Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-06-16 / 24. szám

Nyári idénycikkek -C Á f r dresszek turao-ar trikó-áruk sport-cikkek necesszerek sálak, nyakkendők pehelykönnyű kalapok stb. dús választékban, jutányos áron kaphatók Raidl-áruházban Pápa, Kossuth-utca 6. ÚJDONSÁGOK. — Az igazságügyminiszter érkezése. Dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter 35 éves érettségi találkozójára ma, szombaton este 8 óra 25 perckor érkezik Pápára. A minisz­tert a pályaudvaron ünnepélyesen fogadják és a találkozásra összegyűlt tanulótársak nevé­ben Löké Károly esperes, felsőházi tag fogja üdvözölni. Az érkező minisztert még a város, a biróság és az ügyvédi kar nevében is üdvö­zölni fogják. — Személyi hír. Dr. Imre Sándor v. köz­oktatási államtitkár, egyetemi tanár, mint az állami tanítóképzőben folyó képesítő vizsgá­latoknak miniszteri biztosa, a hét folyamán városunkban tartózkodott. — Hősi halottak emlékművének lelep­lezése. A hazafias kegyelet újabban Pápako­vácsiban állított emléket a község 32 hősi ha­lottjának. A község legszebb helyén, a temp­lom végében, százados hársfák árnyékában fel­állított emlékművet vasárnap délelőtt avatták fel ünnepélyesen a község és a környék la­kosságának impozáns részvételével. Nagyobb súlyt és jelentősléget kölcsönzött az ünne­pélynek, hogy az avatóbeszédet Kelemen Kri­zosztom pannonhalmi főapát, mint a pápa­kovácsi rendi birtok kegyura mondotta, aki­nek tiszteletére megjelent az ünnepélyen Győr vármegye főispánja: Felsőeöri Nagy Pál is, Gömbös Gyula miniszterelnököt, dr. Kenessey Pongrác veszprémi főispánt pedig dr. Poi­rubszky Elemér várm. főjegyző képviselte. A pápai járás képviseletében dr. Jerfy József fő­szolgabíró, a várm. vitézi szék részéről vitéz Setét Vince alezredes, a pápai honvéd huszár­ság részéről, annak három tagú küldöttsége élén vitéz Kiss Béla őrnaggyal, Pápa város részéről Hamuth János polgármester, a pá­pai levente-egyesület részéről dr. Tótóh István atelnök volt jelen. Ott láttuk még GubicZa Ferenc orszgy. képviselőt, Szabó Já,nos me­zőgazdasági iskolai igazgatót, Mihály Sándor gazd. felügyelőt, Vadkerti József járiföldi in­tézőt, valamint a környék intelligenciájából számosat. Délelőtt 10 órakor hivatalos isten­tisztelet volt a r. kath. templomban, melyen a misét a pápai katholikusok volt kedvesj káplánja, Vörös József plébános celebrálta;., A misén közreműködött a községi énekkar László Géza kántortanító és a pápai levente­zenekar is Ekker Lajos karnagy vezetésével. Háromnegyed tizenegy órára ért a főapát autója a községben felállított díszkapu elé, ahol a főapátot a kíséretében levő dr. Dob­rovich Ágoston pápai bencés igazgatóval a járás nevében dr. Jerfy József főszolgabíró, a község nevében pedig Frászt Aurél főjegyző üdvözölték mélységes tisztelettel, mire a fő­apát szives szavakkal válaszolt, azután kísé­retével az emlékműhöz vonult, hol az ünne­Lpély a községi dalárda Himhuszával vette ! kezdetét. Frászt Aurél üdvözölvén a megje­lenteket, első sorban a község 1 kegyurát, Ke­lemen Krizosztom főapátot, s Gömbös mi­niszterelnök és dr. Kenesfsey főispán képvi­selőjét, dr. Porubszky Elemér várm. főjegy­zőt, felkérte a főapátot avató-beszéde elmon­dására. Az illusztris szónok visszaemlékezé­sekkel kezdte. Amikor a világháború kitört, i Pápán tanárkodott, s meghatva látta, hogy a j mozgósításkor felekezeti különbség nélkül ho­i gyan siettek magyar testvéreink a haza vé­j delmére a zászlók alá. Majd lélekben elveze­! tett bennünket a különböző