Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.
1935-08-17 / 33. szám
SZENT ISTVÁN HETEBEN ha Budapestre utazik, ne mulassza el megtekinteni az ország egyetlen zongoragyárának a MUSICA R.T. bemutatótermeit: VII., Erzsébet-körut 43. (Royal Apolló.) Díjtalan szakszerű felvilágosítások. Uj és használt zongorák P 400-tól. Kedvező részletfizetési feltételek. VÁ1 tó, kezelési költség nincs. VÉTEL - CSERE - JAVÍTÁS — HANGOLÁS. JKA jle , ÚJDONSÁGOK. M4 Minden ORION rádiókereskedésben kapható. — Zászlóavatási ünnep. A pápai dohánygyár alkalmazottai e hó 11 -én ünnepélyes szentmise keretében avatták újból testületi zászlójukat, melyet mint szent ereklyét örökségként hagy egymásra a munkásnemzedék. Fél 10 órakor impozáns hosszú menet vonult az Esterházyútról a nagytemplomba, szép keretet adva az értékes zászlónak, melynek első oldalát hazánk védasszonya, a hátsót Szent István király művészi kivitelű képe díszíti. Virágcsokros, fehér és rózsaszín ruhás leányok keretében ünneplőbe öltözött asszonyok gyermekeikkel vonultak a zászló után; a menet közepén Esterházy virágdíszes hintaján a zászlóanya: Fábián Imréné úrnő; a menet végén a gyár tisztikara, a férfialkalmazottak seregével. A látványos szép menetnek különösen a Fő-téren nagy nézőközönsége volt. A zászló újbóli beszentelését Németh József apátplébános betegsége folytán Dénes páter végezte. Az ünnepi mise végén Fábián Imréné zászlóanya az emlékezés könnyei között kötötte fel avató szalagját a zászló rudjára. — A gyári alkalmazottak este 9 órakor tartott mulatsága családias jellegénél fogva is az idény legsikerültebb mulatságai közé tartozik. A Felsővárosi r. kat. Olvasókör kerti helyisége szűknek bizonyult a közönség befogadására, azonban egy kis eső ezen is segített, visszafordítva a még úton lévőket. — Felülfizetésekből 89 P 70 fill. folyt be. (Gl.) — »Kamara-nap«. Inkább tán panasznapnak nevezhetnék mult pénteket, amikor a győri keresk. és iparkamara vezetősége Pápán járt, hogy személyes érintkezés útján tájékozódjék a kereskedők és iparosok köréből felhangzó kívánságokról. A kereskedők a vasárnapi munkaszünet mielőbbi végleges rendezését kívánták; az ipartestületen pedig a panaszok sokasága hangzott el az ajkakról. Mindjárt Hajnóczky ipartestületi elnök panasszal kezdte, hogy negyedfél éves elnöki működése alatt csak most üdvözölheti először a kamara vezetőségét az ipartestület falai között, noha a személyes érintkezés csak üdvös eredményekkel járhat. Ezután megindult a panaszok lavinája. Panaszkodtak a hentesek, mészárosok, hogy elviselhetetlen terhekkel sújtják őket. A fogyasztási adót, a forgalmi adót igazságtalanul vetik ki reájuk, méregdrágán kapják a műjeget, a húskiviteli részvénytársaság nagy előnyöket élvez velük szemben, jóllehet konkurrenciájával tönkreteszi őket. A cipészek a közmunkák áraira panaszkodtak, amelyeket olyan alacsonyan állapítottak meg, hogy alig tudnak kijönni velük. Az építőiparosok amiatt panaszkodtak, hogy a közpályázatoknál az árrombolás immár annyira kifejlődött, hogy végül is az ipar pusztulására vezet. Mások amiatt panaszkodtak, hogy helybeli nagy állami gyártelep házilag végeztet olyan munkákat, amelyek szakiparosoknak nyújthatnának hosszabb időre kereseti lehetőségeket. Ahány felszólaló, annyi szakmai sérelem, annyi panasz. Az iparkamara vezetősége a panaszokat jegyzékbe foglalta, s eljuttatja azokat illetékes helyekre orvoslás végett. Igen megnyugtatólag hatott a jelenlevőkre dr. Meíxner kamarai főtitkárnak az a kijelentése, hogy feliratot intéznek a kormányhoz, hogy közmunka-pályázatoknál ne az ipart tönkretevő legalacsonyabb árat, hanem a középárat vegyék figyelembe. Morvay István kamarai elnök pedig megígérte, hogy mint felsőházi tag az építőipar sérelmeit állandóan napirenden tartja és mindent elkövet, hogy azok orvosoltassanak. A kamara érdeklődése az iparosság sorsa iránt mindenesetre jó benyomást keltett, s remélik, hogy a kirívó sérelmek mielőbb orvosoltatni fognak. — A győri ipartestület jubileuma. Az ország ipartestületei között vezető szerepet betöltő győri ipartestület vasárnap ünnepelte 50 éves fennállásának jubileumát. Az ünnepély a városháza díszes közgyűlési termében folyt le, s képviselve volt rajta a város egész társadalma. Az új iparügyi minisztériumot Gyulay Ákos miniszteri titkár, dr. Breyer István megyés püspököt Grősz József felszentelt püspök, a polgármestert dr. Hőfer Vilmos főjegyző képviselte. Ott láttuk továbbá felsőeőri Nagy Pál főispánt, Morvay István felsőházi tagot, dr. Drobni Lajos