Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-10-13 / 41. szám

r Tp. Tek. f öiskolai Könyvtár Ref. fM— ^iüGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal 131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A szerb királydráma — vájjon születik-e valaha egy új Shakespeare, aki méltóan megörökíti? — hivatva van, mint minden dráma »féltelem és szánakozás által a, lelkeket megtisztítania A félelem ugyan már szinte ismeretlen fogalommá kezd válni ebben a véres korszakban. Élen állók, kormányok vezetői, miniszterelnökök, miniszterek, népvezérek és ime királyok is sorban pusztulnak el, lesznek vad szenvedélytől fűtött orgyilkos merényletek áldozatai. Közben belső forrongásokat kell ágyúval, vérrel, ismét csak vérrel elfojtani. Ki reszket ma egy halál hirére? Kit félemlít meg ma már a nagyok bukása? Megedződtünk mind a félelem ellen, mindenki úgy érzi, hogy a rémes után jöhet még rémesebb is. Hej, pedig már éppen elég volna a gyilkolásból! A Noe galambja szállhatna már ki az új özönvíz után a békének, a kiengesztelődésnek áhítva várt bárkájából!... Ám ha félelmet alig tud érezni a megszokás levegőjét szívó emberiség, annyira még sem lett fásulttá és közönyössé, hogy a szánakozás össze ne facsarná a szivét. A tragédiák ható ereje itt még kiütközik fájdalmas részvét alakjában^ Mint akkor, mikor ama kistermetű, de nagyakaratu államférfit leterítette az orgyilkos golyó, mindenki — talán még az ellenség is — azt a mélyen sújtott özvegyet s a két kisded árvát látta s azok felé fordult szívbeli részvétével, úgy most is igaz emberi szánalom igaz emberi érzése keretei fel a királyi hitvest, akinek talán az a legszentebb fájdalma, hogy nem lehetett ott a szörnyű percben férje oldala mellett, nem foghatta le megtört szemét vagy nem pusztulhatott el vele együtt közös halálban, mint egykor Szerajevóban húsz évnek előtte a friásik kettő! És fátyolos szemmel pillant mindenki a három árva felé, akiknek ugyan meg van mindenük, királyi rangjuk, pompájuk, kényelmük, de örökre hiányzik oldaluk mellől a segítő, a védő, az erős apai kar. És közülök a legidősebb, a mindössze 11 esztendős kis király, akit abból a kedved angolföldi kollégiumból, vidám játszótársak közül ragadott ki a vad halálhír, akinek egy pillanat alatt befejeződött gyermek- és ifjúkora, akinek most már nem szabad többé vígnak lennie, mert királyi tiszt a komolyság s aki nem lesz többé független és szabad, mert aki milliók ura, az csak egynek nem ura — önmagának! Igen, a szánakozás, melyet a családi érzés táplál — hisz mindnyájan apák, anyák s mindnyájan apáknak és anyáknak gyermekei vagyunk — ez az egy megmaradt még lelkünkben. Komoly erkölcsi megújhodásnak, államok és nemzetek sorsa intézésében magasabb szempontok érvényesülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a mostanihoz hasohló nagy tragédiák a félelem érzését i^ felkelthessék. Ám ha az a szellem, amelyre gondolunk, ismét uralkodóvá válik, akkor többé nem is fognak olyan tragédiák bekövetkezni, mint aminőnek »Jugoszlávia hősi egyesítője«, a szegény Sándor király áldozatául esett. Szolid nő ét z,'ve & e í öraöi-fcelc, vagy anyahelyettesnek ajáinllcoxllí:- T. V. Budapest, Gróf Zichy Jenő utca 41. földszint 3. szám. Búzaspekuláció. (my) A nemzetközi búzaspekuláció, amely sok pénzt veszített a gabonaárak emelkedésén, azon mesterkedik, hogy újból árzuhanást idézzen elő a piacokon. A megszokott módszerekkel különféle rémhíreket terjeszt,, hogy a termelő gazdát megijesztve, azok a piacra dobják búzájukat és ezzel nagy árletörést indítsanak meg. Egymásután bukkannak fel az egész világ sajtójában a legkülönböi zőbb vegyesen igaz és valótlan hirek, amelyek arról tudnak, hogy a világtermés nem is volt olyan rossz; Kanadában a termelők nagy feleslegeiket a piacra dobálják; hogy Kínában ezidén rengeteg búza termett és más effélék. Most legutóbb pedig azzal akarják megriasztani a búzatermelőket, hogy Franciaország hallatlanul olcsó áron dömping búzával árasztja el a külföldi piacokat. Ez az u. n. »francia búzadömping«, a nemzetközi baissespekuláció legújabb árrontó fegyvere. Hogy állunk mi a búzánkkal ebben a világpiaci áramlásban? A francia búzadömping rémének kissé alaposabban a mélyére kell nézni, nehogy gazdáink ettől a fenyegető veszedelemtől megriadjanak. Arról van szó, hogy Franciaországban a mult évi termésből fennmaradt búzakészletekkel együtt körülbelül 30 millió métermázsa felesleg jelentkezik a most folyó gazdasági évben. Minthogy pedig a francia kormány politikai okokból a belső búzaár tartását szükségesnek látja, ezt a 30 millió métermázsa búzafelesleget válóban olcsó árakon kínálja exportra a különféle búzabehozatali államoknak. Bennünket, Magyarországot azonban ez a búzadömping egyáltalán nem érint és annak semmiféle