Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-08-31 / 35. szám

LŐWY BUTORÁRUHÁZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, — A • világhírű Hay-étrend a Szinházi Életben. E héten kezdte meg a közlését a Szin­házi Élet Hay amerikai orvos világhírű étrend­jének. Hay dr. egy táblázatot állított fel, amely felsorolja, hogy mit mivel szabad enni. Bizo­nyára mindenkit érdekel ez a világhírű étrend, amely forradalmasította az egész konyhát. Be­számoló a szinházi szezon első újdonságairól. Lestyán Sándor és Pólya Tibor beszámolója rajzban és írásban a szolnoki művésztelep gála­estjéről. Guthy Böske párisi divattudósításai. Darabmellékletül e héten a Szinházi Élet a leg­sikerültebb egyfelvonásos • darabokat közli. Szenzációs kottasláger. Rengeteg érdekes cikken és képen kivül 32 oldalas Gyermekújság, 64 oldalas Rádióvilághiradó és kézimunka-melléklet egészíti ki a Szinházi Élet új számát, amelynek ára 60 fillér. Előfizetési díj évre 6.50 pengő. Kiadóhivatal VII, Erzsébet-körút 7. — Útitárs. Szórakoztató, idegenforgalmi! Ez lehet a jelzője az Útitárs idegenforgalmi és társadalmi újság legfrissebb, remekül illusztrált Szent István számának is. Bibó Lajos, Karinthy Frigyes, Csermely Gyula, Mécs László, Wag­nerné Szűcs Adél, Gálfalvy Zoltán képviselik most benne a nívós irodalmi vonatkozásokat. Vitéz Barcy Gábor: ^Szent István — a hazai idegenforgalom első úttörője« című gyönyörű vezércikke, lovag dr. Leidl Henrik »Szebb Buda­pested című finom városesztétikai leírása, dr. Lengyel Zoltán: »Debrecenbe kéne menni...« című hangulatos tanulmánya és P. Ábrahám Dezső: Börzsöny ismeretlen világáról szóló poétikus táj rajza megmutatják, hogy az idegen­forgalmi propagandának nem kell okvetlenül propaganda izünek lenni. A hölgyek részére pedig valóságos csemege L. Wagner Erzsébet kedves divatcsevegése. Komoly közgazdasági ro­vat, keresztrejtvény, bridge, új hírek és egyéb apróságok egészítik ki a lap ügyesen felépí­tett kereteit. Az Útitárs egyes számának ára 50 fillér. Kapható az összes IBUSz-pavillonokban és megrendelhető az Útitárs kiadóhivatalánál Budapest, VI, Eötvös-utca 37. Telefon 154-22. IRODALOM. Az Új Idők negyven éves. Ez a jubileum nemcsak az Üj Időknek, ha­nem a magyar lapkiadásnak és a magyar iroda­lomnak is kedves ünnepe. A lap, amely negyven éven keresztül legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a magyar olvasóközönséget a legjobb magyar írók válogatott munkáival lássa el és az élet minden vonatkozásában segítsé­gükre legyen, a nevezetes évfordulót meleg csa­ládi ünnepség keretében ünnepelte meg. Az ün­nepségen felszólalt Herczeg Ferenc, aki az Üj Időknek megalapítása óta szerkesztője. — Negyven év előtt jelentek meg az Új Idők első számai — mondta. Negyven esztendő: nagy idő a magyar irodalmi hetilapok életében. Ha egy lap friss egészségben éri meg ezt a kort, akkor fel lehet róla tenni, hogy hivatást tölt be a nemzet szellemi háztartásában. Az Új Idők úgy igyekezett a magyarság kulturális munkájába belekapcsolódni, hogy a szépirodalom szolgálatába szegődött. Munka­társaitól, tehetségen kiviil, mindenkor kettőt kí­vánt meg: hogy érzéseikkel a nemzeti talajban gyökerezzenek és tudatában legyenek annak, hogy művelt családok számára írnak. Milyen célt tűzött ki maga elé negyven év előtt az Új Idők? — »Szórakoztatni és gyönyörködtetni akar­juk önöket, írással és képekkel, amelyekhez az anyagot elsősorban abból a világból merítjük, amely önöket leginkább érdekli: a magyar társasélet világából — írtuk negyven esztendő •előltt s a kiadó ugyanakkor ezt igérte: — A lap­nak nem lesz