Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-07-13 / 28. szám

LOWY BÜTORÁRUHÁZ GYOR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, házi ülésszakon iktattak be törvénybe. Szoros kapcsolatban áll ezekkel a törvényekkel a filmmagyarosításról szóló törvénycikk, amelynek éltető hatását elsősorban az a nemzedék fogja élvezni, amely hivatva lesz az új magyar ember típusát megteremteni. Nem lenne beszámolónk teljes, ha meg nem emlékeznénk arról a törvényalkotásról, amely a negyvennyolcórás munkahetet rendszeresítette, megállapította a bérminimumot, rendezte a vasárnapi munkaszünet kérdését, belevitte a társadalombiztosító intézetek gyűjtötte tőkéket a gazdasági élet vérkeringésébe és ezen felül rendezte azokat a régi MABIés OTI-terheket, amelyek eddig sok, saját hibáján kívül tönkrement iparosnak és kereskedőnek lehetetlenné tették a talpraállását, az új élet kezdését. Reformokat hajtott tehát végre a képviselőház. Reformtörvényeket hozott, az új magyar társadalmi, gazdasági és népies szociálpolitikai élet útját egyengette. Nem kétséges, hogy az ősszel ismét összeülő parlament ugyanezen az úton fog tovább haladni. Hogy ez így legyen, arról gondoskodni fog a kormány, amely a nyári szünetet az őszi nagy munka előkészítésére használja fel. Mennyit fejlődött Pápa a XVIII. század óta? századbeli formájában áll. Ha tehát a "Belváros régi formája nem ment át gyökeres változáson, és nagy külvárosokat — »alsó- és felsővárosi major« — találunk már a XVIII. sz.-ban, népes városnak kellett lennie Pápának már ebben a korban is. Valóban, az egykori összeírás igazat ad feltevésünknek. A plébánia levéltárában őrzött összeírás szerint 1782-ben a város lakósságánfak száma meghaladta a 8000 lelket. Ez a szam óriási a XVIII. sz.-ban, ha figyelembe vesszük, ekkor Pest lakosságának száma nem nagyobb, mint 50.000. És igen kismértékű az a fejlődés, mely másfél évszázad alatt a háromszorosára sem tudta növelni a város lélekszámát, ugyanakkor, mikor például Szombathely lakossága alig egy évszázad alatt a nyolcszorosára emelkedett. Nézzük most magát a város külső képét, ez mondja el a legérdekesebb dolgokat. Hasonlítsuk össze a város XVIII. sz.-i építkezésével! A város tizennyolcadik századból származó minden épülete a század uralkodó, korszerű stílusában épült föl. A kor stílusa a barokk, s hogy Pápa lakossága a haladó szellemet, a kor szellemét képviselte, igazolja az, hogy minden háza ebben a ' stílusban épült, s nem fordultak az elmúlt korok idejétmúlt stílusához. A korszerű stílus jelenti a korszerű szerkesztést, s a kor vívmányainak alkalmazni tudását. A XX. század Pápája sajnos nem mutatja a haladás szellemét. Ez a város még ma sem épít korszerűen, hanem rossz barokk^ szecesszió és sok más hazug stílus-kontárkodás kell neki. A város uralkodó izlése, — ha ugyan lehet ízlésnek nevezni — teljesen idegen korunktól. A pápai plébánia-templom annyira modern — nem tudom ezt a szót kikerülni — volt a maga korában, mint ma a legújabb vasbeton-templomok, s annyira újat jelentett, hogy nemcsak a megye templomépítkezéseinek volt mintaképe, hanem még a prágai Strakow-kolostor építésénél is ezeket az építkezési és stílus-elveket alkalmazzák. A ma Pápája nemcsak hogy nyugati szinvonalat nem képvisel, s még a betont, vasbetont is stílus-hazugságok palástolása használja, hanem még sok magyar vidéki várossal sem egyenrangú a haladásban. Lapunk mult számához vidéki előfizetőink számára postautalványt mellékeltünk, melyen feltüntettük kinek-kinek a hátralékát J935 június 30-ig. Nagyon kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a jelzett hátralékot a postautalvány felhasználásával mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert az egy évnél nagyobb összeggel hátralékban levőknek kénytelenek volnánk „Fizetési meghagyását küldetni. A kiadóhivatal. aki a kor ipari termékeit másfél évszázad után láthatja. Az épületeken a kömives, kőfaragó, ács, bádogos, lakatos, cserepes, asztalos és kovács ipar tiszta kézimunkáit olyan kivitelben látjuk, hogy azok igen sok helyen ma is jobb állapotban vannak, mint néhány éves *új társuk. Ezzel nem a mostani pápai ipart akarom leszólni, mert a hiba nem benne van, hanem ott, hogy a mai iparos a gépipar versenye folytán gépi berendezkedésre, tömegmunkára kényszerül. így nem tudja azt a tartós életű iparcikket előállítani, amire a XVIII. sz.