Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-04-07 / 14. szám

a világ legjobb i Ha nincs munkakedved s gyomornyomást érzel, Az Igmándi gyógyviz, mindig megbízható, csak Igmándi-t igyál fél pohárral reggel. páratlan hatású, kiváló hashajtó. Figyelem! Az Igmándi keserűvíz kis, három és fél deeis üvegekben is kapható! ránk. A polgári műveltség fejlettsége sok mindent megmagyaráz. Sopron városa már 1525ben nem engedélyezte egy városháztéri ház lebontását, mert ez által a tér szépsége megbomlott volna. Városunkban a Főtér szépségével mit sem törődve, betegre restaurálták az ősi boltiveket, csúcsívessé az olaszos há^zat. A soproni Városháztér fazsindelyes házát ma is fazsindellyel tartják karban. Pápa Mátyás király házának ősi fedelét modern piros; cserépzsindellyel cserélte föl. Ha pedig az ember Soproin modern városrészeit keresi föl, hamar meg kell állapítania, hogy Sopron nemcsak a multat becsüli meg, de a város fejlesztésére is a legmodernebb eszközökkel törekszik. Üj palotáit nem rakta be a belváros öreg házsoraiba. Széles' utakat, tágas szép tereket létesít, s parkokr kal teszi őket élénkké. A Deák-teret valósággal a hősök terévé avatja az által, hogy a' soproni huszárok, gyalogság, népfölkelők és közösök, végül pedig a tüzérek hősi emlékműveit állítja ott föl egymásután. Nálunk a város a hősi emlékmű költségét másra költötte el! Bármerre megyünk, új utcák, terek keletkezését, új parkok ültetését látjuk. Az utakat építik, f ásítják, szobrokkal, világító lámpásokkal rakják meg. A Lőverek fölött még az erdei utak is ki vannak világítva. Mindent a legmodernebb városrendezési tervek, s szépítésre különösen törekvő művészi érzék irányít. És mindenütt ragyogó tisztaság. Hej, itt de sokat tanulhatna városunk! Sopronnak minden kövéről büszkeség, önérzet sugárzik. Sopron tudatában van értékeinek és arra törekszik, hogy gyarapítsa értékéit, szépségét, hogy mindenki örömmel menjen oda. S ennek a tudatos városnak tujdatos polgárai vannak. Pápa öntudata alszik. Amije van is, prüden eltakarja. A rendőr megszólított, mikor az Ikva hidjáin mentem át: — Kérem, szabad lesz az úr figyelmét felhívnom: Ez a templom (a Szentlélek-templom) Soproin legrégebbi temploma. Vájjon hány ember tudja Pápán, hogy melyik a város legrégebbi temploma? Horváth Elek. A hős Endresz György háború alatti élményeiből. Irta: Meggyessy László műszaki tanácsos. IX. Endresz mindennek ellenére azonnal indulni .akart. Megvárta, míg az orosz őr elbai ladt mellette, s iákkor a töltésen lement a csanakokhoz. Volt ott valami tizenkét darab. Endresz a legkönnyebbnek látszóba belépett, de ez erős lánccal, amelyen hatalmas lakat függött, volt a parthoz kötve és evezők sem voltak benne. Innen átment egy másikba, majd egy harmadikba; ugyanaz az eset. Itt azonban talált egy evezőt. Megpróbálta a láncot kioldani, s úgy elmerült a munkába, hogy megfeledkezett arról, hogy az őr már jöhet vissza. Véletlenül felnézett a töltésre, s látta, hogy vagy 30—40 lépésről az orosz őt nézi és léfelé tart a töltésen, egyenesen hozzá. Endresz nagyon megijedt, mert ha az őr megszólítja akár oroszul, akár finnül, ő egyik nyelven sem tud válaszolni, s egészen bizto-t san az őrségre kíséri, ahol minden kisül; s itt az ígéret földjének közvetlen közelében veszti el újra szabadságát, amelyért már olyan sokat kockáztatott. Ezt mindenáron ki akart^ kerülni, azért egy ugrással kilendült a partra, felfutott a töltésen, ahol egy magas úri ember) haladt ugyanabban az irányban, amerre az őr is ment volna, ha most le nem tér a parti se

