Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-09-29 / 39. szám

FIGYELEM! Október 1-én, hétfőn és okt. 2-án, kedden az izr. kereskedők üzleteiket ünnep miatt zárva tartják. Kérjük ezt bevásárlásnál figyelembe venni. Á Ság hegyi Trianoni kereszt felavató ünnepélyén. Vasárnap reggel a csillogó őszi verőfényben mozgalmas képet mutatott a mi szép Esterházy-utunk. Az iskolák — a ref. kollégium, a bencés gimnázium, az áll. tanítóképző, a ref. nőnevelő-intézet, az áll. polgári leányiskola, a r. kath. polgári fiúiskola — növendékei tanáraik vezetése mellett és nagyszámú közönség igyekezett a vasút felé, hogy résztvegyen a Ság hegyi Trianoni kereszt felavató ünnepélyén. A pályaudvaron óriási tumultus. A vasutasoknak nagy gondot ad a rengeteg közönség megfelelő elhelyezése. Tizenhat-kocsis szerelvényt állítottak be, de két pótkocsit hozzá kellett még kapcsolni. Fél 10 óra táj} ban körülbelül 1500 emberrel döcögött ki az állomásról a mozdony, nagyokat fújva súlyos terhe alatt. A közbeeső állomások: Mezőlak, Vinár stb. lassan elmaradoznak mögöttünk, s 10 órakor berobogunk Celldömölkre. A figyelmes Máv. pénztárakat állított fel a perronon; gyorsan megváltom a Ság hegyig menettérti jegyemet, s majd egy órám lévén vonatindulásig, szétnézek kissé a városban. (A celldömölkiek hivatalosan »nagyközség«-nek nevezik magukat, de én készséggel elismerem* hogy Celldömölk város, még pedig igen csinos kis város.) A máskor csendes, néptelen városka olyan most, mint a hangyaboly. Csak úgy hemzseg a nép utcáin. Most dalárdisták*. majd tűzoltók, majd leventék, majd iskolások csapata halad el mellettem, a gyalogjárdák telve jövő-menő emberekkel, kerékpárok csengetésétől, autók tülkülésétől visszhangoznak az utcák. Látszik, hogy valami nagy dolog történik a szomszédban. Nem sokáig szemlélhetjük azonban a változatos képet, vissza kell sietnünk, mert pár perc és indul a vonatunk a négy kilométer távolságra levő Ság hegy aljába. De íme már itt is vagyunk. Előttünk a 291 méter magas hegy, tetejében az impozáns Trianoni kereszttel, amelyet most fognak felavatni. Nagyszerű látvány. A szerpentin utakon mint valami óriási tarka szalag hullámzik felfelé a nép. Amint felérünk, a tetőn előttem széles plató terül el, amelyet sűrű emberrajok lepnek el. Tízezer főre becsülöm az óriási törne-? get. Pár pillanatig gyönyörködöm a magaslatról a vidék szemem elé táruló igéző panorámájában, azután helyet foglalok a kereszt alatt felállított tágas pódiumon. Déli 12 órára járhatott az idő, amikor az ünnepély közreműködői megjelentek a kereszt tövében vaskorláttal elkerített helyen. Elsőben Ostffy Lajos, Vasvármegye főispánja szólott, üdvözölve az illusztris vendégeket

