Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-08-04 / 31. szám

Akkor lesz igazán kellemes otthona, hogyha B U T 0 R át LOWY -nél vásárolja Győr, Gr. Tisza I. tér 5. kat gyakran éri károsodás a be- és kijelentések szabálytalansága miatt, amikor a későn bejelentett munkavállaló, például, tüdőbajt kap és az ezzel kapcsolatos táppénz-, kórház-, gyógyszerköltségeket a munkaadó kénytelen viselni. Vagy, ami szintén gyakori, — különösen terhes munkavállaló nőknél — a munkaadók könyörületből bejelentik az OTI-hoz a rimánkodó nőt, — az OTI-nyomozás megállapítja, hogy itt nem volt munkaviszony, mert nem dolgozott az állítólagos biztosított és így szívességi bejelentés történt. Ez esetben az OTI kénytelen a szívességi bejelentőn behajtani a nyújtott segélyek teljes ellenértékét. Jól informáltak szerint: helyes utakon indult meg az Országos Társadalombiztosító Intézet újjáépítésének nagy és közérdekű munkája... i Gyümölcstermelési Egyesület. Azon a jogon is, hogy a Pápai Hírlap nemrégiben felhívta a figyelmet az intenzívebb gyümölcstermelésre, alkalmasnak találom e lapot arra, hogy most már komolyabb formában foglalkozzunk itt ezzel a tárggyal, hiszen köztudomású, hogy hivatalosan is megalakult országos mozgalomba a Veszprémmegyei Fiókegyesület révén belekapcsolódva a Gyümölcstermelők Pápai Körzete s így megindul ez a munka, hogy az összefogásban rejlő erő és a szaktudás-nyujtotta bizalom hatalmával lendítsen gyümölcstermelésünknek meglehetősen céltudatlan és ezért sokszor sikertelen állapotán. A gyümölcsfák szeretete ösztönszerűen benne lappang mnidenkiben, hiszen életösztön azt gondozni, ami élelmet nyújt; ezt az ösztönösséget akarja öntudatossá tenni s a gyümölcstermelésnek szervezése által anyagi jólétre is vezetni az a nagy országos mozdulat, amelynek egy hulláma városunkba is eljutott s megteremtette az egyesületbe tömörülést. Mi célja van ennek? Az alapszabály szavai szerint: »a gyümölcstermelés fejlesztése és racionalizálása, a növényvédelem biztosabbá és olcsóbbá tétele, az értékesítés megszervezése, belföldi és küfölldi kapcsolatok létesítése, piacok felkutatása és ellenőrzése, piacok megszervezései Alig akadna valaki, aki ezt a programmot nem helyeselné, sőt ne azt mondaná: debuisset pridem! már régen kellett volna és minden halogatás kész veszteség. A tömörülésnek két legfontosabb mozgatója: a növényvédelem és a gyümölcs értékesítése. Egyiket sem lehet kinek-kinek magára elszigetelődve megvalósítani. Ami az elsőt illeti, bizonyos, hogy a pusztító rovar- és gombabetegségek ellen csak akkor tudom megvédeni a fáimat, ha a jobb- és baloldali szomszédom, meg azoknak a szomszédai is védekeznek; olyan ez, mint az emberéletre leselkedő fertőző betegségek elleni védekezés. Ahogy állami hatalom kötelez ragály esetén bizonyos óvintézkedésekre, úgy kényszerít az állam védekezni a növényfertőzés bizonyos fajai, pl. a brazíliai pajzstetű ellen. Közérdeket szolgál a Gyümölcstermelők egylete, amikor elősegíti ezt a védekezést a komoly szakszerű kezelés és a védőszerek olcsóbb beszerzése által. Melyik gyümölcstermelőnek nem volnának már szomorú tapasztalatai afelől, hogy a dilettántizmus mennyi egészséges fát tett már tönkre és hogy a megbízhatatlanság mellett milyen méregdrágák a védelmi szerek a kartellek jóvoltából. Nos hát a védőszerek megfelelő voltát és jutányos árát biztosítja az egyesület a maga szakértői és tömeges beszerzése révén az országos keret kebelében. Elgondolásunk szerint szakértő fogja megállapíthatni azt, hogy vidékünk mely gyümölcsfajok termelésére a legalkalmasabb, tehát olyanokat ültessünk; a fák ellenőrzésével megadja a tanácsot a védekezés módjára; akik óhajtják, azok fáit a maga betanult