1* táinyról a vízhez. Endresz ennek az úrnak csak a hátát látta, mert mintegy 10—15 lépéssel előbbre volt már attól a helytől, ahol ő a csónakból kiugrott. Az orosz most rákiáltott Endreszre és pus'káját levette a válláról. Endresz nem állott meg, hanem pár ugrással elérte aZ előtte haladó urat, s hogy laz őrt félrevezesse — mintha hozzátartoznék, akitől csak egy perccel előbb vált el, hogy megnézze a vizet és a csónakot — 'minden szó nélkül belekarolt és egyúttal karját erősen lefogta, hogy ki ne húzhassa kezéből. Az idegen, aki egy jó fejjel volt magasabb Endresznél, megállt, de Endresz egy pillanat múlva már húzta tovább <magával és egészen halkan, hogy az orosfó meg ne hallja, hogy németül beszél, menet közben azt mondta az idegennek, hogy ha ő finn, ne árulja el, csak menjen vele szép nyugodtan, mindent megmagyaráz. Erre az idegen kíváncsian ment tovább Endresszel és elmondta, hogy igen, ő finn, Ill-ad éves műegyetemi hallgató és mondta Endresznek, beszélhet bátran, az orosz már lemaradt, sőt vissza is fordult. Endresz ismét mindent elmondott oroszországi életéről, elmondta azt is, hogy most akart csiónakot szerezni, amivel át akart kelni a folyón. Mikor bevégezte, a finn azt mondta, hála Isten, hogy nem sikerült a csónakot a parttól eloldani, mert öt perc múlva holt ember lett volna Endresz. Tudniillik az oroszok engedd ték volna evezni a folyó közepéig, akkor az

1táin megnyitják a gépfegyvertüzet és rostává lövik. Hanem legyen türelemmel, bizzon rá mindent nyugodtan, ő az előkészületeket megteszi, s amint lehet, átviszi a folyón. Egészen este 10 óráig sétáltak, s a derék, becsületes finn minden szükséges tudnivalót elmondott Endresznek; többek között azt is, hogy merre fekszik Haparanda; s ha szerencsésen átjutnak a folyón, merre menjen, hol talál utat stb. Aztán pedig meghívta magához Endreszt vendégül addig, amíg a folyóin át nem szállíthatja. Amikor a lakásához értek, kiderült, hogy a finn fiatal férj, aki Endreszt a feleségének bemutatta és finn nyelven — rriert az asszony más nyelven nem tudott — elmondott mindent Endresz felől; mire a menyecske is a legnagyobb rokonszenvvel mosolygott Endreszre, majd kiment és rövid idő mulvfa hozta a vacsorát. Tojásrántottát és hozzá céklát. Egészen úgy elkészítve, mint nálunk szokás. Endresz két napig maradt itt, teljes kényelemben. A férj csak este jött meg mindkét inapon. Nappal Endresz ügyében járt. A második este 10 órakor érkezett, s felszólította Endreszt, hogy induljon; két barátja már a csónakban várja őket. S mlost nagyon kedves, megható jelenet következett. A fiatal finn asszony a szekrényhez ment, elővett 24 finn márkát és egy kisalakú forgópisztolyt, •mindkettőt Endresz kezébe tette, majd a csodálkozó Endreszre keresztet vetett és kétszer megcsókolta, közben erősen hullottak a könyInyei. Endresz elfogódottan mondott köszönetet £s elindult a férjjel. A csónakban már ott volt a két másik finn fiú, akikkel szótlanul kezetfogtak, s minden ziaj nélkül elkezdtek ketten evezni, a harmadik kormányozott. Körülbelül 1 és 1/

