Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-06-23 / 25. szám
Aki megfontolja, az BÚTORT Lőwy-nél vesz Győr, Gr. Tisza I. fér 5lékezve nagynevű tanulótársukról, Lázár igazságügyminiszterről is. Szűcs József esperes a kollégium ősi szellemére, az egységre, ürítette poharát. Dr. Vass Vince megemlékezve a régmúltról, múltról és jelenről, a jövőre a nehéz sorsban levő ifjúság helyzetére hivta fel a miniszter figyelmét. Dr. Lázár Andor nagy figyelemmel hallgatott lés nlagy tetszéssel fogadott pohárköszön tőjében megrajzolta a jövendő képét és bízó hittel vetítette lelkes 1 hallgatói lelkébe az igazság diadalának fényét. A társaság a legjobb hangulatban még sokáig együtt maradt, azután sokan, elükön a miniszterrel, rész vettek a kollégiumi cserkész ünnepen, majd a délutáni és esti vonatokkal benyomásokkal gazdagon elutaztak a találkozók. Dr. Lázár Andor igazságügyminiszter még e napon városunkban maradt, másjnap kirándult a Somlóra és onnan utaZott vissza a fővárosba. * A generális találkozót egy helyi bizottság készítette elő, amelynek tagjai sorában főképen dr. Scheiber Jenő, dr. Kardos Károly lés Rab István buzgólkodtak az elért siker 1 I érdekében. A pápai társadalom-biztosítói kirendeltség önálló pénztár lesz. ny. főigazgató, középiskolai felügyelő válaszolt, kifejezést adva a kollégium örömének és és büszkeségének afölött, hogy a találkozók sorában az ország kormányának egyik tagját is köszöntheti. Most az évfolyamok kor szerint rendezkedtek, hogy a templomba vonuló kollégiumi ifjúság élére állva együtt menjenek hálaadó istentiszteletre. Az elsíő sorban haladtak a 40 éves találkozók, — kik közül csupán hárman: Szűcs József esperes, Alsóörs, Takács Béla ny. p. ü. főtanácsos, Győr és dr. Weltner Sándor v. főorvos jöttek össze, — utánuk következtek a 35 évesek, élükön a miniszterrel, majd a többi évfolyamok s végül a jelenlegi diákok serege. A zsúfolásig megtelt templomban a megszállott területek magyarságának egyik oszlopos tagja, Kádár Géza zilahi esperes hirdette sziveket éghez emelve, áhítató^ hallgatóságának a reménység gyönyörűséges igéjét. A találkozók istentisztelet után visszamentek a kollégiumba, ahol mindenek előtt a kegyelet aktusát rótták le a hősi halottak emléktáblája előtt, hol dr. Vass Vince kecskeméti lelkész, volt pápai theologiai tanár megrázó hatású gyönyörű beszéd után koszorút helyezett el az emléktábla elé. Miután egy kis részét végighallgatták a főiskolai záróünnepélynek, déli félegy órakor dr. Antal Géza püspök lelfé járultak a találkozó öreg diákok, kik közül a legidősebb generációknak ő még mint kollégiumi tanár, tanító mestere volt. Ennek a valódi Mesternek messze kimagasló erényeit méltatta a megjelentek nevében a püspöki székház fogadótermében tartott fogadtatáson Barsy Károly miniszteri tanácsos, akinek eszmékben gazdag fejtegetésére dr. Antal GéZa püspök lelkének mélységes' szeretetét, bölcseségét és nagyságát visszatükröztető megkapó szépségű beszéddel válaszolt. Majd a kegyelet aktusát végezték el a találkozók, amikor az alsóvárosi temetőben felkeresték elhunyt professzoraik sirját. Megható szép szavakban nyilatkozott meg itt szivük hálája az elhunytak iránt. Borsos István sírjánál Piri Károly szendi ev. lelkész, Farkas Dezsőnél Ruzsás Lajos siklósi ref. lelkész, Gáty Zoltánénál dr. Hermann László v. főjegyző, dr. Kapossy Luciánénál dr. Farkas Pál püspöki ref. s.