Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-08-03 / 31. szám

Rendelésre készítek bőrgombot, ruhadiszt és bőrövet, goblein tás­kát montírozok. — Szakképzett Bőrdiszműkészítő Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. nul melegtónusu. A színes ablaktáblák talán a legszebbek, miket életemben láttam. Mivel úgy éreztem, hogy a Münster meg­tekintésével Freiburg legnagyobb értékét lát­tam s ha itt maradok, a pihenésből semmi sem lesz, elhatároztam, hogy reggeli után csoma­golok s Baden-Badenba utazom, ahol majd nyu­godtan pihenhetek. Igen, de ember tervez, Isten végez. Amint a szállásomról az állomás felé ha­ladok, szemembe ötlik egy hatalmas palota, amelynek homlokzatán ez olvasható: Stádtische Volkschule (Hilde Schule). Gondoltam, a vo­natindulásig van még idő, tehát hasznosítom s megnézem. Bementem s amint a széles folyo­són a felírásokat olvasgatom, egy tanítónő ha­lad el mellettem. Megkérdi, hogy mi járatban vagyok. Bemutatkozom s nem is hallgat rám tovább, hanem a rektori irodába siet. Egy­kettőre jön is vissza azzal, hogy a Hauptlehrer (főtanító) kéret. Ismét bemutatkozás s a kol­léga már is vezet körül s mutogatja a szertára­kat, többi közt a saját osztályába is bevezet. »Heil Hitler«-rel s felállással üdvözölnek a leá­nyok. Megkérdeztem tőlük, hogy mi Magyar­ország fővárosa. A 40 közül csak egy leányka tudta. Mire a főtanító úr megjegyezte, hogy még erről nem tanultak. Erre adtam egy szép képeskönyvet neki, telve szebbnél szebb buda­pesti képekkel. Hálásan megköszönte s biztos vagyok benne, hogy ezután minden tanítványa sokat fog tudni hazánk szép fővárosáról. Mivel közeledett a vonatom indulási ideje, búcsúztam a szives kollégától, de elindulás előtt hirtelen arra gondoltam, hogy Délnémet­országban még egy hétig vannak tanítások s aztán július 22-én kezdődik a hat hetes szün­idő, most volna alkalom iskolát látogatni. Te­hát ilyenformán búcsúztam el tőle: Szívesen itt maradnék Freiburgban még egy hétig is, ha valamelyik kollégánál vehetnék ki szobát s kap­hatnék kosztot. Kis gondolkozás után így fe­lelt: Most a két nagyobbik fiam Berlinben van, nálam volna hely, de a feleségem intéz ilyen ügyeket s már is felirta lakása címét egy pa­pírszeletre. Nyert ügyem van — gondoltam —, értek én az asszonyok nyelvén, örömmel bandukol­tam a Friedhofstrasse 45. sz. alá. Egy kis csi­nos villába csengettem be, ahol egy barátsá­gos úrinő fogadott, a kolléga felesége. Csak­hamar meg volt az egyezség. A napi pensio ára 4 márka. Kedves kis diákszobába szállásoltak s az egy napi pihenőből egy hét lett. Nem bán­tam meg, hogy a sors ide vezetett, mert úgy a főtanító, mint felesége s a gyerekek is szíve­sek, kedvesek s mindenben segítségemre vol­tak. Az elemi iskolákban tanításokat hallgatok, sőt ma este a tanító-egyesület estélvén, ahol 209 tanító és tanítónő s hozzátartozóik lesznek, Magyarországról propaganda-előadást tarthatok s így hazámnak is szolgálatot tehetek. * Mire e sorokat elküldhettem, már meg is tartottam a freiburgi Löwenbráuhaus díszter­mében felolvasásomat. A hatalmas terem tel­jesen megtelt hallgatósággal. A tanító-egyesü­let elnöke pont 8-kor üdvözölte a megjelente­ket, kiemelve engem, a magyar vendéget. A ta­nítók s tanítónőkből alakult zenekar két ízben játszott. Egy freiburgi kolléga Kelet-Porosz­országról beszélt. Majd én olvastam fel az ott­hon gondosan elkészített német szövegemet, Nagy figyelemmel hallgatták s közben is s a végén is lelkesen megtapsoltak. Ügy éreztem, hogy sok jó barátot szereztem hazámnak. Többször voltam már Németországban, de megállapíthatom, hogy sohasem szerettek ben­nünket, magyarokat annyira, mint most. A ta­nító-egyesület elnöke megköszönte az előadá­somat s úgy ő, mint majdnem minden német, akivel beszélek, felhozza, hogy milyen jól esett nekik, hogy Mackensen tábornagyot olyan fé­nyesen fogadtuk. Ez nagyon helyes dolog volt. Ha mi megbecsüljük mások nagyjait, akkor má­sok is megbecsülik a mi