Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-03-24 / 12. szám
Ref. F ő. FŐÍSko 1* Kö 0l skol a vyvtár I\DEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca ő. szaiu. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fölér. Telefon 131. szám. DR. u :onos főszerkesztő: RÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A római egyezmény. Az egész nemzet bizakodó, reményteli szívvel kísérte Gömbös Gyula miniszterelnök római tárgyalásait és most, hogy a Vezér ismét hazai földön van, a tisztelet, szeretet és^ hála érzésével veszi körül, mert amit végzett, az tökéletesen kielégíti az egész nemzet kivámságait. Amint Gömbös Gyula, mindent összefoglalva, mondotta: »Miagyarország politikai és gazdasági helyzete megerősödött«, A római egyezmény - azonban nemcsak magyar szempontból értékes, de mély meggyőződésűink szerint Középeurópa szempontjából is igen nagy jelentőségű. Az események csoportosításánál ki kell emelnünk magát a tárgyalás stílusát, mely lényegesen eltért attól a diplomáciai modortól, amely a dunai államok kérdésében — jóformán a legutóbbi napokig — nem tudott érdemleges eredményeket felmutatni. A római megállapodásokat két jegyzőkönyvbe foglalták össze: az egyik politikai tartalmú s a másik «gazdasíágilag bír kiváló, jelentőséggel. Ezzel létrejött a három ország politikai és gazdasági kollaborációja. Magyar szempontból önként adódik ennek a hármas együttműködésnek igen nagy fontossága, amit egyidejűleg mi sem igazol jobban, mint Franciaország és Anglia sajtójának a hangja, amelyhez hozzávehetjük a kisantant hangulatváltozását is. A római megállapodás létrehozta ugyanis az együttmunkálkodásnak azt a szerencsés formáját, amely nagyobb gazdasági területre lesz kihatással, sőt módot talált arra is, hogy ez a terület szélesedhessék. A római tárgyalási anyag egyik legnagyobb elvi jelentőségű tényét látjuk ebben a kollaborációban, amelyben magyar szempontból nem kisebb jelentőséggel foglal helyet az a másik elvi megálliapodás, amely az autarchikus gondolat ellen foglal határozott állást. Ezen a ponton nyílik legtöbb biztató remény a magyar gazdasági élet fellendülésére, mert sikerült Gömbös Gyula miniszterelnökinek Európa legnagyobb férfijával Mussolinival elismertetni, hogy a háború utáni időknek önellátásra való törekvési programmja csődöt mondott, ezt a törekvést ki kell küszöbölni s vissza kell térni a természetadta rendhez, amikor búzát az az állam termel, amelynek számára ezt éghajlata, talajviszonya és gazdasági beépítettsége (szomszédaihoz való történelmi viszonya, gazdasági hagyományai, gazdálkodási felszerelése stb.) lehetővé teszik. Magyarország eksziszteinciája gabonaexportján nyugszik és ha most Gömbös Gyula miniszterelnöknek sikerült Rómában nagyobb gazdasági terület számára biztosítani az acélos magyar búza megfelelő kivitelét — olyan eredményt hozott haza országainak, amelynek áldásos kihatását érezni fogja a inemzet minden gazdasági ága és társadalmi osztálya. A római tárgyalások harmadik elvi jelentősége azon az állásponton nyugszik, hogy az előbb érintett megállapodások előnyeiből egyetlen államot sem zártak ki. Nyitva áll az út a csatlakozás felé minden ors'zá.g részére, de — a csatlakozásnak vannak tárgyi előfeltételei. Ennek hangsúlyozásakor eljutottunk a magyar nemzet nagy kérdéséhez: a revízióhoz. Mert tudnunk kell, hogy a »reális tárgyi előfeltétek mögött a revízió gondolata húzódik meg. A római megállapodások tehát a magyar igazság szempontját is előbbre vitték, mert konkrét formában be « van ágyazva Közép/-" európa kibontakozási programmjába. Ezt élénken igazolja Mussolini rádiószózata, melyben ezeket mondotta: — Magyarország, amelyet elszigeteltek és megaláztak, amelytől elraboltak színmagyar területeket, mindenkor a legteljesebb meglértésre talál minálunk. Ünnepélyeken megígértük Magyarországnak, hogy jobb jövőhöz segítjük az erős és nemes magyar nemzetet. Gömbös Gyula miniszterelnök és kísérete már útban volt a haZai föld felé, amikor az olasz rádió, az elmúlt vasárnap ünnepie® hangulatában, világszerte szétvitte Mussolini súlyos szavait, melyekhez foghatóan még nem foglaltak állást a magyar: igazság mellett. Tisztáin áll tehát az kgész világ közvéleménye előtt a római egyezmény anyaga. Megtudhatta mindenki, hogy Mussolini mily jelentőséget tulajdonít a dunai államok problémájának megoldásával kapcsolatban a magyar ügy igazságos rendezésének. A római megegyezés tiszteletben tartja az egyes államok