Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-02-17 / 7. szám

Tp. Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. Helyben. Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. I1NDE1N SZOMBATON. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefon 131. szám. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Még fel-feícsapkodnak vészes vörös lángjai annak ja rettenetes tűzvésznek, amely a héten itt tombolt nem messze határainktól, még éppen ezért nem is lehet teljes egésizébein áttekinteni azt a rombolást, amit emberéletben és anyagi javakban véghezvitt, de már a pusztító .elemen teljes bizonyossággal úrrá lett Ausztria és a törvényes rend és az államhatalom ellen támasztott páratlan 'nagyarányú lázadás legyürtnek, megsemmisítettnek tekinthető. Azok a válságos órák és napok, melyek a héten leteltek, nemcsak Ausztriára, de reánk magyarokra inézve is halálosan izgalmasak voltak. Az 'ellenállásinak az az ádáz ereje, mely a lázadásban elejétől kezdve megnyilvánult, de ezenkívül főkép az ellenállás céljait szolgáló gyilkos fegyverek sokasága, kezdettől fogva érthetetlennek, gyanúsan rejtélyesnek látszott előttünk. Ma már többé nincs gyanú, ma már meg van a teljes bizonyosság: a fegyvereknek és lőszernek azt a hihetetlen memynyiségét, amely egy hadba induló seregnek is elegendő lett volna, a csehek szállították, csempészték be — hazáruló vezetők alattomos terve szerint — a zendülők részére. Hosszú idő alatt megállapított stratégia szerint dolgozva akarták Ausztriát belső forrongással bomlasztani, tönkre tenni, hogy aztán — hiszékenységükmek nincsen határa — megkaparinthassák, lenyelhessék, vagy legalább is az ő érdekeik szolgálatába állítsák. A spiritus rector, aki még áldozatoktól sem riadt vissza céljai elérésében, tehát ugyanaz a cseh náció volt, amely semmi eszköztől mem riad vissza a mi megsemmisítésünk érdekében sem. Ha Dollfuss kormánya — amint az másként képzelhető nem is volt — úrrá lett a helyzeten, az nemcsak az államrend, nemcsak a polgári társadalom, nemcsak a keresztény szellem uralma érdekében s végezetül magunkra gondolva, az államaink közt fennálló barátság szempontjából örvendetes reánk nézve, hanem igenis azért is, mert mikor Dollfus legyőzte a zendülést, legyőzte annak támasztóját, támogatóját, legyőzte közös ellenségünket, Csehországot is. Szomorú csak az a győzelemben, de ez is a csehek lelkén szárad, hogy a győzelem kivívása ennyi emberáldozatot kivánt. Igaz emberi részvétünk azoké a rendőröké, csendőröké és katonáké, akik a rendcsinálás munkájának hősi áldozatai lettek. De igaz emberi részvétünk keresi fel azokat a szerencsétlen munkáscsaládokat is, akiknek megtévesztett, zeindülésbe kergetett családfenntartói esztelen elvakultságukért életükkel fizettek. Vajha az a sok kiontott vér végre észretérítené a tömegeket, melyek tudatosan vagy tudatlanul idegem célok eszközei voltak s vajha a lefolyt! harc után a győztesben is nem la gyűlölség, de a megértés és szeretet lenne úrrá. Erre volna nagy szüksége szegény jó barátunknak, Ausztriának, nehogy egy folyton kísértő másik komvulzió — vörös után a fehér bolsevizmus — újból újabb forrongás felé sodorja. Termelési és értékesítési kérdések. A mezőgazdaság problémája kétségtelenül a legsürgősebb, és azok a termelési és foglalkozási ágak, amelyek még a krízisben ÍS amnyira-amennyire prosperálnak, kell, hogy segítségére siessenek a mezőgazdaságnak, amelynek boldogulásától függ az ő további boldogulásuk és fennmaradásuk is. És itt | összeütközésbe kerül két elvi kérdés. Az egyik a gazdasági liberalizmus, a másik pedig az állami intervencioinizmus kérdése. Kétségtelen, hogy egy egészségesen fejlődő gazdasági rendben a legideálisabb a teljes gazdasági szabadság, a tehetségek, a kapitalista-individualista egyedek szabiad fejlődésének biztosítása. Egy beteg, kaotikus állapotban azonban kénytelenek vagyunk az állami iintervencionizmus gondolatával megbarátkozni, amennyiben ez nem halad túl azon a határom, amelyen túl már etatizmussá, államszocializmussá válik. Addig a határig azonban, mig az állam erejével segítségére siethet a gyengébb termelési és foglalkozási ágnak, addig, igenis, helyes az állami intervencionizmus elve. És itt egészen új gondolatokkal kell/ megbarátkoznunk, amelyek azoknak, akik a