nagyjainkat. Megnyil­vánult ez a felolvasásom alatt is, mert Mikor Horthy Miklós kormányzónk nevét említettem, az egész terem felállt s háromszor »Hoch« kiál­tással felelt. Ez nekem véghetetlen jól esett. Kovács Ernő. Korszerű, új kórházat kap városunk. A XVIII. század közepén, tehát közel két­száz esztendeje épült az Irgalmasrend pápai kórháza, s úgy látszott, hogy ez a kétszáz esz­tendős teher egyszersmindenkorra lehetetlenné tette, hogy a kórházból valaha is a kor minden követelményének megfelelő kórház válhassék. S már talán tíz esztendő óta, évről-évre építe­nek, újítanak a kórházon, de ezek mindig csak rész-megoldásokat tudtak eredményezni. Kacsur K. Bertalan, a pápai ház priorja azonban a megvalósíthatatlannak látszót tűzte ki feladatául, midőn elhatározta, hogy a kórház gyökeres át­alakításával, a legkényesebb egészségügyi kö­vetelményeknek is megfelelő kórházzá teszi a pápait, hogy a legmodernebb vidéki kórházak­kal válhassék egyenrangúvá. A gyönyörű tervet azonban a pápai ház­nak a saját erejéből sohasem sikerült volna megvalósítania. Hiszen a ház ehhez szegény. Betegeinek igen nagy százaléka szegénysorsú beteg, s ámbár ezek költségeinek fedezésére a kincstár évi átalányt nyújt, de ez olyan csekély, hogy még vagy 20%-ot fizet rá a pápai kór­ház. A tervhez tehát meg kellett nyerni a rend­tartomány elöljáróinak, valamint a magyar rend­házaknak támogatását, ami a törhetetlen szí­vóssággal dolgozó priornak sikerült is. így aztán a mult év őszén megkezdték a munkálatokat, melyek az utóbbi >idők legnagyobbszabásá építkezési és fejlesztési mozzanatait jelentik a városnak. Elárulja ezt már maga a költség­vetés, bár az előirányzott 100 ezer pengő mintegy 130 ezer pengős befektetéssé növe­kedett. A kórház előtt eljárók fogalmat sem al­kothatnak maguknak arról az átalakulásról, amely az embert már most fogadja. Megtoldották a belső udvarra néző épü­letrészt, amelyben a rendelők voltak eddig is elhelyezve, s itt az idegent az eddigi szű­kös kis várószoba helyett tágas, szép, felül­ről világított várócsarnok fogadja. A rende­lők is tágasabbá válnak, és itt nyer elhelye­zést a röntgen, a quarz és belgyógyászlabo­ratórium is. Ezenkívül a négyszögletes alap­rajzú kórház az épület teljes szélességében egy új, emeletes oldalszárnyat kapott. Az épülettömbnek ilyen mértékű kibővítése te­hát már sejtteti, hogy a kórház befogadóké­pessége erősen megnövekedett. Valóban, az eddigi 100 helyett ezután 140, szükség ese­tén 150 beteget tud a kórház befogadni. A nagymértékű kibővítésen írivül óriási változáson megy keresztül a kórház. Gyöke­resen megváltozik a beosztása és teljesen megújul a berendezése. A rendház teljesen elkülönült a kórház­tól, zárt clausura van. A kórház beosztásában először is külön női- és külön férfiosztályokra tagozódik. A női osztály a földszinten, az utóbbi pedig az emeleten lesz. Ezek tovább felosztatnak szülészeti-, urológiai-, belgyó­gyászati-, sebészeti-, fül-, orr- és gégeosztá­lyokra, valamint fertőző osztályra. Minden osztály külön csoportosítva, külön fürdő­szobákkal lesz ellátva. Kap a kórház az új, északi épületszárnyban egy külön szanató­riumszerü részt is, amely a legkényesebb igé­nyeket is ki fogja elégíteni. Megszüntették a négy nagy kórtermet is. E helyett kisebb be­tegszobákat létesítettek, 3—7 személyes férő­hellyel. Maradt azonban még két kisebb, 14 személyes kórterem. Külön figyelmet érde­mel a szülészeti osztály beosztása, elhelye­zése és berendezése. Nagy fejlődést jelent az, hogy ,az eddigi szűkös kis földszinti műtő most megszűnik. TudjaL meg Ön Is, hogy már f fillértől kezdve saját termésű kitűnő Tokajhegyaljai boraimat a nyári időszakban jégbehűtve hozom forgalomba. Az új asszu boraim letisztultak és azokat 1*50 P-től árusítom, amit n. b. vevőim figyelmébe ajánlok. Telefon: 72. HÖFFMANN JÓZSUA üzlete — Kistér 1. (Piaísek gyógyszertárral szemben) Szombaton este Va® órakor nyit! E helyett az emeleten két új műtőt létesítet­tek. A