Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-05-18 / 20. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6, szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. X Halott tábornagyát királyokét felülmúló halotti pompával fogja eltemetni Lengyelor­szág. És e pompának, e páratlan ünnepélyes­ségű gyásznak nem az államfők képviselőinek, tábornagyoknak, minisztereknek megjelenése, nem a katonai tömegek, ágyuk, repülők so­kasága, százezrek és százezrek részvétele fogja megadni valódi értékét, hanem az a tudat, mely megdobogtatja minden jelenlevő, s meg minden távolból résztvevőnek is szivét, hogy ez a gyász, ez a pompa valóban megérde­melt volt. Nem bíboros ágyból születettnek, nem öröklött rang betöltőjének, de nem is emberi öntetszelgő hiúságból felfujt nagy­ságnak, de hazafinak jut osztályrészéül, aki minden munkáját, minden szenvedését, min­den erejét, bátorságát, lelkesedését, szervező erejét, törhetlen nemzeti hitét áldozatul hozta hazája szabadsága, hazája nagysága érdeké­ben. Amiért a Koszciuszkók, a Bemek honi és idegen harctereken küzdöttek, amiért annyi százezrek senyvedtek a szibériai ólombányák­ban, kerültek bitófákra, bujdostak számkive­tésbe, az ma valóra vált: Lengyelország ma újra szabad, nagy és erős, a maga 30 milliós népességével és nagyszerűen megszervezett haderejével az európai nagyhatalmak sorába tartozik. Aki ezt a még negyedszázad előtt képtelenségnek látszó álmot valóra váltotta, aki céltudatos munkájával mindig csak ezért dolgozott s aki életében jutalmat el nem fo­gadott, élt a maga titokzatos elzárkózottsá­gában, mely azonban mindig új és új tervet termelt és valósított meg a haza javára, aki leélte életét fény és ünnepeltetés nélkül, az holtában méltó a legnagyobb gyászpompára, annak krakkói sirja felett örökre ott fog vir­rasztani nemzetének hálás kegyelete. Élő tábornagyra, a 85 éves kora ellenére is katonásan férfias megjelenésű Mackensenre szálljon a halottról pillantásunk. Nézzünk: büszkén és örömmel reá, mint élő tanujára annak a kornak, melynek fájdalmas, véres dicsőségéből annyi fűződik az ő nevéhez, az ő geniális hadvezéri tudásához, szigorúan fegyelmezett és szigorúan fegyelmező vas­akaratához. Ez az élő tanú, ez a nagy hadve­zér tanuja és bizonysága annak is, hogy nem a saját erőnk fogyatékossága, nem lelki de­strukció, még kevésbbé hűtlenség vagy áru­lás, egyes egyedül öt világrész túlhatalma által elzárt készletforrások hiánya miatt kellett letennünk a fegyvert. Mint a nagy hadvezért Mackensent, úgy minket, kik részben az ö legfőbb vezetése alatt álltunk, soha a harc­mezőn le nem vertek. Hadd idézzük — balzsa­mul még be nem hegedt fájó sebünkre — azokat a szavakat, melyeket a tábornagy a budapesti hősi emlékmű előtt mondott: »Kö­telességem volt nekem e helyre eljönni, amely megörökíti a világraszóló magyar hősiesség és katonai erények emlékét. Lehetetlenség, hogy a magyar hősiesség és áldozatos munka hiába történt volna. Ebből a hősiességből a jövő boldogulásrózsáinak kell jakadnioki. Vajha e szép szavak beteljesedéset a babér­koszorús hadvezér még velünk együtt meg­érhetné ! Ne dol?f£k el rossz esernyőjét és tenniszütőjét, mert azokat szakszerűen meg­javítom, átalakítom és behúzom. Hangszerjavítást, vonószőrzést vál­lalok, hegediihurok olcsón beszerezhetők. esztergályos, Fő-utca 19. sz. alatt. Az új mimszíerium. : Az általános nemzeti jólét a termelés eredményességétől függ, az eredmény foko­zásának pedig első feltétele az, hogy a tern melési ágak kormányzati különállásának meg­teremtésével a termelési ágak egyenlő be­folyása és ezzel a termelés egyensúlyozott­sága is biztosítva legyen. A mezőgazdaság ügyeit intéző földművelésügyi miniszter mel­lett az ipari termelés ügyeinek intézése is ön­állóságot kiván és e két, egyenrangú gaz­dasági termelési ág független szolgálatára, külön kormányzati ágként, önállóvá kell tenni a kereskedelmi és az ezzel összefüggő köz­lekedési ügy intézést is. Önálló, új iparügyi minisztérium létesí­tését ajánlja, sürgeti az ország lakosságának a trianoni békeszerződés folytán bekövetke­zett nagy népsűrűsége is. A nép szaporodá­sának túlnyomó részét a megmaradtt terülep ten a mezőgazdaságban nem foglalkoztat­hatni, csupán az ipari termelés helyes irányú fejlesztése az, amely e nagyobb számú la­kosságnak munkát, megélhetést biztosít. Az ipar egyre nagyobb mértékben látja el hazai készítményekkel a lakosságot és ki­vitelünkben is egyre növekszik az ipar jelen-* tősége. Az iparosnép szaporodása és életviszo­nyainak javulása elsőrendű érdeke a mező­gazdaságnak, amelynek az, számszerint is, legnagyobb fogyasztója és vásárlója. Épen ezért az