Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-10-20 / 42. szám

Te k' főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola IRLAP Helyben. MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: X Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. (my) Régen és ismételten megállapítot­tuk, hogy a Magyarország ellen tervszerűen megindított és folytatott rágalomhadjárat ve­zérkara a kisantant berkeiben székel. Alig két­séges, hogy a marseillei királygyilkosságot is ez a vezérkar igyekszik kihasználni Ma­gyarország ellen, amint hogy a múltban sem hagyott semmi olyan alkalmat kiaknázatlanul, amikor módjában volt a rágalom és alantas vádaskodás fegyvereit Budapest felé irányí­tani. A fekete emlékezetű Staviszky-botrány is élénk bizonyítéka ennek a kisantant takti­kának. De ebből az esetből kifolyóan is le­hullottak a mi tisztességünk és nemzeti be­csületünk kemény páncéljáról a mérgezett nyílvesszők. Most sem lesz nagyobb sikerük, most sem tudnak nekünk nevetséges és ot­romba rágalmaikkal ártani, legfeljebb kelle­metlenkedni. Azok a förmedvények, amelye­ket Pertinax úr intézett ellenünk az Echo de Paris hasábjain, visszafelé sültek el és azí egész művelt világon visszatetszést keltettek. Csupán egyes francia lapok igyekeznek a na­gyon átlátszó rágalmakkal a francia rendőr­ség mulasztásáról a figyelmet elterelni, mely­nek belső hibáit hónapok óta szellőzteti a világsajtó, előbb a Staviszky-féle botrányos esettel kapcsolatban, utóbb a lillei rendőrfő­nök ügyének kipattanása után. Maga a hiva­talos Franciaország csak úgy, mint Európa egész sajtója, beleértve a jugoszláv és román sajtót is, abszurdumnak minősíti azokat a tö­rekvéseket, hogy a marseillei királygyilkos­ság mögött külföldi hatalmak legcsekélyebb mulasztásai volnának kutatandók. A francia külügyminisztérium egyik magasrangú tiszt­viselője egy londoni lapnak adott interjúban egészen nyers formában utasítja vissza az el­lenünk szórt rágalmakat, amikor azt mondja, hogy abszurdum a magyar kormány felelős­ségéről beszélni csak azért, mert esetleg a gyilkosságot elkövető horvát terroristák kö­zül egyik-másik Magyarországon tartózko­dott, most ugyanennyi joggal lehetne mon­dani azt, hogy Franciaország felelős az egész világon szőtt terrorista összeesküvésekért, mert a politikai menekülteknek megengedi, hogy francia területen éljenek. Hasonló szel­lemben ír a francia külügyminisztérium fél­hivatalos lapja, a Temps, kijelentvén, hogy semmi sem veszedelmesebb az európai béke szempontjából, mint az, ha félrevezetik a köz­véleményt. Londoni magyar ügyvivőnk is a legnagyobb eréllyel utasította vissza a gya­núsításokat, mintha Magyarországnak bármi köze lehetne a marseillei merénylethez, va­lamint azt a híresztelést is, hogy Magyaror­szágon horvát terrorista tábor, szervezet vagy főhadiszállás lett volna. Megállapíthatjuk mindezekből, hogy az ellenünk Prágából ki­induló rágalomoffenziva összeomlott. Nem is történhetett másként, mert hiszen — hála Is­tennek — azon a narkotikus állapoton már túl vagyunk, amely a békeszerződések idején uralkodott Európában és ma már nem lehet az igazságot hazugságkovácsolta bilincsekbe verni. Megnyugtató, hogy a művelt világ lelkiismerete ebben az ügyben mellettünk fog­lalt állást. Országunk testének egy részét elrabolhatták azok és birtokolhatják is ideig­óráig, akik ma vádaskodnak ellenünk, de nem rabolhatják el és nem szennyezhetik be be­csületünket, mert igaza van a francia külügy­minisztérium lapjának, mikor azt írja, hogy az európai béke szempontjából semmi sem veszedelmesebb, mint az, ha félrevezetik a közvéleményt. Már pedig az, aki Magyar­országot a marseillei királygyilkosságba belé akarja keverni, tudatosan, gyalázatosan és[ bűnös lelkiismeretlenséggel vezeti félre a közvéleményt. Veszélyezteti tehát Európa bé­kéjét és rászolgált arra, hogy a világ sorsátj intéző hatalmak homlokára süssék a hamis vád bélyegét. Bérmálási ünnepségek városunkban. Városunk katolikusságának, de az egész városnak is ünnepi napjai voltak az elmúlt héten. Városunkba érkezett dr. Rott Nándor veszprémi püspök, hogy öt év után ismét ki­szolgáltassa híveinek a bérmálás szentségét. A város — régen nem látott egyöntetűséggel — ühnepi lobogó-díszbe öltözött erre az al­kalomra, maga a plébániatemplom műértékéhez méltóan restaurálva, szépségben megnövekedve készült a ritka vallási szertartásra. A megyéspüspököt, aki szombaton dél­után 4 óra után gépkocsiján érkezett városunkba, a Veszprémi-uti vámnál felállított díszkapunál a város vezetősége fogadta, élén Hamuth pol­gármesterrel, honnan a város díszkocsiján haj­tatott a városba. A Fő-téri díszkapunál nagy tömeg várta a megyéspüspököt s az egyház­község nevében Handl József járásbírósági el­nök, az egyházközség világi elnöke köszöntötte. A főpásztor a papság kíséretében vonult be a plébániai templomba, melynek főkapujában Németh József apátplébános fogadta. A temp­lomban rövidebb szertartást végzett és a rózsa­füzér-ájtatosságon vett részt. A püspök a temp­lomból, mint a plébánia kegyurának, Esterházy Tamás grófnak a vendége, szállásra az Es­terházy-kastélyba ment. Vasárnap reggel vette kezdetét a bérmálás. 