Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-09-29 / 39. szám

OJl-i Tp. Te

k főiskolai Könyvtár — Főiskola. Helyben. [INDE1N SZOMBATON. Előnzetesi ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 171. Kiadóhivatal '131. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Bolgár testvéreink kicsit melegebben kezdenek barátkozni szerb testvéreinkkel, mint azt talán kívánatosnak tartanok. Bolgár testvéreink mintha olyanformán kezdenének orientálódni, mint ahogy azt nem a maguk érdeke, hanem más hatalmi tényezőké, amelyektől azonban ott függő viszonyban vannak, szabják meg számukra. Hogy jó nyomon járnak-e bolgár testvéreink, azt a jövő fogja megmutatni. Egyelőre még emlegetik ugyan kegyetlen szerb elnyomás alatt élő macedóniai véreiket, utóbb azonban tán ép úgy megnyugszanak benne, mint ahogy a III. német birodalom is beletörődött a danzigi korridorba. Minden nemzet maga szabja meg a maga külpolitikáját, még akkor is, ha mások a spiritus rectorai. Ebbe beleszólni nem lehet, pláne mikor a szláv testvériség jegyében történik a barátkozás. A világháború elején ugyan nekünk elég ártalmas volt egy bár rövid ideig tartó szerb-bolgár kibékülés. Mikor 20 év előtt december j elején a bolgárok ígéreteket kaptak a megriadt szerbektől s az Ígéretekben bizva a határról elvonták csapataikat, aminek következtében felszabadult nagy szerb haderők eshettek neki Potiorek kifáradt seregeinek, akkor az egyszer szintén bedűltek a szláv szolidaritásnak és nekünk bajt okozva, maguknak semmi hasznot nem szereztek. A

r hibát aztán közösen kiontott vérrel reparálták. És ha most 20 év után megint a mult ismétlődik, sőt ünnepélyesebb keretek közt, királytalálkozással, délszláv szokás szerinti sligovicalakomával ékesítve, azért nem bizonyos, hogy a barátság maradandóbb lesz, mint a 20 év előtti. Csak aztán ne akkor eszméljenek magukra bolgár testvéreink, amikor már késő, amikor szerb testvéreik egy r általánosabb, legnagyobb és legképtelenebb Új-Jugoszláviát akarnak belőlük csinálni, amelyben nekik is oly jó dolguk lesz, mint a mai Jugoszláviában van a horvátoknak, montenegróiaknak, meg a macedon-bolgároknak! Képviselői beszámoló. Ángyán Béla, Schandl Károly és Holitscher Károly orsz. képviselők beszédei. — 1934 szeptember 23. — Múlt vasárnap a helybeli Levente-Otthonban a nagytermet egészen megtöltő közönség jelenlétében tartotta meg Ángyán Béla orszgy. képviselőnk beszámoló beszédét. Úgy az ő beszámolója, mint az ugyanakkor Schandl Károly és Holitscher Károly képviselők ajkáról elhangzott beszédek formában és tartalomban egyaránt maradandó- hatást keltő megnyilatkozások voltak. Mindhárom beszédnek egyetlen alapgondolata : a széthúzás mellőzésével az összefogás megteremtése, minden eshetőségre nemzeti erőink teljes készenlétben tartása megragadta és magasabb ünnepi érzéssel töltötte el a lelkeket. Hisszük, hogy e gondolatot a gyűlés résztvevői, kiknek soraiban város és falu, a társadalom minden rétege bőségesen képviselve volt, magukkal viszik és mind szélesebb körben tovább adva, nemzeti életünkben áldó hatásúvá fogják tenni. A népgyűlést a Levente-Otthon teljesen megtelt termében Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, kerületi elnök a Magyar Hiszekegy áhítatos elmondásával nyitotta meg. Megnyitójában üdvözölte a gyűlésre megjelent dr. Kenessey Pongrác főispánt, valamint a vendég képviselőket, sajnálattal emlékezve meg arról, hogy vitéz Marton Béla képv., országos főtitkár nem jelenhetett meg körünkben. Majd Ángyán Béla képviselőhöz fordult üdvözletével s hálás köszönetét nyilvánítva iránta a választók ügyeiben való buzgólkodásáért, valamint a város részére kieszközölt legutóbbi államsegélyért, felkérte őt beszámolója megtartására. Ángyán Béla, akit a közönség meleg éljenzéssel köszöntött, nagyszabású beszédében mindenekelőtt a nemzeti egység gondolatáról beszélt, mely nem szolgál s nem is szolgálhat egyoldalú pártpolitikai célokat, hanem a történelmi fejlődés folyamán olyan szükségszerűség, amitől a nemzet léte vagy nem léte függ. Markáns színekkel festve a világháborút s az azt követő eseményeket, trianoni nyomorúságunkat, az államok önellátásra irányuló törekvéseit, az ebből származott bajokat, Amerika pénzügyi politikáját, a javak árának csökkenését, áttért arra, hogy a nemzet kormánya e nem magunk okozta bajokból akarja az állam szekerét kiemelni. A szabad verseny megszűnt uralma után az államnak a szociális berendezkedés alapjára kell helyezkedni s ilyen értelemben nem bánja, ha őt magát is szociálistának mondják. Az erős ne nyomhassa el a gyöngét, mindenki találja meg az államban biztos támaszát. Az állami szervezet megerősítését gazdasági és külpolitikai szempontból egyaránt szükségesnek tartja. Rátért azokra az eredményekre, amelyeket a nemzeti egység kormánya a pénzügyek terén elért, amikor három év leforgása alatt a büdzsét 500 millió pengővel csökkentette. A személyi kiadások még mindig nagyok, de ennek fő oka a megszállt területről kiűzőitek ellátásának elháríthatatlan kötelezettsége. Az autonómiák kiadásainak leépítése, szigorú ellenőrzése szintén jelentős eredményeket hozott. A gazdasági helyzetet nálunk leghelyesebben a mezőgazdaság szemüvegén keresztül lehet megítélni. E téren is szépek és biztatók az eredmények. A buza ára jelentős emelkedése, az export fejlődése mind letagadhatlan valóságok. A mezőgazdaság ma már megkapja termelési költségeit s újra beállt a fogyasztók sorába. Híve a kötött birtokok felszabadításának, ha csak 1/

