Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-06-01 / 22. szám

LAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÓROS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Deák Ferenc. Az ország örök értékű kincse és külön kincse, nemes dicsekedése ennek a városnak, melynek falai között szentéletü, tudós bencés professzorok vezetése alatt középiskolai tanulmányait megkezdette. Igen, büszkeség töltheti el mindannyiunk szivét, hogy az, aki élete minden munkáját hazájának áldozta, hozzánk szorosabb szálakkal, a nevelő iskola aranyszálaival van fűzve, mint az ország annyi más, édes magyar hazánk minden helyéhez, minden lakosához. Ez a szorosabb, ez a belsőségesebb kapcsolat az, amely a most következő vasárnapon ünnepre hivja városunkat. Emléktábla fogja megjelölni azt a szerény házat, azt a régi nemesi kúriát, mely lakóhelyéül szolgált Deák Ferencnek, amikor mint kisdiák a bencés gimnázium lépcsőit taposta, annak meghitt légkörében nevelkedett, anna"k hüs tantermében csodás értelmet sugárzó gyermeki szemmel figyelt professzorai tanítására. A lelkét eltöltő mélységes vallásosságnak, a történelmi jogok tiszteletének s az azokhoz való ragaszkodásnak, annak a sok nagynak és dicsőnek, mely a későbbi haza bölcsét a nemzet héroszainak sorába emelte, mindannak első csiráit itt, itt e mi városunkban|"oltották bele a gyermekDeáknak fogékony lelkébe. A tudásnak, a bölcseségnek, az éleslátásnak, a hűségnek, a kitartásnak, a küzdő akarásnak, a győzelemig meg nem álló elv

1hűségnek minő terebélyes fái fejlődtek e zsenge csirákból, azt nem e sorok vannak hivatva elmondani. »Márványlapokra tetteit« — mint a költő mondja — »örök betűivel a történet komolyszavú múzsája jegyezte fel«. A 30—40-es évek reformmozgalmának egyik vezéralakja, az első magyar felelős kormánynak igazságügyminisztere, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméit kodifikáló törvények alkotója^ az elnyomatás éveiben a nemzet élő lelkiismerete, majd a nemzet és király közötti kiegyezés létrehozója s ezzel a nemzet egy "félszáza^ dos nyugodt és boldog életének megalapozója, ez volt Deák Ferenc, ez lett az egykori pápai kisdiák! Ha mindezért mindenkor megillette őt a nemzet soha el nem múló hálája, megcsonkítottságunk mai nehéz korszakában százszorta erősebb hála és kegyelet fűz bennünket ahhoz a férfiúhoz, aki mindig arra tanította nemzetét, hogy ősi törvényes jogairól soha le ne mondjon. Ezeket a jogokat ma a győztesek szívtelen erőszaka tépázza, szaggatja, akarja mindenkorra megsemmisíteni. De nekünk annál szilárdabban, annál hívebben kell hozzájuk ragaszkodnunk. Ha ezt tesszük, ha követjük hűségben, erőben, bölcseségben a "halhatatlan Nagynak példáját, akkor nekünk fs győzedelmeskednünk kell, amint Deák Ferenc is diadalmaskodott minden erőszak, minden árvány, minden önkény és minden fegyver felett! Dr. K. E. * Deák Ferenc emléktáblájának felavatására a pápai Jókai-kör a következő meghívót bocsátotta ki. »Meghívó. A pápai Jókai-kör emléktáblával jelölte meg hazánk halhatatlan nagyjának, Deák Ferencnek a Korona-utca 45. szám alatt levő pápai diákkori lakóházát. Ez emléktábla felavatása alkalmából a Kör dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter úr közreműködésével június hó 2-án délelőtt fél 12 órakor ünnepet rendez a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli a közönség. 