Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-05-25 / 21. szám

MINDÉIN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Böfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Széttépte azt a beszédet, melyet a véd- | erőjavaslatok beterjesztése alkalmával akart mondani Baldwin miniszterelnök-helyettes, aki legközelebb már Nagybritania miniszterelnöke lesz. Széttépte Hitler beszédének hatása alatt. Széttépte, mert valószinüleg keménynek, talán fenyegetőnek találta. Azzal szemben pedig, aki békés szándékát újból és újból mind nagyobb erővel, ma már szinte drámai erejű ünnepélyességgel hangsúlyozza, nem illik, egy angol gentlemannak pláne nem illik, keménynek, talán fenyegetőnek lenni. Amit Baldwin mondott, az oly szépen, oly megkapóan hangzik, hogy őszinteségében, igazságában senki egy pillanatra sem kételkedik. Egészen bizonyos, hogy Baldwinra mély hatással volt a »birodalmi kormány nyilatkozatai Megérezte annak békülékeny, az angolokkal szemben szinte baráti hagját. Nem tehette, valóban nem vehette magára a felelősséget, hogy harcias, szigorú, zord beszéddel válaszoljon a másik oldalról elhangzott szelíd — bár azért határozott és önérzetes — szavakra. A hangnem tehát, amellyel a véderő javasatlok benyujtattak, lényegesen megváltozott, a lényeg azonban — sajnos —ugyanaz maradt: a brit kormány folytatja szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezését, az angol ipar éveken át hadiiparrá változik át, | mintha küszöbén állanánk ismét egy olyan j háborúnak, amely végleg eltemeti az egész ! európai civilizációt és megsemmisíti mnidazt, amit emberi agyak valaha emberi haladásról álmodtak. Önkéntelen felvetődik a kérdés: honnan ez ellentmondás szóban és cselekedetben? Ha bíznak abban, hogy a legyőzőt- j tek valóban nem kívánnak többet tenni — ! a kisebb államoknál még erre sem kerülhetett sor, tehát egyelőre csak a németekről van szó — mint ami elemi biztosításukra szükséges, ha belátják azt, hogy senkinek nem lehet érdeke a háború, ellenben mindenkinek közös érdeke az igazságtalanságok békés megszüntetése s aztán a világ régi rendjének visszaállítása, akkor minek mégis milliárdoknak harci eszközökre való pazarlása, holott abból a kultúra ezer "áldását szerezhetnők meg az emberiségnek. Az igazság — sajnos — az, hogy épen ez az igazi bizalom hiányzik' a mai világból. Bizalom embertársainkhoz, hit önmagunkban és másokban, erő áhhoz, hogy 21 gyászos esztendő után végre igazán béke és boldogság legyen. A kormány négyéves munkaterve. A második Gömbös-kormány úgyszólván megalakulása óta szakadatlan dolgozik a négyéves munkaterv összeállításán. A négyéves munkaterv kiterjeszkedik az állami, társadalmi és gazdasági élet minden vonalára. A terv fokozatos végrehajtása voltaképen már megkezdődött, egyrészt azokkal a kultúrjavaslat tokkal, amelyeket a kultuszminiszter terjest tett a képviselőház elé, másrészt az ipari minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslattal. A miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy az első vonalban azoknak a reformfjavaslatoknak kell haladniok, amelyek a min-; dennapi élettel kapcsolatosak. Eszerint első helyen a termelési, a kereskedelemforgalmi s az ipar és a mezőgazdaság helyzetének megjavítását célzó javaslatok állanak. Az alkotmányjogi reformok csak később következe nek. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések között első helyre a gazdaadósságok kérdésének végleges rendezését teszi a kormány. A gazdaadósságok rendezésével kapcsolatba hozzák az 1922-es földreform végleges likvidálásának problémáját. A földbirtokpolitikai feladatok között első helyen áll a telepítés ügyének megoldása. A telepítés céljaira 10 millió pengő áll a koil1 mány rendelkezésére és ezenkívül öt éven át a költségvetésből évi két millió pengőt juttatnak erre a célra. A telepítéssel kapcsolatos a hitbizományi reform is, amelynek első szövegezése már készen van. A földmívelésügyi minisztériumban ugyancsak előkészítés alatt áll á családvédelem intézményes megvalósítására és az egyke ügyére vonatkozó program. Az új ipari minisztérium tervei között szerepel az ipari termelés racionalizálása és a túltermelés ellen való védekezés megvalósítása. Az építőipar szabályozására vonatkozó törvényjavaslat a jövő év tavaszán kerül a Ház elé. Fontos programja a felállítandó ipari minisztériumnak az ipari munkásság szociális védelmére vonatkozó törvényjavaslatok kidolgozása. Tervbevették a munkaidő szabályozására, a munkaszünet kérdésére, ipari egyeztetőbizottságok létesítésére vonatkozó javaslatok elkészítését, valamint a minimális munkabér kérdésének rendezését. Ki akarják fejleszteni a mezőgazdasági munkásság és falusi nép szociális védelmét. Az ipari minisztérium programmjában van a kartelitörvény módosítása is. A pénzügyminisztériumban előkészítés alatt van az adóügyi kódex és megkezdődött a szerves adóreform előmunkálata is. A köz- 1 alkalmazottak régi kívánságának megfelelően elkészítik a szolgálati pragmatikát. A kultusztárca keretében előkészítés ! alatt van a nemzeti stadion és a fedett sporti ; csarnok felépítésére, valamint a műemlékek védelmére vonatkozó törvényjavaslat. A jövő j év programjában szerepel a középfokú isko- , Iák és a szakoktatás rendezése, valamint a ; falusi oktatás reformja. Az igazságügyminiszteriumban is folyik | a munka. A miniszter ősszel kivánja benyújtani a tiltott közlésre vonatkozó törvényjavaslatot, valamint a sajtótörvényt. Előkészítés alatt van az új ügyvédi rendtartás, az új váltójogi kódex és az új összeférhetetlenségi tör