munkásaival gondoztatja, de saját kezelésre is olcsó védőszereket bocsát a tagok rendelkezésére. A gyümölcsértékesítésnél is tömörítés és tömeges árusítás előnyeit ajánlja fel munkásságával az egyesület. Elképzeljük Pápát és környékét, mint valamely faj (pl. a sárgabarack vagy őszibarack) speciális nagytermelőjét és szállítóját, lankás hegyeinket mint Istentől is a gyümölcstermelésre teremtett s így gyümölcstől tarkított pompás panorámát, aztán a pápai vasúti állomást, mint amely vaggonszámra szállítja a maga specialitását Bécsbe, Grácba vagy még távolabbi külföldre. És mindez nem álom, mert ki tudja: minő knicsek szenderegnek az anyaföld ölén, az ölelő napsugárban, a Bakony felől simogató lágy szellőben, amik tudvalevően mind megannyian feltételei a gyümölcsözésnek. Nem mondhatja senki, hogy csak az egyleteskedés divatja szülte a gyümölcstermelők tömörülését. Az alacsonyra szabott tagsági díj (2 P, amely méltányos esetekben 1 P-re is mérsékelhető) megtérül maguknál a védőszereknél is (ha nagyobb a gyümölcsösünk), vagy a biztosabb értékesítésnél. Aztán a belépés csak három évi tagságra kötelez. Az egylet permetezőket szerez be és kölcsönöz a magas fák kezelése céljából, a minisztériummal öszszeköttetése révén alkalmat nyújt tanácskérésre-adásra s egyéb segítségre. A legfiatalabb egyletbe belépést annyival is inkább ajánljuk gyümölcstermeléssel foglalkozó olvasóinknak, mert a hatóság is kényszeríthet gyümölcsfáink gondozására. Miért ne tegyük meg tehát a magunk jószántából és jutányosabban és eredményesebben is azt, amire úgy is kényszerít a hatóság és amit bizonyára drágábban végeztet el a mi terhünkre. Az egyletbe lépésre aláírási ivek vannak kitéve a városházán Fodor Gyulánál, az egylet pénztárosánál. Rácz Kálmán. A Nemzeti Egység körlevele. A Nemzeti Egység helybeli vezetősége körlevelet küldött szét a város polgárságához, melyben a Nemzeti Egységbe való belépésre szólítja fel őket. A Nemzeti Egységet képviselő kormány másfél éves működésének eredményét a következőkben összegezi a körlevél: »Benn az országban rend és béke van, már pedig a rend és béke a munka és haladás egyedül biztos tényezői. Ez a belső rend és béke kedvező hatást vált ki a külföld előtt is. Tekintélyünket erősíti, az irántunk való bizalmat fokozza. Ez volt előidézője annak a nagymérvű idegenforgalomnak, ami az előző időkhöz viszonyítva, példátlannak mondható. Ez az idegenforgalom a mult évben az ország lakossága részére 29 millió pengő bevételt eredményezett. Kormányzatunk megszilárdította a pengő értékét és vásárló erejét. A pengő- és valutacsempészeket szigorúan üldözi. A kartelleket szigorú állami felügyelet alá helyezte. A magas kamatlábat leszállította. Belenyúlt a magas fizetések darázsfészkébe és fokozatosan ott is rendet teremt. A munkanélküliség eny* hítésére az 1934. évi költségvetésbe 15 millió P közmunkát vett fel. Megalkotta és végrehajtotta a gazdavédelmi rendeleteket. Megszüntette a bolettát és emelte a gabonaárakat. A napokban megjelent rendeletével a kisiparosságnak a közszállításokban való nagymérvű részesedését törvényes alapokra fektette. Hirdeti és egyengeti a felekezeti békét és ebben maga jár elől jó példával. A királykérdésben általánosan megnyugtató kijelentést tett«. A havi tagdíj 20 fillér, de ezt sem kell fizetni annak, akinek ez megterhelést jelentene. A Nemzeti Egység helybeli irodája (urad. bérpalota) a tagok ügyes-bajos dolgaiban készséggel áll rendelkezésre és már sokan gondolnak hálával tevékenységére. Hol kezdjük? Ég a vágytól minden gazda, hogy adósságaitól szabaduljon, hogy ismét jövedelmezően gazdálkodjon. A búza jobb ára indokolja, hogy ismét a búzán legyen a termelés hangsúlya, hogy többet