egyetlen közleménye, egyetlen képe sem, amely muló értékű, éppen csak arra a hétre való volna, amelyen közreadódott. Leg­főbb célunk jól megválogatott irodalmi mun­kákkal, tehát regényekkel, elbeszélésekkel bő­ségesen ellátni a magyar családot... Előkelő helyet kap az Új Időkben a népszerűsített tu­domány, mulattatva oktató, könnyű módon érte­kező cikkekben, amelyeket kiváló szákemberek fognak írni. A család nőtagjainak kedvéért fi­gyelünk a divatra is. A magyar nők sajátos divat-szükségleteire is tekintettel leszünk... Az Új Idők szerkesztősége azt óhajtja, hogy az Új Időket olvasói családtagnak tekintsék és bizalommal forduljanak hozzá.« Nem tudjuk, beváltotta-e az Új Idők, amit negyven esztendő előtt a szerkesztő és a kiadó igért. De ha beváltotta, ha beválthatta, akkor ez nemcsak a szerkesztő és a kiadó, valamint ki­váló munkatársaik érdeme, hanem elsősorban azoké a lelkes, művelt, érzéseikben és gondol­kozásukban színmagyar olvasóké, akik negyven év óta páratlan hűséggel ragaszkodnak la­punkhoz. Az Új Idők szerkesztősége nemcsak iro­dalmi lapot akart adni olvasóközönségének, ha­nem egyszersmind arra is törekedett, hogy az olvasók a lapot jóbarátnak tekintsék, akihez mindig, minden ügyükben bizalommal fordul­hatnak. Arra törekedünk, hogy jótanácsok ez­reivel legyünk hasznára olvasóinknak. Az egyre nehezebbé váló életküzdelemben egész sor olyan kiadvánnyal igyekeztünk ragaszkodásukat meghálálni, amelyek elsősorban gyakorlati célo­kat szolgáltak s amelyek a gyakorlatban fénye­sen be is váltak. Legalább is erre vall az a tény, hogy az Új Idők úgynevezett »ajándék­könyveibők közel félmillió példány van for­galomban. A lap fennállásának negyvenedik évforduló­ján a szerkesztőség és a kiadó szükségét érzi, hogy a jubiláris évnek az Új Idők jubiláris ki­adványában olyan emléket állítson, amely méltó olvasóink ragaszkodásához. Éppen ezért elha­tároztuk, hogy ajándékkönyveink folytatása és kiegészítéseként előfizetőinket, gazdagon illusz­trált, korszerű tájékoztatást adó lexikonnal ajándékozzuk meg. Az Új Idők olvasói és szerkesztősége ne­vében megköszönöm a kiadónak, hogy benne ennek a nagyszabású ajándéknak a terve fel­merült és hogy a mai, súlyos gazdasági hely­zetben lehetővé tette ennek a merész elgondo­lásnak a megvalósulását. Köszönöm, hogy módot adott arra, hegy ez a monumentális mű, a magyar szellem, tu­dás, könyvművészet diadala napvilágot láthas­son és miként gyakorlati célokat szolgáló többi könyveink: ajándékként juthasson el min­den magyar családhoz, ahol megbecsülik a ma­gyar irodalmat, a magyar művészetet, a magyar tudományt. Herczeg Ferenc beszédére Farkas István, az Új Idők kiadója a következőkben válaszolt: — A lexikon kiadásának gondolata tulaj­donképen csak a szerkesztőség címére érkező, ezer és ezer levélbe rejtett kérdések visszhangja. Aki figyelemmel kiséri az Új Idők postáját;, könnyen kiolvashatja belőle, hogy milyen könyvre van szüksége ma a művelt magyar ol­vasónak. Olyan lexikonra, amely nem német, nem angol, nem francia mintára készült, hanem gyökeréig magyar és amely ezt a világszemlé­letet, életfelfogást tükrözi, amelynek évtizedek óta az Új Idők hirdetője. Ha olvasóink olyan szeretettel és örömmel fogadják az Új Idők Lexikonját, mint amilyen örömmel és lelkese­déssel mi dolgozunk azon, hogy minél szebb, gazdagabb, tartalmasabb legyen, — elértük cé­lunkat. ISKOLA -táskák vászonból 1*10-től ISKOLA -bőrönd erőlezmeből 1'50-től ISKOLA -aktatáska bőrből 450-től Kapható a SZAKKÉPZETT BÖRÖNDÖSNÉL Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. Tudja meg Ön Is, hogy már