hátrányos hatása a magyar búza áralakulására nem lehet. Először is figyelembe 'veendő, hogy az a francia exportbúza a leggyengébb minőségű puhabúza, amelyet legfeljebb takarmányozásra használhat fel a külföldi vevő. Az elsőrendű, kemény magyar búzának, — ámely ezenfelül az idei termés során szinte páratlan minőségűnek sikerült — ez a gyenge francia búza komoly versenyt sehol sem okozhatna. De még ha el is tekintünk a magyar búza óriási minőségű fölényé-' tői, a francia búza versenyétől azért nincs mit tartanunk, mert hiszen idei búzatermésfeleslegünk exportja a római szerződések értelmében meghatározott magas áron teljesen biztosítva van. E feleslegünk négyötöd részét lekötöttük Ausztriának és Olaszországnak és most akkora vételi ajánlatok érkeznek egyéb piacokról is, — különösen Svájcból és Németországból, — hogy meglevő búzafeleslegünknél többet tudnánk exportálni a világpiaci áraknál jóval magasabban. A magyar búzatermelő gazda tehát egész nyugodtan alhatik a francia búzadömpingtől, amelynek reánk nézve semmiféle árrontó hatása) nem lehet. Egyébként az utóbbi napokban a világpiacokon is megszűnt a búza áresése, amelyet valamennyi búzatermő állam a spekuláció erélyes megszorításával meg tud fé-< kezni. így például a legnagyobb exportállam: Kanada máris erélyes intézkedéseket tett a búzaár védelmére, a papirosbúzával való spekuláció megrendszabályozásával. A magyar búzafelesleg exportjának a római megállapodásokkal történt biztosítása, kapcsolatban az exportárak lekötésével, tudvalevőleg lehetővé tette, hogy kormányunk a búza belföldi áralakulásában olyan irányárakat szabhatott meg a termelő javára, amelyeknél alacsonyabban a belföldi piacon búzát vásárolni nem lehet. Ezzel a magyar búzatermelő gazda olyan árhoz jut, amely részére biztosítja a termelési munka jövedelmezőségét és amely véget vet a mult esztendei veszteséges termelésnek. Ezen sem a francia búzadömping, sem egyéb spekulációs árrontó manőver nem változtathat és így semmi oka nincs a magyar termelőnek arra, hogy búzáját olcsó áron elkótyavetyélje. Az idei termésű búzát semmiféle ve!szély nem fenyegeti és a magyar búza most már a jövő aratáteig biztosan megmarad annak, aminek a jó Isten és a természet rendelte: magyar aranynak. A Sajó partján. Még a mezőkövesdi színek vibrálnak a szemem előtt, amikor Önodra érek. Az ottani viselet színpompájának nyoma sincsen, de hiába keresek a falú képén is olyan sajátos karaktert, ami egyes vidékek falvait olyan bájossá, rokonszenvessé teszi. Nem tehetek róla, csalódás fog el, mikor először végig sétálok a falú fő útján. A falú főterén provinciális Rákóczi-obeliszk, de a Rákóczi-idők hangulatát ugyan hiába keresném. Nem kell ehhez, álmodozónak lenni, de hiába, történelmünk drámájának megrázó jelenetei játszódtak itt le, itt harsant meg á magyar rendek ajkán; »Eb ura fakó«. Önöd azonban élénk forgalmú, fejlődő község, melynek havonkint vannak országos vásárai. A fejlődés pedig nem szokta megkímélni a mult emlékeit. De optimista reményeim nem hagynak el, hogy a falú elrejtetj tebb zugaiban rábukkanok még a Rákóczi-kor i ittragadt nyomaira. A Rákóczi-vár környékén 1 bizonyára áll még a várjobbágyok, várnépek néhány patinás viskója. Kanyargós utcába, a Sajó partjára irányítanak, amikor a vár romjait keresem. Szűk kis utcába fordulok és egyszerre földbegyökerezik a lábam, mikor az utca görbe sora elém kerül. íme: az előre elparentált mult. Nádfedeles, apró házak, alacsony falakon terpeszkedő magas fedeleik miatt egyik-másik egészen olyan, mint egy sátor, faragott keretű kis ablakokkal, érdekes, fedeles kéményekkel, melyek olyanok, mint a pipa kupakja. Bizonyosan van közöttük olyan, amelyik látta a fejedelmet, talán valamelyikben meg is fordult. De azon is, amelyik későn épült, látszik az ősi minta, sokkal öregebb a Rákóczi-kornál, mert bizony nem sokban különbözik azoktól az első házaktól, melyek mesterei még a bőrsátrakat mintázták meg kőből, nádból, meg sárból. A Sajó vidéke különben ősi szállásbirtoka volt eleinknek,, hova maga Árpád főcsapata jött Munkács felől és ez a vidék sokáig megőrizte a sok évfszázad előtti ízlést mutató kedves, nomád-vonalú kis viskókat. Büszkén emelkedik ki közülük a Sajó partján Rákóczi fejedelem hatalmas birtokainak egyik ősi rom-vára, a hajdani ónodi vár. Már a török időkben jelentős tagja volt a magyar végvár-öv legfelső részének, az egertokaji vonalnak. Négyszögletes alaprajzú várrom, négy sarkán egy-egy hatalmas bástyával. Nem magas fekvésű úgynevezett sziklavár, hanem vizivár, mint a hajdani pápai vár, de annál természetesen kisebb. Vizárkát a Kitűnő zamatu uradalmi faj rizling literje 50 fillérért kapható Nagy Vilmos utóda Nagy Zolíán bor, sör, pálinka, likőr, rum különlegességek szaküzletében Pápa, Gryőri-iit lO.