2 óra múlva, bokrok között, csendben partot értek. A vendéglátó férj és Endresz kiszálltak, a finn megmutatta az irányt, merre menjen, átölelte Endreszt és azt mondta, nem kisérheti tovább, mert most nekik sietniök kell vissza; nekik most kezdődik útjuk veszedelmes része, Endresznek pedig a könnyebb. (Folyt, köv.) Pápa város egyik legforgalmasabb utcájában újonnan épült háromszobás komfortos űri ház, szép kerttel, 30 évi adómentességgel, szabadkézből eiadé. Bővebbet a kiadóhivatalban. ® ulyos ma az élet mindenki számára. — Azegyiknek minden erejét meg kell feszítenie, hogy hivatásában meg tudja állni a helyét, a másik munka nélkül tengeti életét. — Mi lenne az ember* rel babkávé nélkül! Az egyiket a babkávé munkára serkenti és magas teljesít® ményekhez segiti, a másiknak olcsó táplálékul szolgál. A babkávé tehát segítőtársa az embernek az élet küzdelmeiben. JÓ KÁVÉ MEIMILIKM£ Értékes porcellánok művészi ragasztását vállalom. A repedés utánestése láthatatlan és vízálló. Hiányzó darabok pótolva. Lubienski Kocia, grófnő Pápa, Fő-tér 21. L e., jobbra. (Található vagyok d. u. 2—3 óra között.) — Az Egységes Párt választmányi gyűlése. A nemzeti egység pápai szervezete városi választmánya gyűlését március 22-én este a Varró-féle szálloda külön termében tartotta, amelyen hosszú távollét után a megjelentek körükben üdvözölhették v. Draskóczy István altábornagyot, a helyi szervezet elnökét. Vitéz Draskóczy István elnök megnyitója után dr. Molnár Imre h. elnök és v. Karcsay Béla városi titkár részletesen számoltak be választmánynak a helyi szervezet fáradságot nem ismerő eredményes munkájáról. Ezen beszámoló után az egyes községek elnökei és titkárai részletesen beszámoltak tevékenységükről, egyben bejelentették mindazokat a közérdekű kívánságokat is, amelyeket munkájuk közben a szervezet tagjai hozzájuk eljuttattak. Az egyes községek közérdekű óhajai beható megvitatás tárgyát képezték és a szervezet vezetősége az összes elhangzott, gyakorlatilag is megvalósítható óhajokat magáévá tette. Választmányi ülés őszinte örömmel állapította meg, hogy a nemzeti egységbe való tömörülést a város lakossága mindinkább kívánatosnak tartja, ezt mutatja az a körülmény, hogy a szervezet taglétszáma örvendetesen szaporodik. A népes választmányi ülés az éjszakai órákban ért véget. — Sopron és a névmagyarosítás. Sopron városának 72 tisztviselője és egyéb alkalmazottja — élén dr. Thurner polgármesterrel — együttesen nyújtotta be a minisztériumba névmagyarosítás iránti kérelmét. Nemzeti érzésüknek ez az impozáns megnyilatkozása válaszul szolgál egyúttal a nyugati széleket (és ne feledjük: ma már Pápa is ide tartozik!) fenyegető pángermán agitációra. 1— Húsvéti időjárás. Az a szép idő, ami húsvétot megelőzőleg pár héttel beköszöntött, még a két húsvéti napon is kitartott s így derűs szép ünnepünk volt. A hét további napjaiban azonban lehűlt a levegő, hellyel-közzel esett is, sőt egy ízben némi kis hó is szállingózott. Már megijedtünk, hogy tán a tél akar visszajönni, azonban ma, mikor e sorokat írjuk, ismét enyhe, napsütéses idő van, ami reményt nyújt arra, hogy az idei tavasz megmarad annak, aminek indult — tavasznak. — Gyakornoki kinevezések. A polgármester a jogi képesítéshez kötött gyakornoki állást dr. Lei Sándorral, a középiskolai végzettséghez kötöttet pedig Süle Zsigmonddal töltötte be. Dr. Lei eddig is ideiglenes városi alkalmazásban állott, Süle pedig ügyvédi irodában volt alkalmazva.