Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-02-17 / 7. szám

Ha rekedt, vagy ha köhög Aoaeot pastillát használjon Városi Gyógyszertár Pápa. vagonban; minden kocsiban volt egy fegyveres orosz őr. Endresz minden olyan állóimáson, ahol kiszállhattak, az elfogyasztott élelmen kívül csokoládét és kenyeret vásárolt. Mikor már a kenyérzsákja egészen megtelt, s a zsebjeiben sem volt már több hely az élelem elhelyezésére, vasuti utazásuk 17-ik napján, Endresz a vagonjában utazó egyetlen német tisztnek, egy huszárkapitánynak, akivel a leigénye is vele ' volt, megmondta, hogy ma éjjel megszökik és kérte a német tisztet, hogy egy bizonyos idő elteltével értesítse Temesvárott lakó édesanyját, hogy a fia ekkor és ekkor az orosz transzportból megs'zökött, s ha eddig nem kapott tőle magától értesítést^ valószínűleg elpusztult. A rittmeister rtiindem közbeszólás nélkül végighallgatta Endreszt, s akkor egész egyszerűen kijelentette, hogy ő is vele tart. Ő is ellátta magát kenyérrel és csokoládéval, meg a legénye is, mert ők is készültek a szökésre. Megbeszélték, hogy amint az őr este elalszik, a kocsi ablakán kiugranak a mozgó vonatbóí olyan helyen, ahol emelkedés van, s ahol a vonat nem megy 10 km.nél nagyobb sebességgel. Este 10 óra körül ki is ugrottak. Elsőnek a tisztiszolga, azután Endresz, s utolsónak a kapitány. Egy méternél magasabb volt a fió, úgy. hogy semmi "bajuk nem történt; s 1 km.-en belül mind a hárman földet értek. A német tisztnek volt iránytűje, s Mandzsúriába akartak gyalogolni, úgy gondolták már nem lehetnek onnajn messze, mert már két hete Ázsiában jártak. S most kilenc napon keresztül irtózatoisj nélkülözések és szenvedések sorozata következett. Állandóan erdőben jártak, térdig hóban, borzalmas hidegben. Minden keményre fagyott rajtuk és náluk. A kenyeret csajk úgy tudták megrágni, ha előbb tűz fölött felolvasztották, mert a kenyér lyukacsai tele voltak jéggel. A harmadik inapon már csak vonszolták magukat, s a hatodik napon a hőslelkű Endresz is testben és lélekben letört. Akkor ébredt tudatára, hogy innen élve ki nem kerülhet és föladott minden reményt. De kötelességszerűen vonszolták magukat tovább a porszerű, szörnyű hóban, mert tudták, hogy a megállás a halál. Az utolsó négy napom már egymással egy szót sem váltottak. A kileinH cedik napon délelőtt elvégződött az erdő, nvilt dombos terep tárult eléjük, s az elsiő dombról lenézve, a völgyben előttük mintíegy 1—U/2—2 km.-myire, 30—35 mongol jurtát láttak füstölögni. Most új élet szállt be>léjük, érezték, hogy megmenekültek, megjött újra a szavuk, s élénken kezdtek ott állva tárgyalni, hogy hogyan mennek be az első kunyhóba; hogyan fognak majd jelekkel meleg vizet, teát és segíts/éget kérni utjuk folytatásához stb és közben nem vették észre a nagy izgalomban, hogy a hátuk mögül, az erdőből, ahonnan ők kijöttek, négy kozák közeledik. Csak akkor állt el a szavuk, mikor már a kozákok megragadták őket és megköítözték mindhármuk kezét; a kötél végét pedig a nyergükhöz csatolták. De ez sem mlent egészen simán, mert közben mindhármukat erősen elverték. A kozákok azután így megkötözve leszállították őket a mongol telepre,, ahol a kötelet levették róluk, s három napig ott maradtak velük a mongolok között, ahol egész idő alatt az összes benszülöttek, férfi és nő, fiatal és öreg, csodájukra jártak. S ha még csak nézték volna őket! De valamennyiéin az arcaikat tapogatták; keresték azt a hiányzó, kiálló pofacsontot, amely náluk mindenkinél megvolt, de a szegény foglyoknál hasztalan keresték. Három nap multán a kozákok egy kordét kelttettek, amelynek két igen nagy és vastag kereke volt; Endreszéket arra felparancsolták, egy apró mongol lovat eléjekötöztek, aztán közrefogva a fogatot, elindultak visszafelé, újra be az erdőbei. Négy napi menet utam, még mindig az erdőben, egy cölöpépítményhez értek, amelynek kapuját a kgzá<kok megdöngették; a kapu kinyílt, Endreszéket azon pár szó kíséretében belökdösték, s kilenc teljes hónapra eltűnt előlük az egész világ. Ilyen hely és ilyen helyzet csak Oropüzr országban lehetett. Az egész börtön csak két helyiségből állott. Egy nagyobb, a foglyok és egy kisebb, a 10 főből álló őrség szamára. Ezt a két heílyiséget zárta körül a cölöpkerítés. (Folyt, köv.) Lépjen be n Közérdek'