-lelkész, Kis Ernőénél dr. Vass Vince kecskeméti réf. lelkész, Sebestyén Dá vidénál Tóth Sándor császári ref. lelkész, P. Szabó Károlyénál Nagy Kornél dunaalmási ref. lelkész, Szilágyi Józsefénél Szűcs József ref. esperes, K. Tóth Pálénál Sáhó István bőnyrétalapi ref. lelkész, s végül Ferenc bácsi (Tóth Ferenc) sírjánál dr. Szabó Kálmán celldömölki ügyvédjelölt beszéltek, mindnyájan bensőségesen, szépen. * í Délután 2 órakor a régi jól ismert Griffteremben közös társas ebédre jgyül'tek össze az összes találkozók. Zsibongott a terem a nagy sokaságtól, régien nem voltak benne együtt ennyien és ily szép harmóniában. Az asztalfőn dr. Antal Géza püspök foglalt helyet, tőle jobbra ült Lázár Andor igazságügyminiszter, balra Barcsy József ny. kollégiumi tanár, a résztvevő tanárok széniora. A kitűnő hangulatban lefolyt ebéden az első felköszöntőt Faragó János ny. főigazgató mondotta, éltetvén a püspököt, ía minisztert és az összes találkozókat Dr. Lusztig Samu a találkozók nevében köszöntötte a kollégiumi tanári kart, annak élén dr. Antal Géza püspököt, megemA társadalombiztosító intézetről szóló 1927. évi XXI. t.-c. azon az elven épült fel, h°gy egy vármegyében — a székhelyen — csak egy kerületi pénztár lehet. Ennek következménye volt, hogy a helyi igazgatás alatt szépen működő és virágzó pápai munkásbiztosító pénztárt megszüntették s helyébe úgynevezett kirendeltséget állítottak fel, amely semmi .önálló hatáskörrel nem bir, csupán az intézet adminisztratív dolgait látja el, illetőleg közvetíti a veszprémi kerületi pénztárral. Pénztárunk önállóságának megszüntetése fellen annak idején e lap hasábjain erélyesen sikra szálltunk. Cikkekben bizonyítottuk, hogy a centralizáció nem jár a társadalombiztosító intézetre semmiféle előnnyel, sőt többkiadást jelent számára, amennyiben a biztosított tagok orvosi felülvizsgálata, a választott bíráskodás a pénztár székhelyén: Veszprémben történvén meg, a felmerült úti- és egyéb költségek külön tehertételként szerepelnek az intézet számadásaiban; de időbeli és pénzbeli károsodással jár magukra az érdekeltekre is. Ezen kívül nehézkessé teszi a panaszos ügyek elintézését, akár a biztosított tagok, akár a munkavállalók részéről merüljenek fel azok, mert érdemi elintézést nem helyben, hanem a havonként összeülő veszprémi választmányi ülésen nyernek. Igazaink védelmében mozgósítottuk az érdekeltségeket, a biztosított tagok és a munkavállalók különböző szervezeteit, a hivatalos várost; memorandumot intéztünk a népjóléti minisztériumhoz, amelynek reszortjába a társadalombiztosító ügyei tartoztak, hogy ha már mindenáron centralizálni akarnak, a Veszprém vármegyei kerületi pénztár székhelye Pápa legyen, amelynek fejlődési lehetőségei sokkal szélesebb körű perspektívát tárnak fel, — pláne, ha a szomszéd vármegyékből természetszerűleg ide kívánkozó nagy területeket is hozzá csatolnák, — mint Veszprém városa. Minden törekvésünk hiábavaló volt. Pápa városát ledegradálták az OTI kirendeltségévé. Hét esztendőnek kellett elmúlnia, hogy álláspontunk győzedelmeskedjék. Az Orsz. Társadalombiztosító Intézet igazgatósága folyó hó elsején tartott ülésében kimondotta, hogy szakít a centralizáció elvével, s felterjesztést intéz a keresk. minisztériumhoz az alapszabályok 105. §-ának módosítására, illetőleg a fejlődésképes kirendeltségeknek önálló pénztárrá való átalakítására. Az eddigi 21 pénztár helyett a terv szerint lesz 28 kerületi pénztár; ezek között foglal helyet Pápa is. Az új pénztárt Pápa városán kívül a következő közigazgatási területek alkotják: a deve cseri