fillértől kezdve saját termésű kitűnő Tokajhegyaljai boraimat a nyári időszakban jégbehűtve hozom forgalomba. Az új asszu boraim letisztultak és azokat 1*50 P-től árusítom, amit n. b. vevőim figyelmébe ajánlok. Telefon: 72. HOFFMANN JÓZSUA üzlete — Kistér 1. (Piatsek gyógyszertárral szemben) Szombaton este 1/ a9 órakor nyit! Értesülésünk szerint a lexikon, melyet az Új Idők negyvenéves születésnapján ajándékba ad előfizetőinek, nemcsak ajándéknak, hanem lexikonnak is kivételes lesz. A teljesen modern, gazdagon illusztrált /húszkötetes mű egyesíti magában a szaklexikonok és a nagyközönség számára készült lexikonok anyagát és minden előnyét. Érdekessége, hogy magyar lexikon lesz. Nemcsak a nyelve lesz magyar, hanem a szelleme is. Mindennel foglalkozik, de bő­vebben és tüzetesebben azzal, ami a magyar ol­vasót különösen érdekelheti. Az adatokhoz, ese­ményekhez és fogalmakhoz fűződő magyar vo­natkozásokat különösképen ki fogja domborí­tani. Nemcsak felvilágosítani akar, hanem szó­rakoztatni is s ezért a szerkesztők arra töreked­nek, hogy a lexikon minden cikke lebilincselő olvasmány legyen. Az Új Idők minden évben ajándékkönyv­vel lepi meg előfizetőit, ez a monumentális ajándék azonban már nemcsak az Új Idők ha­talmas táborát lepi meg. Ez már »irodalmi meg­lepetés« s ezért szükségét éreztük, hogy meg­emlékezzünk róla. Méltóbban magyar folyóirat nem is ünnepelhetne. Hazánkból s a nagyvilágból Szombattól — szombatig. Horthy Miklós kormányzó csütörtökön Mohácson jelen volt az ottani hősök emlékműve leleplezésén, melyet a mohácsi gyásznap 409. évfordulóján tartottak meg. Az emlékbeszédet Albrecht kir. herceg mondta. A délután folyamán a kormányzó Harkány-fürdőn a sokgyermekes anyák ünnepén vett részt, amelyre Baranya különböző vidékei népviseletükben vonultak fel és nemzeti táncokat mutattak be és dalokat adtak elő. A kormányzó a produkciók után beszédet mondott, melyben azokról az intéz­kedésekről szólott, melyeket kormánya az egyke leküzdése érdekében tett és tenni fog és a magyar anyák tiszteletére buzdított. Utána a megjelentek díszmenetben vonultak el a kor­mányzó előtt. A Magyar Nemzeti Bank augusztus 29­vel kezdődő hatállyal a leszámítolási kamatlábat 4 és fél %-ról 4°/ 0-ra, az állami részletekre adott kölcsönök kamatlábát pedig 5%-nM 4 és fél °/ 0-ra szállította le. Ebben az elhatározásá­nál egyfelől tekintettel volt a deviza-gazdálko­dási és hitelügyi helyzet alakulására, másfelől a hitelellátás terheinek csökkentésére és a gazda­sági tevékénységek előmozdítására. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter vasárnap Mezőkeresztesen díszpolgári okmánya átvételekor beszédet mondott, melyben kijelen­tette, hogy "a nemzetet elesettségéből politikai mesterkedésekkel nem lehet feléleszteni. A reform­politika nem külföldi import, hanem a magyar élet kívánságainak érvényesítésével kivánja a nemzetet szolgálni. Antal István államtitkár Eckhardttal polemizálva tiltakozott az ellen, hogy a miniszterelnöknek alkotmányellenes terveket imputáljanak. — Ugyancsak vasárnap Griger Miklós és Pallavicini György őrgróf Miskolcon, Eckhardt Tibor pedig Adonyban mondtak ellen­zéki beszédeket. A kalocsai érsekség még 1915-ben pert indított a szerb állam ellen, mert az érseki ja­vadalomhoz tartozó bácsi uradalomból agrár­célokra nagy ingatlanokat kihasított kártérítés nélkül A magyar-jugoszláv döntőbíróság most hozta meg döntését az ügyben és a jugoszláv királyság helyébe lépett bázeli agráralapot 13 7 millió aranykorona kártérítési összeg fizetésére kötelezte a kalocsai érsekség javára.

Next

/
Thumbnails
Contents