Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-06-22 / 25. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fiüéx. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-ntca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MINDEN szedjával. A lengyel-cseh ellentétek eléggé közismertek, a Németországgal szemben követett cseh politika pedig nem kis mértékben járult ahoz, hogy a türelmetlen nemzetiségű kormánypolitikától véglegesen elkeseredett csehországi németség Henlein táborába tömörüljön és úgyszólván kiirtsa azokat a politikai pártokat, amelyek, naiv hittel, még "mindig a cseh kormánykoalicióban való bennmaradás alapján állottak. Csehországnak a köröskörül fenyegető ellenséges gyűrűben új segítség után kellett a kezét nyújtania; a távollevő francia szövetséges mellé megszerezte a szintén távoleső Oroszország — inkább jelképes — segítségét is. Ez a szövetség epizód, amelyet a pillanatnyi európai helyzet kényszerített Prágára. Magyarország hidegvérrel nézi a cseh külpolitikának ezt a jól megérdemelt vergődését, mert tudja, hogy az Európát, pár évtizeddel előbb fenyegetett cári pánszlávizmus fel nem támadhat többé. A szovjet pánszláv politikát már belügyei miatt sem kezdhet, mert ez az oroszosítást, az erőszakot jelentené és nemcsak mohamedán alattvalóit lázítaná fel, hanem a fajtestvér ukránokat és fehéroroszokat is. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a szovjet átengedi a szovjetunió területén kivül élő szláv népeknél a vezető szerepet a cseheknek. Ennek is megvan azonban a maga veszedelme, mert erre a vezéri szerepre a régi pánszláv ideológiával és elsősorban egyházi téren a szerbek tartanak igényt. Az orosz-cseh szerződés tehát végeredményben a kisantant politikai egységét bonthatja meg, amikor szembeállítja a szerbeket a csehekkel és féltékenyekké teszi a románokat. A pápai honvédhuszárok hősi emlékművének leleplezése. József kir. herceg tábornagy városunkban. — 1935 junius 16. — Az orosz-cseh szerződéstől a sajtó egy része a pánszlávizmus feléledését és új politikai érvényesülését várja, illetőleg ettől fél. A félelem azonban teljesen ok nélkül való. Eddig is épen a pánszlávok akadályozták meg azt, hogy Csehország hivatalosan elismerje a szovjetet és ki kellett válnia a cseh nemzeti demokrata pártnak, a pánszláv törek vések hordozójának a kormányból, hogy Benes baloldalról elkanyarodhassék Moszkvába. A cseh cenzúra épen most sorra kobozta el az otthoni pánszláv irányzat lapjait, mert kifogásolták a szovjettel kötött szerződést, ellenben Benes cseh nemzeti szocialista pártja versenyt örül a szociáldemokrata és kommunista sajtóval Moszkva és Prága megegyezésén. Benes szokatlanul hosszú oroszországi útja csak reklám: azt a látszatot akarja kelteni, hogy rettenetes nagy a testvériség a két nép között és hogy ez a meggyőződés világpolitikai jelentőségű. Sajtója nem győzi hangoztatni, hogy mennyivel bensőbb volt az a fogadtatás, amelyben a cseh külügyminisztert részesítették Oroszországban, ahoz képest, mint ahogy Edent és Lavalt fogadták a szovjet-hatalmasságok. Az orosz hivatalos sajtó — ott pedig az egész sajtó hivatalos — szintén fenn akarja tartani ezt a látszatot és óvatosan hallgatnak mindkét helyen arról a nagy baráti ölelkezésben, hogy ezelőtt egy esztendővel még benyomatták a cseh útlevelekbe, hogy érvényes Európa minden országába, kivéve Oroszországot. A prágai cenzúra semmi kifogásolni valót nem talál abban, hogy a cseh nacionalista lapok a szovjetkormány tagjait, következetesen "hóhérlegényeknek cimezgették és egy egyszerű postái csomagot sem lehetett Csehországból Oroszországba, vagy viszont elküldeni, oroszországi útra pedig engedélyt cseh ember, a legnagyobb gazdasági érdekekből is csak úgy kapott, ha köztudomású volt tizenhárompróbás szovjetellenes érzülete. Azt sem felejtették el még Moszkvában, hogy annakidején a | cseh légiók indították meg voltaképen a bol- I sevizmus ellen való harcot és a cseh légiók j rabolták végig Szibériát. Annyira nem felejtik ezt, hogy a szovjetírodalom állandóan visszatér ezekre a harcokra s az idén állítottak elő egy újabb óriási filmet, mely a cseh légiók garázdálkodásait mutatja be az orosz nép kiterjedtebb rétegeinek. Ha a sok moszkvai és pétervári ünnepély leírását és az elhangzott pohárköszöntőket leszámítjuk, Benes oroszországi látogatásának nyert mérlegeként egyelőre, nem marad egyéb, mint egy hitelmegállapodás, amelynek értelmében Oroszország öt évre felosztva, összesen 250 millió rubel értékű cseh árut vesz át. A cseh iparnak élet kérdés, hogy piachoz jusson, mig végleg össze nem omlik a mai válságban, de más kérdés, hogy ettől az összeomlástól épen ez az orosz hitelegyezmény megmenti-e. A szovjet fizetési készségéről elég szomorú tapasztalata van már minden export-iparnak. Kötöttek azután egy postaügyi egyezményt is, amilyen minden kultúrország "közt fennáll, tehát semmi külön politikai jelentősége nincs és tárgyalnak cseh-orosz kultúrális egyezményről a