Pápai Hírlap – XXXII. évfolyam – 1935.

1935-04-20 / 16. szám

SCHMIDTHAUER-FÉLE A VILÁG legtartalmasabb és leghatékonyabb természetes keseriivize. Gyógyértéke megbecsülhetetlen! A normális adag fél pohár (100—120 gramm), de legtöbbször már 3—4 evőkanál is elegendő. Legmegfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két órán belül fájdalommentesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az Igmándi-keserüviz az egyedüli, amely a szokásos nagy üvegek mellett, 0 35 literes kis üvegekben is kapható. Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb.) miatt. Használati utasítás és kútleirás minden üveghez mellékelve. LÖWY BUTÖRÁRUHAZ GYŐR GR. TISZA ISTVÁN TÉR 5. lelkes munkásságát s tudatta, hogy az állás betöltésére nézve a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Az alispáni jelentéshez Kolossváry László orsz. képviselő szólt hozzá, kérve, hogy a tehenek törzskönyvezési díjának tervezett emelésétől a vármegye álljon el, amire nézve a főispán biztató Ígéretet is tett. A többi törvényhatóságok átirata közül érdeklődést keltett Székesfehérvár városé, mely a kormánytól a vagyonadó kulcsának mérséklését kéri, amely főkép a háztulajdon értékének csökkenésével ma egyáltalán nem áll arányban. Ezt a felfogást a mi törvényihatóságunk is magáévá tette és ily irányban felirt a kormánynak. A balatoni vármegyék (Zala, Veszprém és Somogy) által a balatoni kultúra céljaira adott évi 20—20, összesen 60.000 P-re, amelyet tavaly Zala megye kapott meg, idén a mi vármegyénk soros. A Balatoni Intéző Bizottság javaslatára elhatározták, hogy ezt az öszszeget Siófok vízmüvének fejlesztésére fordítják. A székesfehérvár-veszprémi út újjáépítésére 60.000 P-t szavaztak meg, amit a kormány a transzfer-alapból ad kölcsön, s a vármegye hat évi részletben törleszt. Elfogadták a vármegye különböző alapjainak számadását, hatrendbeli névszerinti szavazással betöltöttek különböző bizottsági tagsági helyeket, elintéztek több rendbeli nyugdíjkérvényt, így dr. Véghely Andor veszprémi tb. főszolgabíróét is. Az előfordult ügyeket főkép dr. Kenessey Zoltán II. főjegyző, továbbá Vadnay László, dr. Szász Kálmán és dr. Kiss Ernő referálták. A közgyűlésen, mely d. e. 10 órától déli 1 óráig tartott, városunkból a következők voltak jelen: Böröczky Lajos, Hajnóczky Ferenc, ; dr. Hoffner Sándor, Jerfy József, dr. Jílek Jó- j zsef, Kardos Henrik, Kohn M. Mihály, dr. j Kőrös Endre, Mészáros Kálmán, Mihály Sán- j dor, dr. Molnár Imre, Mika Tivadar, Pátkai Lajos, dr. Pongrácz József, Steiner József, dr. Sulyok Dezső, dr. Tóth István, Varga József, dr. Weltner Sándor, Wittmann Ignác. Polgári fiúiskolánk fejlesztése Városunkat már a mult század végén azzal a megtisztelő jelzővel illették: »Dunántúl Atheneje«. E díszes cím tényleg rá is illik Pápára, mert kevés helyen van a klasszikus hagyományoknak és a modern műveltségnek annyi nemes intézménye, mint ép nálunk. Midőn a nagy vidéki városokban még a nagykocsmák ivószobája volt a »játékszín«, akkor már Pápán díszes kőszinház fogadta be a művelődni és szórakozni vágyó közönséget. Hires iskoláink, melyek annyi kiváló embert neveltek a hazának, az ország határain túl is ismeretesek. Növendékeik közül kerül ki az igazi történelmi középosztály, mely a nemes hagyományok emlőin nevelkedve, egyetemi végzettsége után mint lateiner és közfunkcióinárius tölti be hivatását. Ámde a háború óta a helyzet ezen a téren is lényegesen megváltozott. A szellemi pályák túlzsúfoltsága új életcélok és lehetőség felé sodorták az emberiséget. A 'technika hatalmas vívmányai, a modern agrikultúra, a fogyasztás és termelés bonyolult szerkezete azok számára is nagyobb képzettséget ír elő, akik nem mint tudományos pályán működők, hanem művelt gazdák, iparosok és kereskedők akarják megvívni az élet nagy harcát létüknek fenntartásáért. A szemünk előtt született és fejlődött egy olyan társadalmi réteg, melynek nem a középiskola az életszükséglete, hanem mint gyakorlati pályára törekvő, oly műveltséget akart elsajátítani, amely a nemzeti sajátságok kifejlesztésén felül a mai élet szempontjait tartja maga előtt: minél hatalmasabb szellemi felkészültséggel résztvenni a termelő munkában. Ebből a gondolatkörből sarjadt ki a városi és falusi kispolgárság tanintézete, az igazi nemzeti iskola: a polgári, de nemcsak a fiuk, hanem a leányok számára is. Hogy mily égetően szükséges volt és ma már milyen hatalmas helyet foglal el nemzeti közokta