harcterekre, ame­lyeknek minden röge a magyar vitézségről beszél. Ha ez az egyetértés, kitartás és köte­lességérzet áthat bennünket is, és szellemi felsőbbségünkkel, nemes emberi tulajdonaink­kal igyekezünk fölébe kerekedni a hazánk elrablott területeit bitorlóknak, akkor boldog reménységgel tekinthetünk jövőnk elé, felsüt még a nap Nagymagyarország felett. Adja istein, hogy így legyen, fejezte be zajos ováció közben szivekig ható gyönyörű beszédét a tüzes-lelkű főpap. A dalárda Hiszekegy éneke után Varga Béla V. o. bencés girnn. tanuló lelkes hévvel elszavalta a Nem feledhetünk című irredenta költeményt, azután a község nevében az emlékművet gondozásra átvette Frászt Aurél, hálával emlékezvén a község áldozatkészségéről, valamint Amerikába sza­kadt véreinkről, akik tetemes összegekkel já­rultak hozzá ahhoz, hogy szülőfalujuk főterén emlékmű hirdethesse a magyar katonák önfel­áldozó hősiességét. A Szózat eléneklése után az emlékműre az első koszorút a miniszter­elnök és a főispán nevében dr. Porubs'zky Elemér helyezte el; a vitézi szék koszorúját vitéz Setét alezredes, a honvédségét vitéz Kiss Béla őrnagy, Pápa városáét Hamuth János polgármester, a frontharcos szövetségét László István, a leventékét dr. Tóth István, Pápai­kovácsi községét Frászt főjegyző, a pápako­vácsi frontharcosokét, a hadiözvegyek és ár­vákét, valamint a ref. egyházét dr. Viczencz Árpád, a r. k. hitközségét Frits Antal, a rnező­gazd. szakiskoláét Sebestyén Kálmán tanuló, Nagyganna község koszorúját Erdős István jegyző helyezték a szobor talapzatára. De elhoz­ták koszorúikat a hősi halottaikat gyászoló csa­ládok is. A kegyeletes ünnepély a Himnusza szál ért véget. Közebéd az urasági kastélyban volt. — Végül megemlítjük, hogy az emlékmű létrehozásában sokat fáradozott dr. Viczencz Árpád körorvoSj az ünnepély megrendezésé­ben pedig Szabó István s.-jegyző fejtett ki igen nagy buzgalmat. Az emlékmű szobrászi munkáját Vajda Sándor pápai kőfaragórszob­rász végezte. ^ KŐRÖS ENDRE ÖREG LEGÉNYEK KÖLTEMÉNYEK TARTALOM: I. Harctéri költemények. II. Más versek és műfordítások. III. Két verses elbeszélés. (Kocsi-Csergö Bálint és A nóta története.) Kapható Kis Tivadarnál. Ára 2 P. ^ ____ — Csillagfeltételi ünnepély. A pápai református egyházközség — mint azt már mult számunkban jeleztük — folyó hó 17-én, vasár­nap reggel fél 9 órakor tartja csillagfeltételi ünnepélyét az épülő új templom előtti téren a következő programmal: 1. Közének. r CV. zsolt. 1. vers. 2. Avató-beszéd. Tartja: Ólé Sándor lelkész. 3. Karének. XC. zsolt. 1. vers. 4. Szen­telési imádság és áldás: Jakab Áron esperes. 5. Közének. CXXII. zsolt. 2. vers. — Utána 10 órakor istentisztelet a templomban, ahol Kádár Géza zilahi esperes-lelkész prédikál. — A róm. kath. polgári fiúiskola I jubileuma. E hónapban tizedik iskolaévét fejezi ; be a róm. kath. polgári fiúiskola. Tiz év nem | nagy idő egy város történetében, de az „iskolák s városának" olyan kulturális dokumentuma ez a jubileum, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. A polgári iskolák hivatása a magasabb fokú népoktatás, művelt iparos és földmíves nemzedék nevelése. Ezt a fontos feladatot egy Strandra, napfürdőhöz csak Vitaminos crémet használjon. 