járás, kivéve: Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bódé, Csékut, Devecser, Halimba, Kislőd, Kolontár, Magyarpolány, Noszlop, Oroszi, Öcs, Padrag, Pusztamiske, Tósok, Tósokberénd községeket, amelyek a veszprémi kerületi pénztárhoz tartoznak; a pápai járás egész területe; la zirci járás, kivéve Zirc, Bakonynána, Bakonyoszlop, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Lókut, Nagyesztergár, Olaszfalu, Porva községeket, amelyek a veszprémi pénztárhoz tartoznak; továbbá kivéve Ácsteszér, Aka, Bakonycsernye, Jásd, Sur, Szápár, Tés községeket, amelyek a székesfehérvári körzethez t a rt° z n'ak; Vas vármegye területéből a celldömölki járás, kivéve: Alsómesteri, Borgáta, Egyházas he tye, Felsőmesteri, Kemeneskápolna, Kiskocsit, Kissomlyó, Nagyköcsk, Nagysimonyi, Ostffy asszonyi a, Tokorcs községeket, amelyek a szombathelyi kerületi pénztárhoz tartoznak; Zala vármegye területéből \a sümegi járásból: Szentimrefalva, Zalagalsa és Zalaszegvár községek. Határozatát a fentemlített központi igazgatóság a többek közt a következő, nagyon érdekes érvekkel okolja meg: »Az Országos Társadalombiztosító Intézet alapszabálya eredetileg úgy szervezte a kerületi pénztárakat, hogy azok illetékességi területei a vármegyékhez alkalmazkodtak. A gyakorlati tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a közigazgatási egységekhez ragaszkodó területi beosztás számos esetben károsan befolyásolja az Intézet működését, megnehezíti a biztosítási szolgáltatások igénybevételét és olyan költségtöbbletet okoz, amely jobb beosztással elkerülhető. A biztosított népesség érdeke azt kívánja, hogy minél közvetlenebbül érintkezhessék a helyiszervekkel; távolságban, időben, fáradságban és költségben minél kevesebb akadálya legyen az összeköttetésinek. Azonos a munkaadó intézeti tagok érdeke is. Minthogy ez a nagyfontosságú érdek a vármegyei illetékességi keretek szigorú megtartásával általában el nem érhető, a rendelkező részben olyan módon kellett az egyes helyiszervek illetékességi területeit megállapítani, hogy az Intézetnek a jelentősebb közigazgatási és közlekedési központokban levő hivatali és egészségügyi szervezeteit az érdekeltek lehetőleg könnyen és egyszerűen tudják elérni, illetőleg a társadalombiztosítási gócpontokhoz legelőnyösebben csatolható környékből kellett az illetékességi területeket kialakítani«. Majdnem szóról szóra ugyanezt mondottuk hét évnek előtte, amelyet azonban akkor nem hallgattak meg. De a panaszos hangokat elnyomja bennünk ,az öröm érzése, hogy visszanyerjük : pénztárunk önkormányzatát* amely — a helyi viszonyokat és körülményeket ismerők igazgatása mellett — áldásos tevékenységet fejthet ki biztosított tagok és munkaadók javára egyaránt. p A „TAVASZI DALOK"-ból. Irta: Tóth Géza. ERDÖN-MEZŐN. Erdőn, mezőn járok-kelek. Csókolgat a szép kikelet. Erdő, mező már nem árva, Van virága, csalogánya. Virág lehull, madár elszáll, S újra árva lesz a határ; De te virulsz télen-nyáron Én gyönyörű gyöngyvirágom. HOGYHA ELMEGY. Hogyha elmégy a virágos nyárral, Elkísér a zengő csalogánydal. Elhervadnak utánad a fák is, Megsirat a zengő csalogány is. Ha kis kezed fehér kendőt lenget, Búcsúzáskor tán könnyet sem ejtek. Mégis .. . hogyha sóhajtásom hallod, Meghúzhatják a lélek-harangot. HA HULL A HO. Ha hull a hó majd csendben, puha-lágyan, s aranyhajadra halkan rápereg, a csillogóan sűrű hóhullásban idézd fel olykor bús emlékemet. Gondolj reám, ha párás ablakodra remegve hajlik zúzmarás faág; bús lelkem az, ki csöndben visszalopja örökre elszállt tündértavaszát.