-ban is képes volt. A város mai ipara nem áll alacsonyabb színvonalon, mint a többi magyar város Ipara, de a XVIII. szazadban ezek közül kiemelkedő volt, s nem remélhető, hogy a pápai ipar mai termékei olyan megbecsült darabjai legyenek a muzeumoknak, mint például a XlX. századi pápai kőedények. Az a nagy művészi érték pedig, amit a bencés templom gyönyörű fafaragásai képeznek, a pápai mesterek mindenkori hírnevét alapozta meg. A tizennyolcadik századi Pápa 35 ipari céhet számlált, VeszprémneW ne/n volt több 20-nál, s minden esetre az ország jelentős ipari gócpontja volt, melynek iparosai messze vidékre dolgoztak. A XVIII. sz.-ban Pápán tulajdoríképen két főiskola volt, a két gimnáziumon és elemi iskolán ífo ívül. Ugyanis nemcsak a ref. kollégiumban, hanem a pálos iskolán is volt teológia. Pápa ma is az iskolák városának tartja magát. Joggal, mert sok iskolája van. Élénk szellemi élet uralkodik falai között. Mégis óriási a különbség a két kor városa között. Más volt a szellemi súlya annak a városnak, melynek főiskoláján az a Márton István professzor tanított, aki egy korszakfordító nagy nyugati filozófusnak tanait hozta be Magyarországba. Ezt a filozófiát Páj)án hirdette először, s így Pápáról került bele a magyar szellemi életbe. A ma Pápája nem dicsekedhetik azzaí, hogy irányítást tud gyakorolni az országos szellemi életre. Néhány kiragadott gondolattal, összehasonlítással kívántam azt bizonyítani, hogy városunk messze van attól a szinttől, melyet 150 esztendővel ezelőtt képviselt Magyarországon. Az a fejlődés, amelynek a mai pápai ember annyira örül, alig több, mint a természetes szaporodással együttjáró fejlődés. Ma, amikor a magyar vidék ismét visszaszerzi azt a szerepet az ország életében, amelyet a tizennyolcadik században képviselt, Pápa csak akkor szerezheti vissza egykori jelentőségét, ha gyökeresen szakít a mával és kilép a haladás szellemének útjára. Horváth Elek. Értesítés. Értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy az ezideig Pápay Imre néven fennálló bádogos= és vizvezetékszerelő=üzletet folyó évi július hó 1-től Pápay és Horváth néven vezetjük tovább. Tisztelettel kérjük a n. é. vevőközönséget és megrendelőinket, hogy becses pártfogásukkal továbbra is megtisztelni szíveskedjenek bennünket, mit mi jó munkával és szolid árakkal igyekezünk kiérdemelni. Szives pártfogást kérve, vagyunk tisztelettel: Pápay Imre és Horváth Pál bádogos- és szerelőmesterek Pápa, Dr. Antal Géza-tér. Igen hízelgő formában fogalmazhatják meg a választ erre a kérdésre azok, akik egykét évtizede már tanúi a város fejlődésének. Épen ezért érdemes a kérdés mélyére pillantani, hogy megállapítsuk: helyes-e a gyorsan megadott válasz? Vegyük elő a város tizennyolcadik századból származó térképét, és tegyünk vele sétát Pápán. Az első, amit meg kell állapítanunk, az lesz, hogy a mai Belváros utcái teljesen megegyeznek a XVIII. Századi Pápa belvárosával. A Felső- és Alsóváros pedig már kialakulóban, éspedig olyanképen, mint amivé tényleg ki is fejlődött. Azt már nem lesz nehéz megállapítani, hogy a Belváros mai épületeinek jelentékeny része ma is a XVIII. FÜRDŐ ruhát, -cipőt STRAND kalap

ot, -ernyőt olcsón vehet RAIDL divatáruházában Fürdőruhák már 2'40 P-től. Bőrárut bizalommal vehet a készítőnél; minden darabért garanciát vállalok. Fehér mosható retikülök . . 80 fillértől Női övek minden szinben . . 40 fillértől Footballok, hátizsákok, cserkész-övek szenzációs olcsón vásárolhatók A GYŐRISZAKKÉPZETT BÖRÖNDÖSNÉL Pápán, Kossuth Lajos-utca 22. szám alatt. De Pápa a XVIII. században nemcsák korszerűen építkezett, hanem művészi érzékkel is, és sok komoly művészi értéket termelt. Ami a XVIII. sz.-ban épült, legyen bár szegény polgári ház is, magán viseli a művészi érték bélyegét. Ezzel szemben az elmúlt évtizedek építkezése a fégotrombább »gíccs«tömeggel rakta meg a várost. A közelmúlt egyetlen építészeti emléke nem közelíti meg azt a művészi értéket, amit a XVIII. századnak még szerényebb emlékei is képviselnek. A XX. század Pápa városa nem tudott művészi értéket termelni az építkezésben s a városkép kialakításában, de hiján van minden művészet ősének, a népművészetnek is. Mikor Mezőkövesd, Sárköz, Palócság, Kalotaszeg nevét hallja a pápai, bizony szégyenkezve húzhatja be a nyakát. És mennyire elcsodálkoznának a pápaiak, ha a pápai iparnak, háziiparnak bőr- és posztómunkáit, hímzéseit látnák, melyeket régi pápai családoknál, ládák fenekén, padlásokon, itt-ott múzeumok| ban talál az ember. Vájjon elhiszik-e azt első i pillanatra, amit a népművészet historikusai ! megállapítottak, hogy a híres magyar cifrai szűr, amelynek szülőjeként általánosan az Alföldet emlegetik és hiszik, Veszprém megyéből került az Alföldre. "Abból a Veszprém megyéből, melynek Veszprém és Pápa városában volt fejlett ez az iparág, a XVIII. században és a XIX. század elején! A pápai ipar tizennyolcadik századi fejlettségi fokáról könnyen képet nyerhet az,