4 -be* ERDÉLY ORSZÁGÚTJÁN. Mennyi fogat ügetett már el Ezen az erdőaljon átai Tözvérü, táncos-kényes lábak Holdas fejek, szellő sörények Hányszor jártak itt nagy parádén S porzottak el a nagyapámmal Hazafelé egy hajnal tájon Apa s fiu robogtak ketten Hét éjszaka tartott a névnap Nagyapám bóbiskolva bókolt Részeg kocsis ostora csengett Repült a négy pej habban, sebben Ég tiszta kék, rét csupa fény volt Zsellérek mentek aratóba Egyszerre megdördült a mennybolt Rendült a föld, némult az ének S a könnyü-ringó uri hintó Földhöz ragadt egy fordulóban Holt volt a négy ló, a vén kocsis, Nagyapám gőgös, koldus halott Hol volt, hol nem volt, mindörökre Megállt a trapp ez erdőaljon Apám kiszállt az új időkbe És útnak indult árván, gyalog Csanády György. Pápa város egyik legforgalmasabb utcájában újonnan épült szép kerttel, 30 évi adómentességgel, szabadkézből eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. — A Jókai-kör előadó-ülése. A város egész intelligenciájának, amelyhez ezúttal a kitűnő katona-előadóra való tekintettel még a helybei ihonvédhuszár tisztikar is csatlakozott, tartotta meg a Jókai-kör februári előadóülését. Az első előadó De Sgardelli Cézár alezredes volt, az országosan ismert nevű kitűnő katonai író. Az otrantói ütközetet ismertette tökéletes szakszerűsége mellett olyan izgalmasan érdekes, e mellett keblet hevítően szép poétikus stílusban megírt előadásban,v mely nemcsak elejétől végig lenyűgözte a hallgatóság figyelmét, de valódi lelki élvezetet is szerzett neki. A hadtörténeti levéltár által rendelekzésre bocsátott fényképvelvételek mind igen sikerültek voltak. Legmeghatóbb volt az a kép, mely a sebesülten hordágyon fekvő Horthy Miklós akkori sorhajókapitányt, az ütközet hős vezérét ábrázolta, akinek személye iránt való hódoló tiszteletet az értékes előadás a maga tárgyilagos adataival rajongó lelkesedéssé fokozta. Hasonlólag nagy sikert ért el az est másik vendég-előadója, Csanády György. Erdély bánata zokog az ő verseiben, mélységes lírai érzések hullámzjanak lantja húrjain. Kifejezései újszerűek, finomak, metaforái megkapóak, eredetiek. »Ének« című legújabban megjelent kötetéből bemutatott költeményei újabb lírai termésünk legjavából valók. (Egy nagyon szépet közülök mai számunkban mutatóul közlünk.) A harmadik előadó a helybeli Rab István, szintén háborús élményeket, de derűs epizódokat elevenített fel. Szibériai fogságának egypár igazi emberi humort érzékeltető és művészies|e(n közvetlen liangon megírt olyan eseteket adott elő, melyek a magyar életrevalóságot és szellemességet is pompásan illusztrálták. Neki is őszinte nagy sikere volt. Az est egyetlen zenész-előadójia^ Schadl János, szintén vendég volt. Benne olyan valódi, legmagasabb akadémiai képzettségű s amellett ihletett szivü művészt ismert meg a közönség, amilyen még kevés fordult meg hangversenypódiumunkon. Brilliáns technikája, dinamikus ereje, bámulatos könnyedsége mind egyaránt hozzájárultak a gyönyörű Chopindarabokkal elért páratlan sikeréhez. — Előadó-ülés után a kör vezetősége a "kaszinóban vacsorát rendezett a vendégek tiszteletére, amikor a kör főtitkára fejezte ki a kör köszönetét s éltette a vendégeket és a kör szelílemi vezérét, dr. Antal Géza püspököt. A vendégek részéről De Sgardelli alezredes lelkes szép szavakban éltette a pápai Jókai-kört és! annak összes tagjait. — Névmagyarosítás. Szutnyák János m. kir. rendőrségi hivatali altiszt családi nevét Szeridrői-re változtatta át. ÁRLESZÁLLÍTÁS! Friss fotóanyag a sikerült felvétel előfeltétele, azért vásároljon a A 6x9-es másolat most 12 fillér Egy 6x9-es tekercs film I'IO pengő 10 drb. 6x9-es gázfény papir 30 fillér. MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK! 55 KARCZAGHY" fotószaküzletben.