1'. Utána Celldömölk nagynevű szülötte, TakáchTolvay József gróf ny. altábornagy, akinek a délelőtti díszközgyűlésen nyújtották át a város díszpolgári oklevelét, tartotta meg ünnepi beszédét. Marcus Aurelius, az egykori nagy római birodalom kiváló császára, Pannoniát — Nagymagyarországot — akarta megtenni óriási birodalma drágakövévé. Vindobonában — Bécsben — váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta ebben; Árpád ivadékainak jutott tehát a feladat, hogy naggyá, széppé, hatalmassá tegyék Magyarországot, amit aztán gonosz kezekkel Triai nonban szétszakgattak, megcsonkítottak. A Ság heg.yen felállított kereszt tiltakozás eme, legdurvább igazságtalanság ellen, de szimbóluma a reménységnek is, hogy elnyomottságából feltámad a magyar nemzet és visszanyerjük mindazt, amit jogtalanul elraboltak tőlünk. Ezért küzdünk békével, ezért küzdünk — ha kell — karddal. Tízezer ajakról felzúgó helyeslés kísérte a lelkes gróf nemesveretü beszédét. — Dr. Nagy Emil volt igazságügyminiszter, a Revíziós Liga alelnöke és báró Förstner Pál, a Liga ügyvezető-igazgatója a Liga nevében tettek szent fogadást hazánk területi épsége mellett, amelyhez erőt ad nekik a tömegek ereje, Kemenesalja derék magyar népének eme grandiózus tüntetése, amelynél szebb megnyilatkozás alig történt valamely eszme mellett. — Szakály Dezső alsósági ev. tanító 200 tagból álló szavalóÁ kórusa szivekbe markolóan adta elő a >>Nem, nem, soha!« irredenta költeményt. — Dr. Remport Elek fővárosi tanár, Kemenesalja szülötte, saját ódáját szavalta gyújtó hatást sal. — jánossy Gábor orszgy. képviselő az oláhokkal és szerbekkel egyhúron pendülő Barthou francia külügyminiszternek azt izente, hogy kövesse halhatatlan elődje, Lamartine példáját, aki 60 esztendővel ezelőtt egy előtte megjelent magyar küldöttségnek azt mondotta, hogy Franciaországban annyi barátja van a magyaroknak, ahány francia éi francia földön. — Végül dr. Gerlits Elek főszolgabíró Kemenesalja népe nevében gondozásra átvette az emlékművet, azzal a kívánd sággal, hogy az mielőbb legyen tanuja az örömünnepnek, amelyet a haza határainak visszaállításakor megülni fogunk. — A lélek húrjait megrezegtető ünnepélyt a vasutas dalárda Hiszekegye vezette be és a Himnusá zárta be. A beszédek elhangzása után a Vasi Bokréta szórakoztatta igen kellemesen a közönséget. Elhagyva a pódiumot, Madách londoni vására jutott eszembe. Tolongó nép, lacikonyhák, bábos sátrak, bazárok tarka egyvelegén jártatom a szemem. Leventék kürtszavától hangos a plató, mintha csak Botond szólítaná harci népét rohamra. A korláttal védett lépcsőkön felmegyek a kereszthez. Alján áhítattal olvasom: »Nagymagyarországért — Kemenesalja népe. MCMXXXIV.« (A kereszt maga 20 méter, szikla-talapzata 10 méter. Esténként reflektorokkal világítják meg, hogy fénye messze környéken reményt gyújtson a csüggedő magyar szivekbe.) A rengeteg közönség kezd lehúzódni a platóról. Elmegyünk a Bazaltmüvek hatalmas gépei mellett, amelyek különböző nagyságúra vágják, törik, zúzzák a Ság hegy bazaltját, amellyel fedve vannak a mi utcáink is. Délután öt órára ismét bent vagyunk Celldömölkön, s hat óra hüjszonöt perckor indulunk Jiaza felé. Egyforma ütemben zakatol a vonat, s én csendesen elgondolkodom a látottak és hallottak felett, amelyek mélyen bevésődtek a lelkembe. A távolabbi kocsikból hazafias dalok foszlányai ütik meg fülemet. A lelkes ifjúság érzései szállnak ott fel égnek a daí szárnyain. »Pápa!