Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-08-11 / 32. szám

SCHMSDTÍIÁUEK-FÉLE A VILÁG LEGJOBB keserCvíze EGYBEN GAZDASÁGOSABB IS, MERT „ Igmándi "-ból nem kell pohárszámra inni, negyed- vagy félpohár elég szokott lenni. KAPHATÓ MINDENÜTT KIS ÉS NAGY ÜVEGBEN. Az egészség Á-B- C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. ,Igmándi"-viz gazdaságos, Mert pár ujjnyi már hatásos. Megkíméli Önt is attól. Hogy pohárszámra fogyasszon. Ha betegség környékezi, „Igmándi"-viz megelőzi. Csak egy kis történetet mondok el. Ugy, amint megtörtént. Amerika legnagyobb városában két magyar fiút hozott az anya a nyári magyar iskolába. A kisebbik is túl volt már a tizennégyen. De magyarul még a nevüket sem tudták megmondani. De azért a tanító örömmel fogadta őket. Két napig eljártak az iskolába, a harmadik napon már kimaradtak. Egy hét múlva a tanító elment a szülőkhöz megkérdezni, hogy mi baj van a gyerekekkel. Az apa dühösen támadt a gyerekek után érdeklődő tanítóra, hogy mi köze és mi joga van neki az ő gyermekei után érdeklődni. Ő nem magyar gyerekeket akar nevelni, hanem angolt és maga is örül, hogy otthagyhatta Magyarországot, nem hogy még a fiait magyarul tanítsa. Az ember még nem volt negyven éves. Még tele volt a lelke Amerika mérhetetlen nagyságával és idegent elbűvölő pompájával. Mikor a tanító kijött a házból, az asszony, aki a gyermekeket elvitte az iskolába, a konyhában sírdogált. Az apa rossz amerikai angolsággal igért a fiainak fagylaltot, ami szerinte többet ér, mint nyári melegben magyar iskolában ülni és Magyarországról tanulni. Látom képzeletemben ennek az apának a képét tiz, vagy tizenöt év múlva. Mikor majd észreveszi, hogy a fiaiban csalódott, hogy a fagylalt helyett jobb lett volna, ha a fiait a magyar szó varázsán át, közelebb emelte volna a szivéhez és engedte volna tanulni arról, ami a fiú szivét az apáéval összeköti. Képzeletemben látom az arcát, amint kezébe rejti és Amerika csalóka fényével csalódottan emlékszik a magyar anyaföldről... és szemében könny jelenik meg a fájdalomtól... Mi lesz hát az amerikai magyarsággal ? Templomaikkal, iskoláikkal, intézményeikkel, irodalmukkal és költészetükkel ? A szülők panaszával, apa és fiú egymás megnemértésével ? Eltörli az idők szele a magyar nyelv és kultúra emlékeit? És belepi azt a feledés ho- j mokja? ... Az évek múlnak, a mából észrevétlenül holnap lesz. A szülők észrevétlenül elmúlnak. Ma az egyik, holnap a másik. A fiak, az unokák jönnek. Mit kapnak örökségül? Tapasztalat bizonyítja, hogy nyelvüket, nemzetiségüket, szokásaikat, hagyományaikat, vallásukat legelőbb a legműveletlenebb népek veszítik el. Példa erre az amerikai néger, aki már nem is tudja, hogy a világ melyik tájáról került Amerikába. Mig a francia, német és olasz több százados ittlét után is ragaszkodó tisztelettel őtzi nyelvét és hagyományát. Miért? Mert ismerték nemzetük történetét. Mert tudták, hogy az az ország, amelyből őseik szakadtak, olyan dicső múlttal rendelkezett, amire mindenkor büszkék lehettek. A magyar nemzet nem áll egy cseppet sem hátrább ezeknél a népeknél. Azok, akik tudják annak történetét, azok sohasem fogják szégyelni, hogy magyaroknak hívják őket, — sőt büszkék lesznek. Az eddig elnyomott magyar igazság mindjobban közeledik a virradathoz. A világ mindenütt kezd megismerkedni a magyar szóval. Mi nemcsak egy dicső múlttal rendelkezünk, de egy sokkal ígéretesebb jövő előtt állunk. Irodalomban, zenében, képzőművészetben, sőt még iparban is napról-napra lehet hallani magyarról. Ha mindennek tudatában vagyunk, ha ezt megértjük, akkor igazán örülhetünk, hogy az Isten magyaroknak teremtett bennünket. Azok, kik panaszkodnak, — vigyázzanak! A jövő még előttük van, tehát nem sirni kell, hanem cselekedni. Ötven, vagy száz év múlva lesz-e magyar szó Amerikában? Csendes téli estéken gázzal fűtött, meleg amerikai szobákban mondanak-e a szülők mesét az ábrándos, kék Balatonról, a lóherszagu pusztaságról, a bánatosan susogó kárpáti erdőkről, a szőke Tiszáról, a fonóról . . . ahol a nóta szól ... és mindarról, ami olyan drága a magyar szívnek. Jönnek a fiak és az unokák ... Az öregek itthagyják őket. Róluk csak az emlék beszél majd. Azután jönnek a fiaknak a fiaik és