2. Megnyitó beszéd. Mondja dr. Dobrovich Ágost, Szent Benedekrendi reálgimnáziumi igazgató, a kör alelnöke. 3. Ünnepi beszéd. | Mondja dr. Lázár Andor, m. kir. igazságügy| miniszter. 4. Chladek Henrik: Isten, király, ] haza. Énekli a Szt.-Benedekrendi reálgimn. énekkara Sümeg Lothár tanár vezetésével. 5. Lampért Géza: Deák Ferenc emlékezete. (Születése századik évfordulójára.) Szavalja Komáromi Imre ref. theologus. 6. Koszorúk elhelyezése. 7. Szózat. Énekli a közönség. Ez ünnepünkre városunk hazafias közönségét tisztelettel meghívja a Kör Elnöksége.« „A nemzet álmának őre." (tny) Egyetlen napon két hatalmas beszédet mondott Gömbös Gyula miniszterelnökünk a képviselőház költségvetési vitájában. Egyiket a honvédelmi tárca vitájában a magyar honvédségről, amelyről a legnagyobb megértéssel és szeretettel nyilatkozott pártkülönbség nélkül minden szónok s a másikat, a külügyi tárca vitája során. A miniszterelnök egyenjogúságot követelt Magyarország részére s azt mondta honvédségünkről, hogy a »magyar nemzet álmának őre«. Nincs megnyugtatóbb érzés, mint az, ha tudjuk, hogy megbízható és biztos kéz őrködik felettünk. A gyermek álma azért mély és édes, mert tudja, (hogy szerető lelkek^ őrködnek felette. A nemzet álmának őre az a kicsiny, a trianoni békeszerződés által létszámban és felszerelésben súlyosan korlátozott hadsereg, amely a honvéd büszke nevét viseli. A honvéd hivatása, hogy őrt álljon a megcsonkított határoknál, a honvéd az élő tilalomfája a kívülről támadó ellenséges indulatok kirobbanásának. De épen az igaztalanul szűkre szabott korlátok miatt a magyar honvédség elsőrendű fegyelmezettsége és páratlan katonai erényei mellett is csak megbénítva tudhatja kötelességét teljesíteni. Egész Európa fegyverkezik, új és újabb ágyük, tankok, bombák, repülőgépek, gyilkoló gázok készülnek, csak — érthetetlen módon — a magyarságot fosztották meg védelmének legelemibb lehetőségeitől. Az egész nemzet egyhangú kívánsága nyilatkozott meg ezzel a törekvéssel szembeni Gömbös Gyula miniszterelnök beszédében, amikor ennek a helyzetnek megszüntetését s fegyverkezési egyenjogúságot követelt. Nyomban hangsúlyozzuk: nem támadó célból. Magyarországon az ország legfőbb .vezetőitől le az utolsó polgárig mindenki békét akar. De egyenjogúságot követel mindenki, védelmi célból. Azért, hogy azt a feladatot, amit olyan gyönyörűen fogalmazott meg Gömbös Gyula miniszterelnök: a nemzet álma feletti őrködést tökéletesen elláthassa honvédségünk. A magyarság nem nyugodhat actdig, amig ez a követelése nem teljesül. Ilyen határozott és nagyjelentőségű volt a miniszterelnöknek az a megnyilatkozása is, amelyet a külügyi tárca költségvetésének tárgyalása során tett. Ebben hangoztatta, hogy külpolitikánk legfőbb célja a legközelebbi jövőben nem lehet más, mint ennek az egyenjogúságnak biztosítása. Itt kapcsolódik a legszorosabbra a honvédelem és a külpolitika. Gömbös Gyula miniszterelnök határozottan megjelölte azt az utat is, amit külpolitiKönyvnapra megjelent összes újdonságok már most kaphatók Dömösi János könyvkereskedésében Pápa, Kosssuth Lajos-utca 15. sz. kánknak