« — kiáltja a kalauz. Itthon vagyunk, egy szép nap emlékével gazdagabban. Nánik Pál. — A Daloló Szivek II. kötete, mely a vidéki költők verseit hozza, szervezés alatt áll. Vidéki írók küldjék be verseiket Szalay Károly, Pápa, Zöldfa-utca 11. alá. A gyermekek tornájának célja. A gyermekek általános kiképzését az iskola adja meg úgy testileg, lelkileg, mint szellemileg. Az már általánosan elismert tény, hogy a test és a lélek szoros összefüggésben van egymással. Ez a törvény minden tekintetben érvényesül az ember egész életén át, de leginkább a gyermeki kor első éveiben. Fiatal korban a testi fejlődés az intenzívebb, amelytől a szellemi fejlődés is függ. Ekkor fejlődik a gyermek a legerősebben a későbbi korokhoz viszonyítva. Ez az erőteljes növekedés meglehetős élénk vérkeringést kíván, amelynek egyetlen előmozdítója a mozgás. Innen van az, hogy az egészséges gyermek csintalan, sohasem nyugszik, állandóan mozog, még talán akkor is, amikor alszik. Megállapítást nyert az, ha egy gyermek minél többet mozoghat, annál kedvezőbben fejlődik testileg, szellemileg, habár az öröklött diszpozíciók sem hagyhatók figyelmen kívül. Ha ezen szabadmozgásokban akadályozva van, annál többet szenved egészsége. Ezt különösen tapasztalhatjuk a városi gyermekek életében. A gyermek fiatal éveiben, még mielőtt iskolába járna, ahol különben is meg van az alkalma a rendszeres testgyakorlásra, játsszon minél többet. Lehetőleg társas játékok formájában, mert ilyenkor nagyobb munka kifejtése szükséges és így a hatás is nagyobb. A felnőttek a gyermekek játékát általában lebecsülik, pedig a játék a gyermekeknél az, ami a felnőtteknél a munka. Nagyon hatásosak az u. n. játékos-tornák, | melyek szakszerű vezetés mellett mennek végbe. I A gyermek az ilyen játékok közben ügyességre, i edzettségre, tapasztalatokra tesz szert, fogalmai kat alkot, képzelő tehetsége fejlődik és így szellemi képességeit is gyarapítja. Ne feledjék el a szülők, hogy saját magunknak és gyermekeinknek nem szerezhetnek nagyobb örömet, mint fiatal izmait erősítve tornával, játékkal ellenállóvá teszik szervezetüket és testük épsége által épnek őrzik meg szívét és elméjét, amely magába foglalja a „szép gyermek" kifejezést, amely minden szülő leghőbb vágya. Lóránt József. Vad i ajánlom szati cife rendű te kákát, összecsi fegyver kat, val szíjazat Dús ebfe A fel javítását vállalom Wand szíjgyái Mór ut< kórh; rvn Zsilinszky Margit versei. Szeretnék lenni . . . Szeretnék lenni, Valóban lenni! Nemcsak az álmok Mesgyéjén menni. Szeretnék várni, Némán megállni, Szivembe fájó Emléket zárni. Szeretnék néha Előre futni, Tegnapi napról Semmitsem tudni! Szeretnék lenni, Valóban lenni! Nemcsak az álmok Mesgyéjén menni. Vájjon melyik? A nap kergeti az éjet, Az éj a napot. Vájjon melyik fut elém majd Ha meghalok ?! Őszi csók ... Bágyadt a nyár. Aranyfátyola tompa, Elhervadt már a virághimes pompa. Az őszi szellő néha tovalebben S megcsókol egy-egy levelet a kertben. Kövek . . . Sárga, kimosott kövek a parton, A Hold ezüstje rájuk nevet. És megcsillanik a kövek tompa fénye: A kő is szeret. Budapesten arcát és haját remekbe készítik a „Príma" hölgyfodrász és kozmetika szalonban. Rendkívül jutányos árak! Budapest, VI., Andrássy-út 48, első emelet. Oktogon-tér. Telefon: 20-1-37. hadiéi kereszt kőfarí gond jután-; Kep] Pápa, S Javításoki Tervekl kzolgál