9 órakor az „Ecce sacerdos" fölemelő akkord­jai mellett vonult be a templomba a főpásztor, s mise és prédikáció után kezdte meg a lélek­emelő, bensőséges szép szertartást, a megerősí­tés szentségének kiszolgáltatását. A szertartás­ban oldalkanonokja, dr. Wéber Pál, püspöki káplánja és a pápai papság segédkezett. Az állandóan zsúfolt templomban 3/ 4l-ig tartott a szertartás, melynek folyamán több mint nyolc­száz leányt bérmált meg. A szertartás után a megyéspüspök kíséretével — körülrajongva a megbérmált kislányoktól — a plébániára ment, ahol a küldöttségek tisztelgését fogadta. A tisz­telgések után Esterházy Tamás gróf kastélyá­ban 24 személyes ünnepi ebédet adott a püspök tiszteletére, a város előkelőségeinek részvételével. Délután az irgalmas nővérek zárdájába ment a főpásztor, ahol az Oltár-egyesület köz­gyűlésén elnökölt, majd az egyházművészeti ki­állítást nyitotta meg. A megyés püspök nagy tet­széssel szemlélte a gyönyörű kiállítást, melynek értékes darabjai között is a legszebb darab egy Mária Terézia által ajándékozott drága arany­hímzésű, restaurált ornátus volt. Este Németh József apátplébános adott vacsorát a megyéspüspök és a kegyúr tisztele­tére. Hétfőn reggel folytatta a főpásztor a fiúk bérmálását, mely ismét 9-kor kezdődött a püspöki misével. E délelőtt folyamán közel 800 fiú homlokát kente meg a főpap chrismával,- s délben a bérmálás befejeződött. Délután folyamán az Actio Catholica tar­totta nagygyűlését a plébánia templomban. A hatalmas templomot többezerfőnyi hivő lélek töltötte meg. Az ülést — melyen a megyés­püspök elnökölt — Wéber kanonok nyitotta meg, s azon Mihalovics Zsigmond az Actio Catholica elnöke és dr. Kovács Sándortpüspöki tanácsos, Actio Catholica titkára tartottak elő­adást, s beszélt a megyéspüspök és az apát­plébános is. Igen sok értékes és mély gondo­lat hangzott el minden szó oda konkludált: összefogni a krisztusi szeretetben, s küzdeni az istentelenség pusztítása ellen. A katolikus ünnepi napok kedden délelőtt fejeződtek be, amikor is dr. Rott Nándor láto­gatásokat tett a városban, s elbúcsúzott a vá­rostól. Három napig volt köztünk mindössze, de megmozgatta a lelkeket, melegséget vitt a szí­vekbe. Az az impozáns érdeklődés, amely e napok minden mozzanata iránt valláskülönbség nélkül megnyilatkozott, igazolta, hogy még a mai csupa materiális világban is a krisztusi hit: a minden . . . A vidék az idegenforgalomban. Az idegenforgalom kiépülésével azt lát­juk, hogy az emberi szolidaritás és egymásra­utaltság érzése megerősödött. A gnothi seau­ton egocentrikus elvét az univerzum megisme­résének vágya váltotta fel, mert az emberi haladás közkincseinek hozzáférhetővé tétele és a civilizáció vívmányainak kiterjedt réte­gekbe való eljuttatása épp oly sarkalatos elve lett a modern kor kulturdemokráciájának, mint a sötét és közép-korból kilépő nemzetek kö­rében a rabszolga és jobbágy felszabadításá­nak gondolata. A közlekedési eszközök és a forgalom szédületes fejlődésével még a legtávolabb fekvő hely is idegenforgalmi gócponttá emel­kedhetik. Az idegenek a modern városok és metropolisok nagy attrakcióitól előszeretettel húzódnak a romantika felé, amelyet, eleddig, a divatos — racionalistának, észszerűnek mon­dott, eszmeáramlatok hatása alatt száműztek. Rousseau és kortársai még amiatt panaszkod­nak, hogy Svájc és Itália hegyei kopárak és kevéssel utána, Goethe Phiiineje Mignon dalát zengi, ezt az izzó sóvárgást a napsütötte kék tenger szegélyezte olasz partok felé. Azóta a vidéknek és az egyes tájak különösségeinek, érdekességeinek a népi sajátosságoknak kü­lönös becsök van az idegenek előtt. Egész^ séges regionalizmus van fejlődőben, amely századunk uniformizált typusával szemben a különlegest, a nagy átlagot kielégítő látvá­nyosságokkal szemben, a specifikusát, a kü­lönöset keresi. Az utazás célja lelki élmény, s utikalandok helyett új színeket keres az idegen. Regionalista írók, művészek és költők divatját éli ma a világ. A francia vidéki vá­rosok akadémiáinak lokálpatriotizmustól át­hatott ünnepélyei, az angolok és olaszok ün­nepi játékai (Oxford, Velence, Verona), az oroszoknak Moszkvában rendezett nagy tánc­játékai mind ezt bizonyítják. Az, hogy Magyarország idegenforgalmi mérlege újabban oly örvendetesen alakul, elsősorban annak tudható be, hogy hazánknak olyan értékei, helyi, mondjuk ki nyíltan, vi­déki különlegességei vannak, amelyek más i'S^^SSSS^ új illatszer-osztálya megnyílt Kozmetikai, betegápolási cikkek, gyermek-tápszerek és háztartási cikkek nagy választékban, a legolcsóbban kaphatók. Tegyen próbavásárlást! Esküvői-, családi- és gyermek-felvételek, Az összes fotocikkek !

Next

/
Thumbnails
Contents