f régi liberális felfogást vallják, első hallásra talán idegenszerűeknek és különöseknek tetszenek. Komolyan foglalkoznunk kell pl. a kémyszerkartelek, a kényszertársulások gondolatával akkor, amikor a fogyasztók részéről ugyancsak igen erős áramlat van a kartelek túlkapásai és kizsákmányolási politikája ellen. A kettő látszólag ellentmondás, de éppen nem az, mert ha elismerem, mint elvet* az államimtervenció jogosultságát, akkor ezzel már elismertem az államnak azt a jogát is, hogy a termelés irányításába belefolyjon; a termelés irányítása pedig nem jelent egyebet, minthogy szükség esetén meghatározza azt, hogy mit, mennyit és milyen áron kell termelni. És szükségszerű az is, ha megbarátkoztunk a kényszerkartelek gondolatával, hogy megbarátkoztunk az államhatalom azom jogával, hogy a szükséglet igényeihez képest korlátozza a termelést és új vállalatok létesítéséti engedélyhez kösse. Az idea nem új. Utalok csak a szomszéd államokra, s köztük első sorban Ausztriára,' ahol a numerus clausust az iparban a legutóbbi időbem már életbe léptették. Utalok továbbá Olaszországra, amely hasonló korlátozó rendelkezéseket léptetett életbe. Nálunk sem új ez az idea. Már iaz új iparfejlesztési törvény,' amelyet a törvényhozás még abban az időben alkotott meg, amikor a gazdasági válságnak még csak az előszelét éreztük, provideál arra, hogy olyan iparoknál, amelyeknél túltermelés van, új iparvállalat ne létesüljön, s ha az ország fogyasztását száz százalékig el tudja) látni a belföldi ipar, ilyen iparokban az orszáj gos ipartanács meghallgatása alapján a kor' mány dönti el, van-e szükség új vállalat létesítésére. Szervezkedésre, irányításra, éppen az ilyen súlyos gazdasági időkben van leginkább szükség, miint amilyen a mai és a mezőgazdaságnak egyik főhibája az volt, hogy természeténél fogva nem volt képes olyan szervezkedésre, miint az ipar, és a gazdasági válság szervezetlenül találván a mezőgazdaságot, a mezőgazdasági egyedek sokkal hamarább véreztek el, mint az ipariak. Nem lehet ipar és mezőgazdaság között ellentéteket konstruálni. Magyarország területén, azokon a vidékeken, ahol ipar fejlődött és egészsféges, hatalmas ipar van, a mezőgazdaság sokkal kevésbbé érezte meg a gazdasági válságot, mint azokon a mezőgazdasági vidékeken, amelyek nem támaszkodhattak iparra. Utalok csak Ózd vagy Salgótarjáni vidékére, és Győr városára, ahol tudvalevően elég szép számmal települtek le iparvállalatok, s ahol mindenütt azt találjuk, hogy a csődök és fizetésképtelenségek száma sokkal kisebb volt, mint azokon a gazdag területekein, mint például Kecskeméten vagy Debrecenben, ahol nem voltak iparvállalatok. Az ipari vidékeken a mezőgazdasági lakosság jóléte is sokkal magasabb fokom áll, mint azokon a területeken, ahol nem tudja a kisgazda a tojást, aprómarhát, szárnyast és egyéb terményeit bevinni a gyárba, amely a legközvetlenebb fogyasztója mindenkor a mezőgazdaság terményeinek. Ezeken a vidékeken az adóhátralék sokkal kevesebb, mint másutt, ami azt bizonyítja, hogy itt a mezőgazdák is eleget tudnak tenni adófizetési kötelezettségeiknek, mert terményeik értékesítése a közeli gyár felvevő képessege

1 folytán lehetővé válik. örömmel kell itt megállapítanom, hogy a kormányzatnak az a céltudatos kereskedelempolitikája, amely első sorban egy kézben, felelős irányítás mellett egyesítette az exportügyekkel foglalkozó két különböző szervet és azonfelül a devizakorlátozások fenntartása mellett is, különböző devizakönnyítéseket és egyéb kiviteli, illetve hitelkömnyítéjseket engedélyezett exportunk részére, egyre kedvezőbben érezteti hatását; ezeknek a céltudatos kormányzati lépéseknek örvendetes eredménye máris szembetűnő. Dr. Görgey István. Mérleg - tulaj donosok figyelmébe! A mértékhitelesítő hivatal által visszautasított mérlegek (gyorsmérlegek) és súlyok javítását állami hitelesítési kötelezettséggel jutányos árak mellett vállaljuk. Erdős és Szalay lakatos és mérlegjavíftók Korona-utca 51. szám. Mindennemű tüzelőanyagok megfoí^fraíó és felányos Ssessseraési forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Oyorí~óí (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124.