termeljünk belőle ugyanazon a területen. De hol kezdjük? Több istállótrágyával? Ehhez több haszonállat kellene. Ez viszont több takarmányt igényel. S honnan vegyük ezt, különösen az ez évi szárazság után ? így tehát nem boldogulunk. Helyes talajmíveléssel fokozzuk a termést, de csak ideig-óráig. Több terméssel több táplálóanyagot veszünk ki a talajból, ha pedig ezt nem pótoljuk, talajunk elszegényedik. Mi tehát a megoldás? A műtrágya nem drága, könnyea beleilleszthető a termelés rendjébe. Gyorsan és busásan fizeti vissza az érte kiadott pénzt, amellett a növények minőségét javítja s így az értékesítésüket is megkönnyíti. Ha nemcsak a szemesek alá adunk szuperfoszfátot, hanem a takarmánynövények alá is, akkor több állatot is tarthatunk, több lesz az istállótrágyánk is s jó vetőmagot feltételezve, a v gazda rövid idő alatt gazdaságát virágzó jólétre hozhatja. Szuperfoszfáttal kezdjük! VnA ÚJDONSÁGOK. — ajánlói — A polgármester hivatalban. Hamuth szati^ János polgármester 14 napi szabadságáról vissza- j^at érkezett, s e hó elsején hivatala vezetését át- összec vette. fegyv — Áll. tanítóképzőnk új igazgatója. A g^jaz vallás- és közoktatásügyi miniszter a pápai állami tanítóképző-intézet igazgatójává Siemeister János jászberényi tanítóképző-intézeti tanárt nevezte ki, aki állását f. évi szeptember hó elsején foglalja el. — Ugyanitt közöljük, hogy Siemeister igazgató helyébe tanárnak Szemes Gábor helybeli áll. tanítóképző-intézeti tanárt he- WüB lyezték át. szíjg

J — Lapunk főszerkesztője, dr. Kőrös M

óf Endre pár heti üdülésre elutazott, távollétében a lap szerkesztéséért Nánik Pál belső munka- i társ a felelős. — Kinevezés. Zeke Imre műszaki főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott győri kerületi kir. iparfelügyelőt, aki hivatalból kifolyólag gyakran megfordul Pápán is, a kormányzó valóságos főtanácsossá a VI. r. o.-ba kinevezte. — Előléptetések. A Hivatalos Közlöny vasárnapi száma hosszú listáját közölte az előléptetéseknek. Bennünket érdeklőleg a következő előléptetéseket sikerült kiböngészni belőle: A vasútnál: Szabó László tiszt IX: 1-be, Vargha János m. s. tiszt III: 2-be, Kutni János m. s. tiszt III: 5-be, Gaál Gyula üzemi altiszt XII: 8-ba; soron kívül: Draskovich Józsefné IX: 9-be, Rozsnyai János és Farkas János üzemi altisztek XIII: 9-be, Kővári Antal üzemi altiszt XII: 9-be, — a postánál: Tóth Kálmán p. s. ellenőr ellenőrré, Kovács József II. o. altiszt I. o. altisztté, — a kir. adóhivatalnál: Magdics István c. tanácsos valóságos tanácsossá, — a dohánygyárnál: Kohányi Béla és Szabó Kálmán tisztek a XI. fiz. o.-ból a X. fiz. o.-ba, — a Mezőgazdasági Szakiskolánál: Buland Tivadar tanár a IX. fiz. o.-ból a VIII. fiz. o.-ba, — a Társadalombiztosítónál: dr. Boda Kálmán fogalmazó, kirendeltségvezető a IX. fiz. o.-ból a VIII. fiz. o.-ba segédtitkárrá lépett elő. — A felmérési (kataszteri) hivatalnál: Szelényi Károly főmérnök műszaki tanácsosi cimet és jelleget kapott; Ajkay Arnold c. főmérnök valóságos főmérnök, Kovács János mérnök főmérnök, Milasovszky Béla gyakornok segédmérnök lett. — A volt cs. és kir. 19. gyalogezred 200 éves fennállásának emlékünnepélye. Győr város egykori háziezredének, a legendáshírű 19. gyalogezred bajtársai nagyszabású ezrednapot tartanak szeptember 29-én és 30-án Győrött. Az ezrednap országra szóló esemény lesz, most állítják össze annak programmját. A magyar katona hősi erényeinek és az elhalt bajtársak emlékezésének megható ünnepsége lesz ez a nap, amely iránt országszerte és a külföldön már is nagy érdeklődés mutatkozik a tizenkilencesek körében. A részvételt a rendező-bizottság elnökénél, Amtmann István városi tanácsosnál kell bejelenteni, Győr, Városház.