3-a ezeknek szabad lesz, 50.000 új portát létesítünk. Csak a dolog pénzügyi részét kell helyesebben megoldani, mint az a földreformnál történt. Az államnak meg kell a pénzszerző felségjogának lenni s a tervezett telepítési akció aztán folytatólag minden társadalmi osztály életében éreztetni fogja áldó hatását. Mindeneknél fontosabbnak tartja, s erről nagy hatással szólott, a revízió kérdését. Nem érzelmi, de gazdasági kérdésnek tekinti ezt, mert revízió nélkül igazi javulást, valódi jólétet el nem érhetünk. A revízió elérésének egyik fő, elengedhetlen feltétele pedig az erők összefogása, egymás megértése, az egység. Nem szabad a választójog kiterjesztésének kisebb fontosságú részleteiknek közöttünk meghasonlást teremteni; nem szabad ma a legitimizmus kérdését feszegetni, első a nemzet azután a király! Minden erőnkkel, minden erős akarásunkkal előbb a revíziót csináljuk meg, minden egyéb azután következik. Képviselőnk nagy tetszéssel fogadott beszámoló beszéde után Schandl Károly orszgy. képviselő emelkedett szólásra. A Somlóvidék szives üdvözletét hozta Pápa népének, azét a Somlóvidékét, amelyet ő annyiszor meggyőzött a magyar sorsközösség jelentőségéről. Ezt a sorsközösséget át kell érezni főkép ma, amikor ugyanazok az erők mozdulnak meg, ugyanaz a készülődés folyik, mint aminőnek a világháborút megelőző időkben tanúi voltunk. Amikor a szabadkőműves Franciaország keblére öleli a Női és leányka télikabát újdonságok, pongyola és jersey ruhák, az őszi kelme- és selyemkülönlegességek, kötöttáru, uridivat újdonságok óriási választékát és a mai viszonyoknak megfelelő igen jutányos árait ez úton ajánljuk nagybecsű figyelmébe. Kiváló tisztelettel: Saudek Miksa divatáruháza. Kitűnő zamatu uradalmi faj rizling literje 50 fillérért kapható Nagy Vilmos utóda Nagy holtán bor, sör, pálinka, likőr, rum különlegességek szaküzletében Pápa, (ívőri-út lO.