Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.

1934-05-26 / 21. szám

XXXI. évfolyam 0Ía i Könyvtár Helyben Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szára, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE Az a nyugodt meder, amelyben az ál­lami költségvetés tárgyalása képviselőhái­zunkban folyik, azok a tárgyilagos szempon­tok, melyek a vitát irányítják, örvendetes jelei annak a nyugalomnak, amely államéle­tünket oly előnyösen különbözteti meg más közelebbi és távolabbi szomszédaink mai hely­zetétől. Legközvetlenebb szomszédunk, Ausz­tria, még mindig erős megpróbáltatások kö­zött hánykolódik; a folytonos robbantások után félni lehet, vájjon nem követtfcezik-e taef egy olyan nagy robbanás, amely elpusztíthatja! mindazt, amat a hősies erőfeszítésit el dol­gozó Dollfussnak sikerült felépítenie. Hogy Szerbiában, Romáiniában súlyos bajok van­nak, azt mindenki tudja. Szerbiában ugyan a diktatúra ereje féken tart minden SHS elle:­nes törekvést, de hogy a délszláv esízme ma' már a multté, azt az a mélységes csfentö bi­zonyítja, amely a horvát, szlovén és Qserna­gorc lelkeket megfekszi. Romániának szintén súlyos gondjai vannak, s nem tudni, hogy a m'a börtön bén lílő összeesküvők nem fog­ják-e holnap a hatalmíat magukhoz rajgalclni.. A bolgár diktátori uralom még alig pár nia(­pos. Célját, terveit nem ismerhetni és kétes az időtartama is. Mindezek között az államok között úgy áll hazánk, mint háborgó tenger­ben a sziget. Nem mondjuk — minek ámíta^ inók magunkat —, hogy a boldogság és jó­lét szigete. Ámde hol van ma boldogság esi jólét? Franci,aországbfan, mely szintén kori.­vulziókkal küzd és állandó belső rettegését szovjetöleléssel kívánja leplezni és megnyit gosztani? Spafnyolországbfan Italán, ahol az; alig kétesztendős köztársaságot egy király­párti többségi parlament veszélyezteti és alioll kommunista tömegek folytatnak terrorakció­kat? Úgy van! Ha még messzebbre nézünk* még jobban meg kell győződnünk róla, hogy az a biztonság és az a rend, ami nálunk van„ alig található fel másutt. Vajha úgy lenne, hogy közelednénk már ahhoz az eszményi állapothoz, amikor nem volna más párt e ha­zában, csak a haza pártja. Amikor nemzeti ér­zésben egybeforrva munkás és polgár, s túl téve magunkat időleges bajokon, együtt tud­nának dolgozni ama nagy egyetlen közös cél érdekében, amely meghozná mindnyájunk sor­sának jobbra fordulását. Nagyszerű cseleke­det volt e cél érdekében Gömbös Gyula mi­niszterelnökünk szerdai képviselőházi be­széde. Azt az utat, amelyet ő kijelöl, saját érdekünkben követnünk kell. Hozzászólás a vizdíjkérdéshez,* Pápa város képviselőtestüllete e hó 5-én tartott ülésében 50.000 pengőt szavazott meg a vízvezetéknek nyomásfokozó gépezettel leendő felszerelésére, s lennek fedezetéül a víz­vezetéki díjat ez évi július 1-től mintegy 15 o/o-kal felemelte. E szerint a vízvezetéki díj szobánként és évenként a mostani 3.20 P helyett 3.60 P lesz; az üzlethelyiség díja 3.20 helyett 30 •-méterenként 3.80 P; a mosó­konyha díja 3.20 helyett egy lakás után évi 4 P, további lakások után 2—2 P; irodahelyiség díja 3.20 helyett 3.80 P; fürdőszoba díja 4.— P helyett 6 — P; angol klozet díja 2.— P helyett 4.— P; konyha díja 1.20 helyett 1.40 P; éléskamra díja 1.20 helyett 1.40 P; elő­szoba díja 1.20 helyett 1.40 P; cselédszoba díja ,1 .20 helyett 1.40 P; istálló díja 1.20 P helyett az első két darab számos-állat utáni 1—1 P, további számos-állat után darabonként 50—50 fillér. * Azzal a megjegyzéssel közöljük, hogy nem a lap állásfoglalásának, hanem csupán egyéni vélemény­nyilvánításnak tekintendő. (Szerk.) Ámbár e díjakat a képviselőtestület óriási szótöbbséggel, 42 szóval 4 ellenében fogadta el, mégis — úgy érzem — a vizdfj kérdésével utólag is foglalkozni kell, mert az az egész város egyetemét a legközelebbről érdekli, s az új tarifa nem találkozik az egész vonalon helyesléssel. Igazságtalannak tartják erről is és arról az oldíalról is. Pa­naszkodik ellene a gazdaközönség, amely az­zal érvel, hogy válságos helyzetében az újabb terheket nem bírja el; panaszkodik ellenei az iparos, aki a gazdánál is jobban tönkre ment, mert betevő falatja is alig akad; pa­naszkodik ellene a kereskedő, aki szivesebben látna a boltjában gyakoribb vevőket, mint bőviben levő terheinek újabb emelését. Ám a kérdés megoldása elől kitérni nem lehet. JK vízszolgáltatás fenn nem akadhat, s nem tűrhető tovább az állapot, hogy legyen ház Pápán, amelynek emeleti részeibe víz nem