Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-08-17 / 33. szám

SZENT ISTVÁN HETEBEN ha Budapestre utazik, ne mulassza el meg­tekinteni az ország egyetlen zongoragyárának a MUSICA R.T. bemutatótermeit: VII., Erzsébet-körut 43. (Royal Apolló.) Díjtalan szakszerű felvilágosítások. Uj és használt zongorák P 400-tól. Kedvező részletfizetési feltételek. VÁ1 tó, kezelési költség nincs. VÉTEL - CSERE - JAVÍTÁS — HANGOLÁS. JKA jle , ÚJDONSÁGOK. M4 Minden ORION rádiókereskedésben kapható. — Zászlóavatási ünnep. A pápai dohány­gyár alkalmazottai e hó 11 -én ünnepélyes szent­mise keretében avatták újból testületi zászlóju­kat, melyet mint szent ereklyét örökségként hagy egymásra a munkásnemzedék. Fél 10 órakor impozáns hosszú menet vonult az Esterházy­útról a nagytemplomba, szép keretet adva az értékes zászlónak, melynek első oldalát hazánk védasszonya, a hátsót Szent István király mű­vészi kivitelű képe díszíti. Virágcsokros, fehér és rózsaszín ruhás leányok keretében ünneplőbe öltözött asszonyok gyermekeikkel vonultak a zászló után; a menet közepén Esterházy virág­díszes hintaján a zászlóanya: Fábián Imréné úrnő; a menet végén a gyár tisztikara, a férfi­alkalmazottak seregével. A látványos szép me­netnek különösen a Fő-téren nagy nézőközön­sége volt. A zászló újbóli beszentelését Németh József apátplébános betegsége folytán Dénes páter végezte. Az ünnepi mise végén Fábián Imréné zászlóanya az emlékezés könnyei között kötötte fel avató szalagját a zászló rudjára. — A gyári alkalmazottak este 9 órakor tartott mu­latsága családias jellegénél fogva is az idény legsikerültebb mulatságai közé tartozik. A Felső­városi r. kat. Olvasókör kerti helyisége szűknek bizonyult a közönség befogadására, azonban egy kis eső ezen is segített, visszafordítva a még úton lévőket. — Felülfizetésekből 89 P 70 fill. folyt be. (Gl.) — »Kamara-nap«. Inkább tán panasz­napnak nevezhetnék mult pénteket, amikor a győri keresk. és iparkamara vezetősége Pá­pán járt, hogy személyes érintkezés útján tá­jékozódjék a kereskedők és iparosok köréből felhangzó kívánságokról. A kereskedők a va­sárnapi munkaszünet mielőbbi végleges ren­dezését kívánták; az ipartestületen pedig a panaszok sokasága hangzott el az ajkakról. Mindjárt Hajnóczky ipartestületi elnök pa­nasszal kezdte, hogy negyedfél éves elnöki működése alatt csak most üdvözölheti először a kamara vezetőségét az ipartestület falai kö­zött, noha a személyes érintkezés csak üdvös eredményekkel járhat. Ezután megindult a pa­naszok lavinája. Panaszkodtak a hentesek, mé­szárosok, hogy elviselhetetlen terhekkel sújt­ják őket. A fogyasztási adót, a forgalmi adót igazságtalanul vetik ki reájuk, méregdrágán kapják a műjeget, a húskiviteli részvénytársa­ság nagy előnyöket élvez velük szemben, jól­lehet konkurrenciájával tönkreteszi őket. A cipészek a közmunkák áraira panaszkodtak, amelyeket olyan alacsonyan állapítottak meg, hogy alig tudnak kijönni velük. Az építőipa­rosok amiatt panaszkodtak, hogy a közpá­lyázatoknál az árrombolás immár annyira ki­fejlődött, hogy végül is az ipar pusztulására vezet. Mások amiatt panaszkodtak, hogy hely­beli nagy állami gyártelep házilag végeztet olyan munkákat, amelyek szakiparosoknak nyújthatnának hosszabb időre kereseti lehető­ségeket. Ahány felszólaló, annyi szakmai sé­relem, annyi panasz. Az iparkamara vezető­sége a panaszokat jegyzékbe foglalta, s el­juttatja azokat illetékes helyekre orvoslás vé­gett. Igen megnyugtatólag hatott a jelenle­vőkre dr. Meíxner kamarai főtitkárnak az a kijelentése, hogy feliratot intéznek a kor­mányhoz, hogy közmunka-pályázatoknál ne az ipart tönkretevő legalacsonyabb árat, hanem a középárat vegyék figyelembe. Morvay István kamarai elnök pedig megígérte, hogy mint felsőházi tag az építőipar sérelmeit állandóan napirenden tartja és mindent elkövet, hogy azok orvosoltassanak. A kamara érdeklődése az iparosság sorsa iránt mindenesetre jó be­nyomást keltett, s remélik, hogy a kirívó sé­relmek mielőbb orvosoltatni fognak. — A győri ipartestület jubileuma. Az ország ipartestületei között vezető szerepet be­töltő győri ipartestület vasárnap ünnepelte 50 éves fennállásának jubileumát. Az ünnepély a városháza díszes közgyűlési termében folyt le, s képviselve volt rajta a város egész társadalma. Az új iparügyi minisztériumot Gyulay Ákos miniszteri titkár, dr. Breyer István megyés püspököt Grősz József felszentelt püspök, a polgármestert dr. Hőfer Vilmos főjegyző kép­viselte. Ott láttuk továbbá felsőeőri Nagy Pál főispánt, Morvay István felsőházi tagot, dr. Drobni Lajos és Malasits Géza