követnie kell. Kis nemzet vagyunk, nem futhatunk déli bábok után, nem képzelhetjük, hogy körülöttünk forog a világ. De ugyanakkor tudatában vagyunk értékeinknek, van önérzetünk, nemzeti büszkeségünk és olyan földrajzi elhelyezkedésünk, a Kárpátok medencéjében, amely lehetetlenné teszi a Dunavölgy helyzetének rendezését nélkülünk. Ebből az elgondolásból kiindulva, ezeken azj alapokon csinálunk reálpolitikát. Olyat, amely biztosítja a magyarság életlehetőségeit, felszabadít bennünket a katonai elnyomásból s teljes mértékben a nemzet őrévé teszi a honvédséget, s megvalósulás útjára viszi a magyarság álmát: az igazságtalanságok jóvátételét. Anna kir. hercegnő városunkban. — Cserkészleányzászló-avatás. — Fenségesen bájos és fenségesen kedves kir. hercegnő járt mult vasárnap városunkban. Anna kir. hercegnő, a cserkészleányoík fővédőasszonya tisztelt meg bennünket látogatásával, hogy a kollégium cserkészleányainak zászlóavatási ünnepén résztvegyen. A kir. hercegnő a délelőtt 1/

412-kor érkező gyorsvonattal Lindenmayer Antónia főcserkész kíséretében érkezett városunkba. Az állomáson Hamuth János polgármester, gróf Jankovich-Bésán Endréné, az Emerica patronája és a helyi tanács tagjainak élén dr. Pongrácz Józsefné MANSz-elnök üdvözölte. A kir. hercegnő dr. Jókay-Ihász Miklós gyönyörű négyesfogatán hajtatott a ref. püspöki székházban levő lakására, ahol őt Medgyasszay Vince püspök fogadta. Lakásán cserkészruhába öltözött át s miután a kollégium dísztermében neki a helyi tanács tagjait bemutatták, akikkel pár közvetlen, meleg szót váltott, azok kíséretében levonult az udvarra, ahol a fündérkék (cserkészleány-jelöltek) és cserkészlányok, mögöttük pedig a kollégiumi cserkészek kirendelt csapata és díszes nagy közönség várta. Dr. Pongrácz Józsefné bensőséges sz'ép szavakkal üdvözölte a kir. hercegnőt, hálás szavakkal köszönve meg azt a megtiszteltetést, melyben magas megjelenése által városunkat és a helyi cserkészleány-mozgalmat részesítette. Éljenzéssel fogadott "lelkes szavai után Lindenmayer Antónia felolvasta a fogadalmat és a helyi tanács tagjainak, nagyobbrészben hölgyeknek mellére tűzte a cserkészjelvényt, mire a tagok a kir. hercegnő elé járultak, aki mindegyikükkel barátságosan kezet fogott. Ezután Gáty Lenke a »tündérkék«-et vezette Lindenmayer Antónia főcserkész elé, aki a kis leendő cserkészlányokat felavatta. Most következett a Szondy Zsuzsánna cserkészleánycsapat zászlójának, özv. Szánthó Jánosné szép adományának felavatása. A zászlót a csapat parancsnoka, Fazekas Edit vitte a kir. hercegnő elé. Ölé Sándort lelkész mélységes áhítatot keltő imával áldotta meg a zászlót, melyet aztán a nagyasszony, Szánthó Jánosné szalaggál díszített fel. Pongrácz Magda cserkészlány alkalmi szavalata után a zászlóba az első szeget jelmondat kíséretében a "kir. hercegnő verte bele, utána másodiknak Medgyasszay Vince püspök következett, ki a szelídség és tisztaság, majd sorban a tanácstagok és más intézeti elöljárók, kik a hazaszeretet, a munka, a szorgalom, a felebaráti részvét és más női erények követésére buzdító szavak kíséretében verték a szögeket a zászló nyelébe. Végezetül Horváth Endre, a ref. gimn. Tisza István cserkészcsapat parancsnoka az intézet képviseie-