nagy műtő egyik falát hatalmas üveg­ablak képezi, három fala pedig kék szinű, csempeszerü üveglapokkal van burkolva. Mel­lette van a kisebbik műtő, gennyes, fertőző betegségek műtétjei számára. A kettő között van a sterilizáló fülke. Miként a kórház egész beosztása gyöke­res változáson ment át, úgy az egész for­mája és berendezése is meglepi az embert. Nagyjelentőségű újítás az, hogy a kórházból eltűntek az ósdi, füstölő kályhák, s az egész házat központi fűtés látja el. Fűtőtestek van­nak elhelyezve az összes folyosókon is, ahol a betegek ezután a meghűlés veszedelme nél­kül nyugodtan sétálhatnak könnyed öltözet­ben is. Ez tette aztán lehetővé, hogy a nehéz­kesen kezelhető kettős ajtókat meg lehetett szüntetni, s minden szobába egy ajtó vezet, Mindent újra vakoltak, a folyosók régi köve­zetét, valamint a lépcsők kopott faburkolatát is márványmozaikkockákkal cserélték föl. És minden elavult, megrongált berendezési tár­gyat, fölszerelést új váltotta föl, s akkor, mikor az egész kórház belsejét egyszínű, vi­lágosra festik, külső formájában is megkapó, szép és kellemes lesz a pápai kórház. A kibővítéssel, újjáválással természete­sen együtt fog járni az ápolószemélyzet sza­porítása is (ami különben már igen esedékes volt!), melyben a legnagyszerűbb újítás az lesz — ez azonban a boldogan alkotó prior szerint csak egy-két év múlva lesz megvaló­sítható —, hogy a női osztály ápolását majd apácák fogják ellátni, akiket a 'kórházban fognak megtelepíteni, s ettől kezdve a férfiak ápolását viszont az irgalmasrendi ápolók végzik. A nagyszabású építkezés, mely tervét Fa László építészmérnök kiváló szakértelmének köszönheti, kinek állandó felügyelete mel­lett folynak a munkák, október végére feje­ződik be. Ekkor a kápolna fölszentelésével, házavatással és gr. Esterházy Károly és Fe­renc (mint a "kórház létesítői) és Esterházy Pál gróf (mint a kórház jótevője) emléktáb­láinak fölavatásaival adják át újra rendelte­tésének Dunántúl egyik legmodernebb kór­házát. —th. — Dr. Sulyok Dezső kilépett a NEP­ből. Dr. Sulyok Dezső, a pápai választókerület országgyűlési képviselője, aki a két hónap előtt lefolyt országgyűlési képviselőválasztások alkal­mával a Nemzeti Egység Pártjának programm­jával lépett fel és választatott meg s aki ezt megelőzőleg belépett a pártba, e hét elején le­velet intézett Ivády Bélához, a NEP országos elnökéhez, melyben a pártból való kilépését jer lenti be. Ez ügyben beszéltünk a NEP helyi vezetőségével, ahol a következőket mondták: „Bennünket ez a dolog nem lepett meg. Dr. Sulyok Dezső ugyanis ugyanezt a műveletet már egy ízben, négy év előtt is ugyanígy végig­csinálta. Akkor is közvetlenül az országgyűlési képviselőválasztások előtt belépett az egységes pártba és ennek révén hozzájutott a választási elnöki megbízatáshoz, csak úgy, mint most a képviselőséghez, a választások lezajlása után pedig szintén kb. két hónap leteltével ugyanúgy kilépett a pártból, mint ahogy azt most meg­cselekedte. Nyilvánvalólag tehát a párthoz való csatlakozást mind a két esetben egyedül minden­kori aktuális célja elérésére akarta felhasználni. E tény megállapítása után részünkről csupán azokat a jóhiszemű választókat sajnáljuk, akik a most lefolyt képviselőválasztás alkalmával abban a meggyőződésben szavaztak le Sulyok Dezsőre, hogy ő valóban ahhoz a párthoz tar­tozik, amelynek programmját szóban és Írásban is elfogadta, ahhoz a Nemzeti Egység Párt­jához, amelynek vezérét a maga vezérének val­lotta s akihez „közkatonául" jelentkezett. Ezek a választók súlyosan csalódtak dr. Sulyok Dezső­ben, mi egyáltalán nem." — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestületét a jövő hét folyamán rendkívüli közgyűlésre hívják össze. A közgyűlés tárgyai lesznek: A sághegyi bazaltbányával kötött meg­állapodás ügye, utcarendezés céljából igénybe­vett telkek tulajdonosainak kártalanítása, a v. főkertésszel végleges szerződés megkötése és még több más ügy.

Next

/
Thumbnails
Contents