függetlenségét, de magyar szempontból nem adott fel egyetlenegy olyan alapot sem, amely nemzetünk életkérdéseinek csak elhalványodását is eredményezhetné. Minden magyar egyetlen eszmét akar továbbra is szolgálni: a békét. Eriinek érdekében keresi a nyugalmat hozó és harmóniát teremtő megállapodásokat, amelyek között \ a római egyezmény, minden reményünk szerint, döntő jelentőségű. (jyümölcsftíink védelme. Alakítsuk meg Pápán a Kertészeti Egyesületet. A Pápai Hirlap f. évi 10. számában Kránitz József m. kir. kertészeti intéző úr figyelemreméltó cikket írt gyümölcsfáink védelméről. »Ép testben ép lélek«, ezt bátrain úgy variálhatjuk, hogy szép, egészséges gyümölcsöt csak szép, egészséges fától várhatunk. Amely fát az élősdiek serege lep el, amely fát tetvek, hernyók pusztítanak, az a fa nem hozhat egészséges gyümölcsöt, — viszont a férges, fájáról idő,nap előtt lehullott fonnyadt gyümölcs úgyszólván semmi értéket nem képvisel, legfeljebb állati táplálékul szolgál. A gyümölcsfák védelme, gondozása tehát fontos érdek; csak a jól gondozott gyür ' sl "V11 cj naárkás férfi-kalap a legújabb színekben és formákban. mölcsös nyújt a szemnek kedves látványt, a léleknek örömöt, éléskamráinknak gyarapodást, esetleg a gazdának többjövödelmet. Igen ám, d£ a gyümölcsfák védelme, gondozása meglehetős szakértelmet igényel, aminek vajmi kevesen vagyunk a birtokában. A hozzánemértés, mint minden téren a világon, itt is keservesen megboszulhatja magát, s a helytelenül végrehajtott védelem ép az ellenkezőjét eredményezheti: végleg tönkre teheti a fát. jómagamnak is van néhány gyümölcsfája, s tavaly nyáron megtörtént velem, hogy egy szép fiatal francia őszi barackfámat, hogy megszabadítsam a leveleit milliószám ellepő apró zöld bogaraktól, annyira agyon permeztem, hogy nemcsak a bogarak pusztultak el) róla, nemcsak a fának gyönyörűen mutatkozó termése hullott le a levelekkel együtt, hanem majdcsaknem a fa is belepusztult a »védelcmbe«. Örömmel olvastam tehát az intéző úr cikkéből, hogy a budai hegyvidéken működik egy úgynevezett »Farkasvölgyi Egyesület«, amely több év óta gyakorlatilag foglalkozik a gyümölcsfák védelmével s tagjaiinak gyümölcsfáit önköltségi áron ápolja, gondozza, a legteljesebb szakszerűséggel. Reménykedve arra gondoltam, hogy tán ez az egyesület távolabbra, környékünkre is kiterjeszti műkö: dését, mikor azonban ily irányú telefonkérdei zősködésemre az intéző úrtól megtudtam, hogy ! — sajnos — ez az eset nem forog fenn, s ő I cikkében a »Farkasvölgyi Egyesület«-re cslak | mint példára hivatkozott, akkor csalódottan | tettem le a kagylót, és önkéntelenül is reá) | gondoltam megtámadott, beteg gyümölcsí fáinkra, amelyek a legtöbbször nélkülözni kénytelenek a hozzáértő orvos közreműködését. Ám az említett Egyesületre való hivatkozás mégis eszmét adott nekem, amelyet íme a nyilvánosság előtt is megpendítek. A Farkasvölgyi Egyesület mintájába alakítsunk PáPán is kertészeti egyesületet, amelynek célja, feladata volna a gyümölcsfák védelme, s tagjainak a fák ápolását, 'gondozását illetőleg tanácsokkal, útbaigazításokkal való ellátása, esetleg a védekező munkáknak a saját' alkalmazottaival önköltségi áron való vállfalás&i És mivel az ezirányú mozgalomnak hozzáértő embertől kell kiindulnia, én tisztelettel felkérem Kráinitz József .kertészeti intéző urat, vegye kezébe az ügyet, s ismert buzgóságával hasson oda, hogy a sok egyéb — tisztelet a kivételeknek — meddő munkát végző egyesület mellett alakuljon meg városunkban mielőbb a közhasznú feladatra hivatott kertészeti egyesület. Ezzel a gondolattal való foglalkozás inem is új dolog, mert tudomásom! szerint működött már városunkban hasonló egyesület, amelynek vezetői között igen tevékeny munkásságot fejtett ki a jelenlegi református püspök, dr. Antal Géza úr is. Hogy miért szüntette be működését az előző pápai kertészeti egyesület, azt nem tudom, de hogy életre hívás ára napjainkban, amikor a gyümölcstermelés iránt mind szélesebb körű érdeklődés nyilvánul meg, feltétlen szükség* volna, azt bizton állíthatom és nagy megnyugvásomra szolgálna, ha mielőbb az egyesület megalakításáról számolhatnék be e lap hasábjain, ahol a megalakítására vonatkozó eszmét felvetettem. N. P. LESZÁLLÍTÁS! A 6 x 9-es másolat most Egy 6 x 9-es tekercs film 10 drb. 6 x 9-es gázfény papir Friss fotóanyag a sikerült felvétel előfeltétele, azért vásároljon a ^ 12 fillér I'IO pengő 30 fillér. S6 MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK!