orszgy. kép­viselőket stb. A díszgyülést Marschall Béla ipart, elnök nyitotta meg, majd Pohárnik István jegyző olvasta fel a testület ötvenéves történe­tét, élénk színekkel ecsetelve a küzdelmes mul­tat, amely felemelő mozzanatokban is bővelke­dett. Az üdvözlések sorát Gyulay Ákos min. titkár nyitotta meg. Dr. Hőfer Vilmos a város, Grősz József a megyés püspök, Papp József az IPOK, dr. Meixner Ernő a győri, Székely Géza a soproni keresk. és iparkamara, a társ­testületek sorában Nánik Pál a pápai ipartestület üdvözletét tolmácsolta. A felemelő ünnepélyt az Iparos Dalárda Hiszekegye vezette be és 1 Himnusza zárta be. — A nagyközönség azután átvonult az iparostanonc-iskolába, hol a győri iparosoknak az ünnepi alkalomhoz méltó ki­állítását Nagy Pál főispán nyitotta meg. — Délután két órakor bankett volt a Royalban. — A jubiláris ünnepélyen a pápai ipartestületet Nánik Pál, Tamás József előljárósági tagok és Jamniczky Nándor jegyző képviselték. — Névmagyarosítás. Stumpf Antal va­szari adóügyi jegyző a m. kir. belügyminisz­ter engedélyével családi nevét Sebestyén-re változtatta. — Felemelték a tej árát. A nagyobb tejgazdaságok falragaszokon tudatják, hogy a tej árát literenként 20 fillérre emelték fel. Indokul a takarmány-hiányt, illetőleg annak meg­drágulását hozzák fel. Ez érthető; de mivel a fokozódó drágulással a fizetések lépést nem tartanak, bizonyos, hogy azzal a következ­ménnyel jár, hogy a szegény nép kénytelen lesz még silányabbul táplálkozni. Bőröndöt, berendezett-kazettát, uti retikült, divat bőrövet csak Szakképzett Böröndösnél ve­gyen Pápa, Kossuth Lajos utca 22. — Tüzoltó-közgyülés. Pápa megyei vá­ros önkéntes tűzoltó testülete f. évi szeptember hó 1-én, délelőtt 11 órakor tartja Pápán, a tűzoltó őrtanyán LXI. évi rendes közgyűlését a szokott tárgysorozattal. — Esküvő. Sági Piroska és Förstner Sándor f. évi augusztus hó 11-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Értesítő-ismertetés. A dunántúli ref. egyházkerület pápai nőnevelő-intézetének értesítője az 1934/35. iskolai évről. (Szerkesztette: Kutassy Mária igazgató-tanár.) A gazdag tartalmú érte­sítő vezető cikkét dr. Antal Géza püspök emlé­kezetének szenteli, közölvén azt a gyönyörű beszédet, melyet az igazgatónő az elhunyt fő­pásztor emlékünnepélyén elmondott. Majd a nyugalomba vonult főigazgató, dr. Kőrös Endre eredményekben gazdag működését méltatja, aki az intézet élén töltött negyedszázad alatt „a tanári karral harmonikus együttműködésben ne­velte a békés munka számára a hitükhöz hű, a tudásban szilárd, a nemes női erényekkel ékes, nemzeti érzelmükben erős, kötelességüket szeretve teljesítő magyar leányokat". Az iskolai év történetének jelentős eseménye, hogy az egy­házkerület a megüresedett igazgatói állásra Ku­tassy Máriát, az eddigi kiváló tanárnőt válasz­totta, aki az elődeitől átvett szellemben igyek­szik az intézet még nagyobbra fejleszteni. A nőnevelő három részből áll, tanítónőképző, pol­gári leányiskola és a vele kapcsolatos interná­tusból. A tanítónőképzőben a munka a meg­állapított programm szerint folyt az egész is­kolai évben. A záróünnepélyen Medgyasszay Vince mondott magasszárnyalásu záróbeszédet, melyben a magyar nő hivatását fejtegette. A tanári testület igazgatón kívül 11 tagból és 3 másvallásu hitoktatóból állott. A tanárok a tár­sadalmi munkásság terén is bőven kivették ré­szüket. Az intézet épülete, udvara, kertje, fel­szerelése mintaszerű, még országos viszonylat­ban is első helyen áll. A valláserkölcsi és hazafias nevelésre a legféltőbb gondot fordítot­ták. Az internátusban 45 képzői növendék lakott, mely pótolta számukra az elhagyott családi ott­hont. Az intézet ünnepélyei a városnak is tár­sadalmi eseményei voltak. A tanítás a minisz­teri tanterv szellemében folyt, a felsőbb osztá­lyosok a gyakorló-iskolában mutatták be taní­tási készségüket. Tanítónői oklevelet szerzett 28 növendék. Beiratkozott 141, osztályoztatott 137 növendék. Jelesretidü 16, jó 62, elégséges 55, egy tárgyból 3, kettőből 1 növendék tehet javítót. A szorgalmas és szegénysorsu növen­dékek részére több ösztöndíj és jutalom került kiosztásra. A polgári leányiskolában szintén za­vartalan munka folyt, csak az általános influenza­járvány miatt volt kénytelen több tanuló hosszabb ideig távolmaradni az iskolától. A tanári testü­let 8 tagból állott, kik közül azonban többen a tanítónőképző-intézetben is tanítottak. Az ünne­pélyeket a képzővel közösen tartották. Az inter­nátusban 6 növendék lakott. Vonaton 12-en jártak be vidékről, ami a rossz gazdasági hely-

Next

/
Thumbnails
Contents