unokáik. Emlékeznek-e majd ők magyarul ? ... Ha magyarul tanítják őket. Ha lelkükbe oltják a magyar nemzet becsülését, ha magyar iskolába küldik őket, akkor drága örökséget hagynak nekik. Akkor az öregek emléke magyar szóban fog élni az ajkukon és szivükben. Akkor még van remény arra, hogy a magyar nyelv nem hal meg száz év múlva, hogy felsír néha a magyar dal a megfáradt, bánatos szívű gyermek ajkán: „Édes anyám is volt nékem . Magyar dal, magyar gyermek századok multán messze Amerikában Jönnek a fiak és az unokák ... és magyarul emlékeznek. • KOROS ENDRE ajkán KÖLTEMÉNYEK TARTALOM: I. Harctéri költemények. II. Más versek és műfordítások. III. Két verses elbeszélés. (Kocsi-Csergő Bálint és A nóta története.) Kapható Kis Tivadarnál. Ára 2 P. * W Tóth Géza nótaszövegeiből. Enyém volt egy lány szerelme. Ányos Lacinak : magyar köszöntéssé. Enyém volt egy lány szerelme Valamikor régen. Nekem nyilt a legszebb rózsa Egy kis faluvégen. Enyém volt a sóhajtása, Napsugaras lelke. — S lehetett vón mindhalálig, Pedig ez a csapodár szív Meg sem érdemelte. Ugy eljöttem messze tőle, Hogy soha se lásson Másnak adtam a szivemet Rózsafakadáskor. S kikacagták, összetépték, Kidobták a sárba. — Megbűnhődtem én azóta Piros rózsa, feslö rózsa, Szerelem virága. Búza, búza . .. pápai Molnár Kálmánnak: szeretettel, sziwel. Búza, búza, búzavirág szirma. Bárcsak egy sor üzenetet írna! Fehér lapon haloványszin kékkel Csak annyit, hogy nem feledett még el. Álom, álom, szép tavaszi álom. Üzenetét de hiába várom ! Hitegetett a tavasz, a tél is, Megcsalt engem a csillagos ég is. Akkor lesz igazán kellemes otthona, hogyha B U T O R á

t rr LOWY -nél vásárolja Ggőr, Gr. Tisza I. tér 5. Selymes, sűrii hóhullásban. Nádor Jóskának: tisztelettel küldöm. Selymes, sürü hóhullásban Istenem, de jó is volna Bús szívemmel csöndben, titkon Ráborulni ablakodra! S hogyha néma fájdalomtól Megremegne árva lelkem, Hinnéd, hogy a fák zokognak A zimankós téli kertben. Selymes sűrű hóhullásban Istenem, de jó is volna Szomjas ajkkal, lopva, lágyan Befonódni két karodba! S míg harangja zúg a szélnek, Sóhajtása téli fáknak: Megmondanám csöndben néked, Hogy szeretlek és imádlak. Becsukódtak a virágos . .. Murgács Kálmánnak: magyar szívvel. Becsukódtak a virágos ablakok. Kit szerettem, búcsú nélkül itt hagyott. Felejtenék, felejteni nem lehet Annak, aki tiszta szívből szeretett. Már ezután a virágos ablakán Nem hajol ki az a szőke kisleány. Nincs felőle, hogy is jönne izenet? Elszállt a nyár, a virágos kikelet. — „Trianoni kereszt" a Sághegyen. A szomszédos Celldömölk városa hazafias áldozatkészséggel „Trianoni kereszt"-et állíttat fel a Sághegy legmagasabb pontján. A kereszt maga 19 méter magas lesz, s esténként — körülbelül éjfélig — villanyégőkkel világítják ki, úgy hogy a fény-kereszt 25—30 kilométer távolságban — így Pápán is ! — jól látható lesz. A hatalmas emlékműnek párja nemcsak a csonka hazában, de Középeurópában sem található. Építése teljes erővel folyik; felavatása országra szóló ünnepély keretében szeptember hó 23-án fog megtörténni. Budapestről, Sopronból, Grácból stb. helyekről filléres vonatok szállítják majd a közönséget az ünnepélyre. Bizonyára városunkból is igen sokan zarándokolnak át ez alkalomból Celldömölkre, hogy a feltámadást hirdető kereszt tövében új erőt merítsenek a revízióért való küzdelemre. — Egyházi zene. A plébánia főtemplomban vasárnap a 10 órai és a fél 12 órai miséken Karvajszkyné Szőnyi Margit, városunkban tartózkodó fővárosi énekművésznő, a Bazilika alt szólistája Vavrinecz és Zsazskowszky müveiből énekel a karnagy orgonakiséretével. — Értesítő-ismertetés. (A pápai m. kir. állami elemi népiskolai tanítóképző-intézet értesítője. Szerkesztette: Kraft József c. igazgató.) »A tanítónövendékek hospitálása« címen irt magasszinvonalu értekezés vezeti be a gazdag tartalmú értesítőt az igazgató tollából, mely azt a kérdést tárgyalja, mikép lehet a jövendő tanítónemzedéket minél intenzivebben belevonni a gyakorlati tanításba. A 38 éve fennálló intézet a folyó tanévben is híven és becsülettel végezte munkáját. Meleg szavakkal búcsúzik a tanári testület Schönwiezner János gyakorló iskolai tanítótól, aki 40 évi működés után a jól megérdemelt nyugalomba