magyar-lengyel, vagy a magyar-olasz egyezmény mintájára. A repülőügyi és kölcsönös segítségről szóló egyezményt még Benes elutazása előtt megkötötték, ez tehát nem újság és nem meglepetés. Gyakorlati értéke nem sokat jelent, minthogy a két államnak nincs közös határa. Legföllebb előzményei érdekesek. Amikor Németországban a nemzeti szocializmus jutott uralomra, új irányt kellett kezdeni a cseh külpolitikának, mely a"bba a helyzetbe jutott, hogy Csehország a lehető legrosszabb viszonyba került minden szomHősökre való megemlékezés lélekemelő ünnepét ülte mult vasárnap városunk, mikor a volt m. kir. pápai 7. honvédhuszárezred hősi halottainak az Esterházy-út torkolatánál felállított emlékművét a volt hadsereg egy tábornagya, a dicsőségövezte vezér, József kir. herceg átadta a jelen és a jövő nemzedék hálás kegyelete oltárkövéül. A kir. herceg vasárnap d. e. autón érkezett városunkba s a Fő-téren díszes fogadtatásban volt része. A huszár-osztály parancsnok vitéz Marjay Keresztély alezredes és vitéz Vida. Elemér rendőrkapitány jelentkezése után végiglépett a felállított huszárszázad, a vitéj zek, Honsz-tagok és frantharcosok csapatai I előtt, majd pedig fogadta Hamuth János polj gármester üdvözlését, ki a város lakossága örömének adott kifejezést a kir. herceg látogatása felett. Ezután a kir. herceg kíséretével a plébánia-templomba ment, melynek kapujában Németh József apátplébános fogadta a magas vendéget. A kir. herceg végighallgatta az apát által celebrált szent misét, majd ía tiszti étkezőbe ment át, melynek bejáratánál három hadiárva leányka gyönyörű virágcsokorral kedveskedett neki, ami a kir. herceget igen kellemesen érintette. 12 óra előtt pár perccel a kir. herceg Esterházy Tamás gróf pompás díszhintóján hajtatott az ünnep színhelyére, ahol már addig óriási közönség gyülekezett egybe, amely a kir. herceg tábornagyot felállással és lelkes éljenzéssel fogadta. A kir. herceg az emlékművel szemben levő pódiumon foglalt helyet, az emlékmű körül festői képet alkotva magyarruhás áll. polg. leányiskolái növendékek állottak. Jobbra és balra a" téren széksorokban előkelő hölgy- és férfiközönség, a kocsiút üresen fenntartva a díszmenetnek, a tér túlsó részén pedig százakra menő álló sokaság, melynek a beszédeket megafonon közvetítették. Az ünnep dr. Jámbor Mike karnagy vezényletével az Iparos Dalkör által élőadott Himnusszal kezdődött, mely után vitéz Sibrik Sándor tábornok, a szoborbizottság elnöke felkérte a kir. herceget emlékbeszéde megtartására. József kir. herceg, kinek intésére lehullott a lepel Manno Miltiadesnek a pápaiak előtt már jól ismert szép alkotásáról, ünnepi beszédében remek apotheosisát adta az elesett hősöknek. Megrendítő képekben vonultatta fel szemünk előtt a 7-es honvédhuszárok harctéri tetteit, kezdve az elsőn a legtragikusabbon, mikor a »lehetetlen« parancs végrehajtásában annyi százan vesztették életöket. A többi csatákban együttesen nem kevesebb mint 798 pápai honvédhuszár adta ifjú életét hősi áldozatul. Az ezred csak egy, majd két századból állott, de mindig híven és becsületesen megállt a kötelességteljesítés mezején. Az ő hadseregparancsnoksága alatt is bőven kivették részüket a küzdelmeket a kárpáti fronton, s háború vége a kis, de vitéz ezredet megszálló csapatként találta orosz földön. Emlékművük előtt fogadjuk meg, hogy azért az eszméért, a szentistváni Magyarország eszméjéért élünk s ha kell, meg is halunk. A fenkölt eszmékkel teli, nagy szónoki lendülettel előadott és mély hatást keltett beszéd után a kir. herceg babérkoszorút helyezett el a szobor talapzatára. Hamuth János polgármester a Termopylénél elesett spártaiak hősiességét megújító pápai honvédhuszárok emlékművét megilletődött lélekkel vette át a város gondozásába. Miután a Kárpát Dalkör Hatvani Lajos tanár vezényletével Bajza Apotheosisének eléneklésével dicsőítette a 'hősök emlékezetét, koszorúk elhelyezése következett. A volt 7-es honvédhuszárok, valamint az ezred soproni és vasmegyei volt tisztjei és legénysége nevében két koszorút helyeztek az emlékműre. A mai pápai huszárok nevében vitéz Marjay Keresztély alezredes tett koszorút az emlékműre, s tett ugyanakkor lelkes szép fogadalmat, hogy az utódok vészben és viharban méltók maradnak az elődökhöz. A vármegyei vitézi szék koszorúját vitéz Setéth Vince alezredes, a helybeli Honszét vitéz Karcsay Béla ny. ezrédes, a frontharcosokét Kovács Kálmán ny. ezredes, Veszprém vármegye közönségéét dr. Berky Miklós alispán, Pápa városét és a helybeli Vörös kereszt egyletét Hamuth polgármester, Veszprém városét Rosos Károly polgármester, a dunántúli ref. egyházkerület és intézményeinek koszorúját Medgyasszay Vince püspök, a levente-egyesület és a kaszinóét dr. Konkoly Thege Sándor elnök, az ipartestületét Hajnóczky Ferenc elnök, a Turul Szövetségét dr. Tibor István, a pápai nőegyletét Karlovitz Adolfné, a Lloyd társulatét Wittmann Ignác elnök, a zárdaiskolákét egy növendék, az áll. polg. leányiskoláét is egy növendék, az áll.