1 doboz 40 fillér. Városi Gyógyszertár Pápa, Fő-utca 8. sz. ilyen nagy vidékü város két középiskolájának alsó tagozata nem tudta pótolni. Volt ugyan a városnak egy izraelita jellegű fiúpolgárija, azonban ennek fenntartásával az izr. hitközség nem tudott megbirkózni. Egy biztos alapokon nyugvó polgári fiúiskola felállítása tehát el­odázhatatlan feladata lett városunknak, amit l azonban Pápa még a miniszter rendeletére sem ! tudott megvalósítani. A feladat nagy horderejétől áthatva, nehéz akadályokat leküzdve teremtette meg Horváth István tanítóképzői tanár a kath. fiúpolgárit. Nemes munkájában támogatói voltak városunk keresztény társadalmának több tagja, így a megboldogult Gerstner Ignác apátplébá­nos, Zsilavy Sándor tanító, szerkesztő, majd, amikor a kath. hitközség az iskolát egy év múlva átvette, Németh József apátplébános. Az iskola megalapítása igazolta a reményeket. Az első évfolyam már 51 tanulóval nyilt meg, mely már a második évben 116-ra növekedett, az első teljes iskolának pedig 140 növendéke volt. Az iskola fejlődésében új állomás az 1929-es esztendő, amikor az izraelita polgári iskola beolvadt az intézetbe. Azóta a növendé­kek száma állandóan meghaladja a 200-at. Az a komoly kulturmunka, vallásos és hazafias szellemtől áthatott nemes pedagógiai tevékeny­ség, amely ebben az iskolában, kitűnő igaz­gatójával, Horváth Istvánnal az élén folyik 10 esztendő óta, az iskolák városának olyan megbecsülendő értéke, ami e kis jubileumot városunk eredményévé teszi. — Évzáró ünnep a főiskolában. A pápai református főiskola 1934. évi június hó 17-én délelőtt 11 órakor tartja évzáró ünnepét a következő műsorral: 1. Himnusz. 2. Jelentés az 1933/34. iskolai évről. Felolvassa dr. Tóth Endre főiskolai igazgató. 3. Wusching: Falu végén. Előadja a főiskolai énekkar Tóth Lajos tanár vezetésével. 4. Tóth Árpád: Fénylő bú­zaföldek között. Szavalja Böröczky Béla. 5. Jelentés a Főiskolai Ifjúsági Képzőtársaság 1933/34. évi működéséről. Felolvassa Kenéz Sándor ifj. elnök. 6. Linka Camilló: Rákóczi emléke. Előadja a főiskolai zenekar Kiss Ár­pád igazgató vezetésével. 7. Pályadíjak és ju­talmak kiosztása. 8. Tanévzáró beszéd. Tartja Vargha Kálmán főisk. gondnok. 9. Szózat. Közének. — A nőnevelő záró-ünnepe. Az intézet dísztermét zsúfolásig megtöltő díszes közön­ség jelenlétében tartotta meg szerdán d. u. a nőnevelő-intézet záró-ünnepét, melynek min­den száma csak öregbítette az intézetnek nyil­vános szerepléseivel eddig megszerzett kitűnő hírnevét. A szavalati számokban Eötvös Ella, Izsó Irén, Fehér Rózsi ragadták el a közönsé­get Bacsányi, Arany, Vörösmarty remekeinek igazán művészi interpretálásával. A zenei kép­zés magas szinvonalat bizonyították Kárpáti Joláin, Labancz Ilona és Morvay Piroska zon­goraszámai. Üdéin, szabatosán, szépen énekel­tek a polgáristák Könczöl Irén tanárnő avar tott vezetésével. A képzősök kara pedig eddigi nagyszerű szerepléseit is felülmúló tökéletes­séggel adott elő Ritoókh István tanár ismert, kitűnő vezetésével egy nagy énekkari számot, majd utóbb egy inépdalegyveleget. A közön­ség lelkes tetszése jeléül tapsokkal halmozta el az összes szereplőket. A műsor befejezése után yargha Kálmán főisk. e. gondnok mély gondolatokban gazdag nagyhatású beszédben szólott a magyar nőknek mai hivatásáról és méltatta az intézetnek a nőnevelés érdekében kifejtett céltudatos munkáját. Pályadíjak és jutalmak kiosztása után a ritka szép ünnep a Szózat eléneklésével nyerte befejezését. — A záróünnepen jelenvoltak közül nagyon sokan keresték fel az intézet kézimunka és rajzkiállí­tását, melynek egyébként az előző napokban is sok látogatója volt, akik nem győztek gyö­nyörködni a felhalmozott szép, eredeti és gaz­dag anyagban, ami Varga Gyuláné és Lauer Gizella szakszerű, modern vezetésének kö­szönte létrejöttét.

Next

/
Thumbnails
Contents