1vény. A belügyminisztériumban az orvosi ka- j marák felállításáról szóló törvényjavaslatot és ! az új családvédelmi törvényt készítik elő. Javaslat készül a szegényügy szabályozásáról, a főváros és környéke közigazgatási rendezés séről, a gyermekvédelemről, a közigazgatás racionalizálásáról és a társadalombiztosítás j átszervezéséről. Ezeknek a reformoknak megvalósítása után kerül sor az alkotmányjogi reformokra, amelyeknek keretébe tartozik a választójogi reform, a kormányzói jogkör kiterjesztése és a felsőház reformja. TERINQER ILONKA női kalapszalon Pápa, Fő-ulca 26. Kalapjai árban, minőségben vezetnek! Szives tudomására hozza a n. é. hölgyközönségnek, hogy kalapszalonját kézimunkaelőnyomdával bővítette ki. — Raktára dúsan van fel- 1 szerelve fehér és szines DMC, vala- j mint MEZ gyártmányú fonalakkal, j Modern minták! Jutányos árak! A rom. kat. polgári fiúiskola fejlesztése. Fölösleges fölvetni azt a kérdést, hogy szükség van-e városunkban a polgári fiúiskolára. A polgári iskola tanulói általában olyan szülők gyermekei, akik azt akarják, hogy fiukból művelt iparos, kereskedő vagy gazda váljék, hogy azok a gyakorlati pályákon érvényesülni tudjanak. És nem utolsó sorban, hogy belőlük vallásos, jellemes, hazafias és művelt polgárai váljanak a hazának. Ezt az ifjúságot a kultúrajavaktól elzárni nem szabad, s hogy ne kelljen őket az amúgy is túlzsúfolt, inC^ kább tudományos pályákra előkészítő középe iskolákba kényszeríteni, van hivatva tanulmá-i nyaik folytatására a polgári iskola. Ha a pápai kat. polgári fiúiskola létjon gosultságát vizsgáljuk, az iskola statisztikai adatait kell megvizsgálnunk. Ebből hamarosan megállapíthatjuk azt, hogy az I. osztály létfi száma már négy esztendőn keresztül túllépte a törvényadta kereteket. A befejezés előtt álló tanévben is 80 tanuló iratkozott be az I. osztályba. Szükségtelen magyarázni is, hogv ennyi tanulót egy teremben eredményesen tanítani, nevelni és fegyelmezni képtelenség, még abban az esetben is, ha a taíiár módszer res felkészültségét, minden tudását, egész szellemi és testi erejét veti is latba. Ha tehát eredményes munkát akarunk elérni, nem halasztható tovább a polgári iskola fejlesztése az egyes osztályok párhuzamosításával. S ezt még a következő iskolai évig meg kell oldani. Fölvetődött az a módozat, amely szerint a probléma a párhuzamosítás elkerülésével úgy lenne megoldható, hogy az I. osztályba csupán a pápaiakat kellene fölvenni, vidéki tanulókat pedig csak abban az esetben, ha férőhely maradna. így azonban a kérdés meg nem oldható. Mert igaz ugyan az, hogy az iskola fenntartási költségeihez a város 60, a róm. kat. egyházközség 30, az izr. hitközség pedig 10°/o-kal járul hozzá; de nem szabad elfelejteni, hogy az állam maga nagyobb segélyt ad az iskolának, mint az említett hár rom együttvéve, az állam tehát joggal követelj heti, hogy az egész ország adójából juttatott segély fejében a vidéki tanulók is bejuthasd sanak az iskolába. A vidékíi tanulók merev kizárása az államsegély megvonását eredményezhetné, ami érzékeny veszteség lenne, hiszen ez a folyó iskolaévben is 10.000 pen>« gőt jelent. De nem volna okos dolog a vidéki taí< nulók kizárása gazdasági, kereskedelmi okok miatt sem. Ezek a diákok szüleiket, rokonaid kat, ismerőseiket hozzák ide, akik itt vásárolj ják be szükségleteiket, s teremtenek a város fejlődése szempontjából még sok más gazdasági előnyt. Ezeknek a diákoknak más városba váló kényszerítését igen megerezné városunk gazdasági élete. Az érvek tehát amellett szólnak, hogy az iskolába minden tanulót — akár helybeli, akár vidéki — fel kell venni a jelentkezés sorrendjében, ehhez pedig szükséges az iskola. fejlesztése, az osztályok — először az I. — párhuzamosítása révén. Ez pedig az is* kolafenntartó hatóság, azaz a róm. kat. egyházközség feladata. De kérdés, tudja-e az egyházközség a párhuzamosítással járó újabb terheket vállalni és viselni? Erre a kat. egy« házközség 1935. évi költségvetési előirány^ zata ad választ. E szerint az előirányzat szerint az egy'-! házközség kimutatott hiánya 47.731 P 17 f. Ha ehhez még hozzá vesszük a mult évi 36.000 P adóhátralékot, amelyből aligha fog