyelmüket a vezető világ­márkájú Borsalino kalapokra, amelyeknek pápai egyed­árusítója vagyok, valamint egyéb férfikalapokból álló óriási raktáramra, nevezetesen Gyukits, Pichler és egyéb márkájú kalapokra, melyeket már 4 P-ős áron is árusítok. Kérve szíves látogatásukat, vagyok teljes tisztelettel : Spielmann Alanó szűcsmester Pápa,KossuMca5.

Next

/
Thumbnails
Contents