és Malasits Géza orszgy. képviselőket stb. A díszgyülést Marschall Béla ipart, elnök nyitotta meg, majd Pohárnik István jegyző olvasta fel a testület ötvenéves történetét, élénk színekkel ecsetelve a küzdelmes multat, amely felemelő mozzanatokban is bővelkedett. Az üdvözlések sorát Gyulay Ákos min. titkár nyitotta meg. Dr. Hőfer Vilmos a város, Grősz József a megyés püspök, Papp József az IPOK, dr. Meixner Ernő a győri, Székely Géza a soproni keresk. és iparkamara, a társtestületek sorában Nánik Pál a pápai ipartestület üdvözletét tolmácsolta. A felemelő ünnepélyt az Iparos Dalárda Hiszekegye vezette be és 1 Himnusza zárta be. — A nagyközönség azután átvonult az iparostanonc-iskolába, hol a győri iparosoknak az ünnepi alkalomhoz méltó kiállítását Nagy Pál főispán nyitotta meg. — Délután két órakor bankett volt a Royalban. — A jubiláris ünnepélyen a pápai ipartestületet Nánik Pál, Tamás József előljárósági tagok és Jamniczky Nándor jegyző képviselték. — Névmagyarosítás. Stumpf Antal vaszari adóügyi jegyző a m. kir. belügyminiszter engedélyével családi nevét Sebestyén-re változtatta. — Felemelték a tej árát. A nagyobb tejgazdaságok falragaszokon tudatják, hogy a tej árát literenként 20 fillérre emelték fel. Indokul a takarmány-hiányt, illetőleg annak megdrágulását hozzák fel. Ez érthető; de mivel a fokozódó drágulással a fizetések lépést nem tartanak, bizonyos, hogy azzal a következménnyel jár, hogy a szegény nép kénytelen lesz még silányabbul táplálkozni. Bőröndöt, berendezett-kazettát, uti retikült, divat bőrövet csak Szakképzett Böröndösnél vegyen Pápa, Kossuth Lajos utca 22. — Tüzoltó-közgyülés. Pápa megyei város önkéntes tűzoltó testülete f. évi szeptember hó 1-én, délelőtt 11 órakor tartja Pápán, a tűzoltó őrtanyán LXI. évi rendes közgyűlését a szokott tárgysorozattal. — Esküvő. Sági Piroska és Förstner Sándor f. évi augusztus hó 11-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Értesítő-ismertetés. A dunántúli ref. egyházkerület pápai nőnevelő-intézetének értesítője az 1934/35. iskolai évről. (Szerkesztette: Kutassy Mária igazgató-tanár.) A gazdag tartalmú értesítő vezető cikkét dr. Antal Géza püspök emlékezetének szenteli, közölvén azt a gyönyörű beszédet, melyet az igazgatónő az elhunyt főpásztor emlékünnepélyén elmondott. Majd a nyugalomba vonult főigazgató, dr. Kőrös Endre eredményekben gazdag működését méltatja, aki az intézet élén töltött negyedszázad alatt „a tanári karral harmonikus együttműködésben nevelte a békés munka számára a hitükhöz hű, a tudásban szilárd, a nemes női erényekkel ékes, nemzeti érzelmükben erős, kötelességüket szeretve teljesítő magyar leányokat". Az iskolai év történetének jelentős eseménye, hogy az egyházkerület a megüresedett igazgatói állásra Kutassy Máriát, az eddigi kiváló tanárnőt választotta, aki az elődeitől átvett szellemben igyekszik az intézet még nagyobbra fejleszteni. A nőnevelő három részből áll, tanítónőképző, polgári leányiskola és a vele kapcsolatos internátusból. A tanítónőképzőben a munka a megállapított programm szerint folyt az egész iskolai évben. A záróünnepélyen Medgyasszay Vince mondott magasszárnyalásu záróbeszédet, melyben a magyar nő hivatását fejtegette. A tanári testület igazgatón kívül 11 tagból és 3 másvallásu hitoktatóból állott. A tanárok a társadalmi munkásság terén is bőven kivették részüket. Az intézet épülete, udvara, kertje, felszerelése mintaszerű, még országos viszonylatban is első helyen áll. A valláserkölcsi és hazafias nevelésre a legféltőbb gondot fordították. Az internátusban 45 képzői növendék lakott, mely pótolta számukra az elhagyott családi otthont. Az intézet ünnepélyei a városnak is társadalmi eseményei voltak. A tanítás a miniszteri tanterv szellemében folyt, a felsőbb osztályosok a gyakorló-iskolában mutatták be tanítási készségüket. Tanítónői oklevelet szerzett 28 növendék. Beiratkozott 141, osztályoztatott 137 növendék. Jelesretidü 16, jó 62, elégséges 55, egy tárgyból 3, kettőből 1 növendék tehet javítót. A szorgalmas és szegénysorsu növendékek részére több ösztöndíj és jutalom került kiosztásra. A polgári leányiskolában szintén zavartalan munka folyt, csak az általános influenzajárvány miatt volt kénytelen több tanuló hosszabb ideig távolmaradni az iskolától. A tanári testület 8 tagból állott, kik közül azonban többen a tanítónőképző-intézetben is tanítottak. Az ünnepélyeket a képzővel közösen tartották. Az internátusban 6 növendék lakott. Vonaton 12-en jártak be vidékről, ami a rossz gazdasági hely-