ításügyünk keretében ez az iskolafaj, arra élénk bizonyíték, hogy a hazai polgári iskoláknak az elmúlt tanévben összesen 84.769 növendékük volt. Ilyen nagyszámú tanulósereg az, mely nemzeti szellemmel telítve, a gyakorlati életre nevelve, veszi fel a harcot a szebb és jobb magyar jövő érdekében. Ezekkel a gondolatokkal eltelve látogattuk meg a mult napokban a páp^i róm. kath. polgári fiúiskolát, mely immár több mint egy évtizedes fennállása óta jelentős kultúrténye*zője lett városunknak és érdeklődtünk az iskola munkája iránt. Örömmel láttuk, hogy a Cotso divatáruház minden igényt kielégít 5'ápa, a postával szemben. növendékek száma évről-évre szépen gyarapszik és ma már a négy osztályban elérte a 232-es létszámot. Sajnos, az iskola épülete ily hatalmas arányú fejlődésre nincs berendezve, hisz eredetileg elemi iskolai célokra épült. Az udvar szűk, alig van levegője a szünetek alatt játszadozni vágyó, fejlődésben levő tanulók számára. Valósággal visszahőköltünk, midőn az I. osztályba belépve, 80 (nyolcvan) gyermekfejet pillantottunk meg. Nyolcvan tanulót oktatni egy osztályban! Elképzelni is nehéz, nevelésügyi szempontból határozottan káros. A tanároknak minden rátermettsegétt, fegyelmező képességét és ezzel együtt fizikai erejét is igénybe kell venni ekkora létiszámú tanuló oktatásánál. Elmondotta az igazgató, hogy ez a szám csak azért 80, mert nem vett fel többet az év elején, holott még többen is jelentkeztek. Hely pedig nincs. A szülők már most járnak az igazgatóhoz, hogy gyermekeik számára a jövő tanévre helyet biztosítsanak. Különösen a vidéki, környékbeli szülők járulnak ily kérelemmel az iskolához, hisz jelenleg is a növendékek egy jó része (65—70) a vidékről Költözködők figyelmébe! Csillárok nagy választékban, budapesti árakkal! Villainys^erelések gyors és pontos eszközlése! rádiók. legolcsóbban beszerezhetők! Szolid kiszolgálás! Telefon: 217. Sugár Árpádnál Pápa, Kossuth Lajos utca 16. IDE MENJEN, HA JÓ BÚTORT AKAR, jár be naponta. Hogy ez gazdaságilag mit jelent a városnak, mekkora hasznot az iparnak és kereskedelemnek, azt mondanunk is felesleges. Pápának, mint kultúrvárosnak pedig egyetlen tanulni vágyó ifjút sem szabad megfosztania a továbbtanulás lehetőségétől már az említett gazdasági szempontból sem. Az iskola fenntartásához az állam tekintélyes öszszeggel járul, a város pedig a hiány 60o/o-át fedezi, égetően szükséges tehát, hogy az istkola fejlődésének, bővítésének semmi akadálya ne legyen. Ezt pedig csak úgy lehetne elérni, ha legalább egyelőre az I. és II. osztály a jövő tanévtől kezdve párhuzamosítva lenne és ezáltal minden felvételt kérő tanuló el is helyezkedhetnék az iskolában. Az iskolát fenntartó róm. kath. hitközség, sajnos, nem képes anyagi helyzeténél fogva a bővítésre, csak az állam, vagy a városnak a segítsége tudna a jelenlegi 'helyzeten változtatni. Reméljük, hogy az Illetékes tényezők figyelmét e néhány sorral rátereltük e fontos kultúrproblémára és igyekezni fognak e kérdést rövidesen a megoldás stádiumába juttatni, ami nemcsak az érdekelt szülőknek, hanem a városnak is elsőrendű érdeke. Figyelő. NAPOS OLDAL. Az utcán téli szél suhog, A kisfiammal ballagok, Kis orra nedvesen ragyog és remeg, érzem a kezén, átjárja csontjait a szél: harapós az idő nagyon, itt, a naptalan oldalon. „Édesapám! ott süt a nap!" S a napos oldalra szalad, vidáman sütteti magát s boldogság fűti át szavát: „Én itt mennék, édesapám, az utca napos oldalán !" Drága kis jószág! Jó neked, csak tested érez hideget s ha hűvös széltől dideregsz, a napos oldalra mehetsz . .. De mit tegyünk mi, emberek? Nekünk a lelkünk didereg, rajtunk át vad vihar rohan s utunk mindenütt naptalan . .. Mondd, mit tegyünk ? ... Meleg kezed felel s parancs e felelet: Nekünk a vihart állni kell, Mert előletek fogjuk el. Ha remeg az ég, legalább ti ne halljátok moraját, törjünk mi, csak ti nőjjetek s majd helyettünk is győzzetek! Ne félj fiam! Lesz, aki véd, árnyéknak állok én eléd, megvédlek mint a házfalak, fölötted szívem lesz a nap, Ne félj fiam, amíg vagyok, a szívem rád napként ragyog, s ha én nem is, te jársz talán az élet napos oldalán. Bódás János. Jf>usvéíi parfőmöK, KölniviszeK or olcsó locsolók ^ ^ Karc&aQ&y" CL 00 illatszertár, íotoszaRtízlet és fényképészeti műteremből "PÁVA.