ipar fejlődése, valójában, nem csu­pán egyetlen termelési ágazatnak, hanem az egész országnak egyetemes érdeke. Az a kapcsolat, amely a bányászat, az energiagazdálkodás és az ipar között termé­szettől fogva fennáll, eléggé indokolja e ter­melési tényezők működésének egységes in­tézését. A kereskedelemügyi tárca keretén be­lül az ipari igazgatásnak az ipar fejlődésével rohamosan növekedő feladatait kielégítően el­látni ma már nem lehet és az ipari termelés ügyeinek ellátását függetleníteni kell az érté­kesítés ügyeitől. A bonyolult külkeresken delmi viszonyok folytán megnövekedett ke­reskedelmi ügykör, valamint a közlekedés ügyének intézése is megkívánja zet a teher­mentesítést. Az ipar körén belül valamennyi ágazat hasznát fogja látni az új minisztérium műkö­désének. A gyáripar körében már nálunk is jelentkeznek azok a termelési és szervezési problémák, amelyek külföldön a racionalizá­lással, a termelés megszervezésével nyertek megoldást. Az energiagazdálkodás terén is igen sok még a tennivaló. Az iparban szük­séges számos nyersanyag feltárása és kiter­melése ugyancsak elsőrendű közgazdasági ér­dek. Feltétlenül szükséges az is, hogy hazai nyersanyagkincsünket lehetőleg a magyar ipar dolgozza fel félgyártmánnyá vagy ipar­cikké. Az új iparügyi minisztérium mindeze­ket a követelményeket nagyobb mértékben és eredményesebben tudja megvalósítani. A kisiparosok, kézművesek, a nemzetnek nagyszámú és nemzetpolitikailag is értékes tagjai, ezért az új minisztériumra a kisipar, kézművesség, háziipar nagyobbmérvü gondo­zásában is fontos hivatás vár. Az ipari termeléssel szoros kapcsolatban áll a jelentőségében mindinkább növekvő ipari munkáskérdés, amelyre szintén fokozott gondot kell fordítani. Az ipari politika, a munkáskérdés, az iparfejlesztés, a közigazga­tás és -rendészet elágazó, sokirányú ügyeinek ellátása és vezetése feltétlenül önálló külön minisztériumot igényel. Az ipari ügyeknek a kereskedelmi ügyek­től elválasztásával az eddigi kereskedelem­ügyi minisztérium hatásköre is megváltozik. A mai világgazdasági helyzetben különösen fon­tossá válik a külkereskedelemnek megfelelő és egységes irányítása s e minisztérium ha­táskörébe fog ta'rtozni a bel- és külkereske­delem, az azzal kapcsolatos közlekedés- és postaügy, továbbá az idegenforgalom. Városi közgyűlés. — 1935 május 15. — Pápa város képviselőtestülete e hét szer­dáján mintegy 40 képviselőtestületi tag je­lenlétében igen csendes lefolyású közgyűlést tartott, melyen a zárószámadások letárgya^ lása után számos kisebb jelentőségű ügyet intézett el. A közgyűlésen Hamuth János polgár-, mester elnökölt, aki az előző közgyűlési! jegyzőkönyv felolvastatása után megemléke­zett dr. Sulyok Dezsőnek, a képviselőtestület kiváló tagjának országgyűlési képviselővé tör­tént megválasztásáról. Jelentést tett arról a polgármester, hogy résztvett Medgyasszay Vince ref. püspök beiktató ünnepén és őt kül­döttség élén üdvözölte. Jelentette még, hogy Abos János oki. mérnököt ez év végéig ideig­lenes mérnökgyakornoknak alkalmazta. Jelen­tette, hogy Farkas József hozzátartozói nyug­díjellátásának megállapításával kapcsolatban a minisztérium kimondta, hogy a polgármes­ternek igenis meg van a képviselőtestület! utólagos jóváhagyásának kikérése mellett a fellebbezési joga. Magáról a fellebbezésről érdemlegesen csak ezután dönt a vármegye fegyelmi választmánya. A vízvezetéki nyo­másfokozógépre felveendő OTl-kölcsön ügye a pénzügyminisztériumban jóváhagyást nyert, a belügyminisztériumban iparkodik ugyanezt kisürgetni. (Felkiáltások: Nincs viz! Sürgős!) A Speyer-kötvények összevásárlására vonat­kozó kérésünket a minisztérium nem teljesí­tette. Végül jelentette, hogy a pénzügymi­nisztérium 20.000 P rendkívüli államsegélyt juttatott a városnak. Áttérve a napirendre, Schlosser Ernő fő­számvevő felolvasta a pénzügyi bizottság­nak a város 1934. évi háztartási és egyéb! számadásairól szóló jelentését, amely teljes elismeréssel nyilatkozik a háztartás egész ve­zetőségéről, a pénzügyi egyensúly fenntar­tása, az adósságok csökkentése terén (1934­ben a város adóssága 111.985 P-vel csök­kent), amit a pótadónak 76o/ 0-ról 45o/o-ra történt csökkentése mellett sikerült elérnie. A számadásokhoz csak Hajnóczky Ferenc szólt hozzá a mozi kedvezőtlen eredményének oka iránt érdeklődve. A polgármester tudatta, hogy ezt az eltávozott vezető a szükségesnél Mi nem házalunk Ellenben pengőért készítünk most már egy darab 18x24 cm.-es nagy képet elsőrendűen kidolgozva. Használja fel Ön is az alkal­mat és rendeljen helyi megbízható cégnél: „Karczaghy" fényképészeti műterem Pápa, Kossuth Lajos utca 32.

Next

/
Thumbnails
Contents