juthat el. Viszont arra kell törekedni, hogy a vízvezeték fenntartásának terhei igazságosan osztódjanak el. Amiként nem kívánhatom sen­kitől, hogy az engemet illető terhet más vi­selje helyettem, más sem kívánhatja tőlem, hogy az ő terhét én viseljem. Ki-ki fizesse a számláját saját maga, abban az arányban* amiként egyebek közt a vizet fogyasztotta. Ez az egyedül igazságos álláspont pedig a mai átlagrendszerrel soha el nem érhető, de még csak meg sem közelíthető, mert min­den egyes családra vonatkozólag külön el­bírálást tenne szükségessé. Csak néhány példát említek fel. Fürdőszobája van egy gyermek­telen házaspárnak, s ez fizessen utána éven­ként 6 pengőt, de 6 pengőt fizessen egy öt-hat tagból álló család is, amely fürdőszobájában esetleg háromszorannyi vizet elhasznál. — Ugyanezt mondhatjuk az angol klozetre vo­natkozólag is, ahol vizfogytasztás szempont­jából szintén nem lehet közömbös, hogy két­három tagú, vagy mégegyszerannyi tagból álló család használja-e. De nyár szakanta nagy súllyal esik latba a vízfogyasztás szem­pontjából az öntözés is. Van, aki a vízveze­ték vizével naponta pár négyszögölnyi virág­agyat öntöz udvarán, s van, aki óraszám lo­csolja udvarát, kertjét, amelyben esetleg piacra kerülő növényeket termeszt, — tehát a vízvezetéket jövödelemgyarapításra hasz­nálja fel. Van gazda, aki a vízvezeték vizét; állatai itatására soha nem használja, s van ember, aki mig egy pohár vizet megiszik, tizenöt pohárral elfolyat, s van, aki téli idő J ben — hogy a viz be ne fagyjon — éjjeíK­happal folyatja a csapot — s ezek "vízdíjat) mind egyforma tarifa szerint fizessenek? Meg­felel ez az igazság legelemibb követelményei­nek? Alig hisszük, hogy valaki »igen«-t mond­hatna rá. Az igazságos tehermegosztást a vízdí­jakat illetőleg csak vizóra bevezetésével lehet! elérni. Mint akárhány városban már megvan, (nálunk is el kell látni a vízvezetékbe bekap­csolódott házakat vízórával. Ezzel megvalósul az abszolút igazság. Aki amennyi vizet fo­gyaszt, annyit fizet. így senki nem rekrimi­nálhat, senki nem zugolódhatik, hogy mások terhét viseli. Amiként a villanyfogyasztásnál is mindenki annyit fizet, mint villanyórája szerint amennyi áramot elhasznál. Ki kí­vánná vissza e téren az átlagredszert, amely mellett vagy a villanyt eladó város, vagy a villanyt fogyasztó egyén, de a kettő közül 1 egyik biztosan csalódott. De a vizóra alkalmazásával egyszersmin­denkorra végét vetnők a vízpazarlásnak is, mert mindenki óvakodna tőle, hogy terheit fölöslegesen növelje. És ha megszűnne a víz­pazarlás, talán évtizedekre kikapcsolhatnók a vízvezeték régóta hangoztatott kibővítését* mert viz akár 30.000 lakost számítva is lenne bőven. A vizóra ellen felhozzák, hogy pénzbe ke­rül, amiből most igen kevés van a városnak. Ám a vízvezeték jelentékeny hasznot hoz —• egyik benfentes Városi képviselő kijelentése szerint — a mult évben pl. 20.000 pengőtj ebből a jövödelemből szukcesszive szerezzék be évenként a vízórát mindaddig, amíg az | összes vizfogyasztókat eil nem látják velei. j Ha ez tiz év alatt megy végbe, nem baj, de Végül is e tekintetben is rend lesz városunk­ban. A villanyórákat sem szereztük be egy­szerre, s ma már nincs ház villanyóra nélkül. Ha üzleti szempontból tekintjük a dol­got, akkor azt mondhatom, hogy a város vizet ad el, én vizet veszek tőle. Amiként a hentes leméri a húst, amit vásárlók nála, sj aszerint fizetteti meg Velem az árát, amennyit az nyom, ép úgy a város is csak annyi vizet fi­zettethet igazságosan velem, amennyit elhasz­náltam. Elő tehát mielőbb azzal a vízórával, amely vizdíjszámlánk egyedüli alapjául szol­gáljon. N. P. Bélyegkiállítás Pápán. Pápán még eddig nem tapasztalható gyö­nyörűségben volt részük azoknak, kiket a bé­lyegek színpompás világa érdekel. A Pápai Bélyeggyűjtők Egyesülete ugyanis pünkösd vasárnapján, hétfőn és kedden a ref. gimn. rajztermében igen szépen sikerült bélyegki­állítást rendezett. Vasárnap d. e. 10 órakor nagyszámú előkelő közönség várta a kiállítás megnyitását. A távollevő polgármester képvise­letében dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester nyitotta meg szép szavakkal ia kiállítást. Mi­után már előbb Végignézte a kiállított szép alnyagot, s a látottak fölött legteljesebb el­ismerésének adott kifejezést. A kiállítás az elismerést meg is érdemelte. A pápai gyűj­tőkön kívül több fővárosi és vidéki nevesí gyűjtő is résztvett a kiállításon. Nem hagy­hatjuk megemlítés nélkül, hogy a kiállításon dr. Antal Géza püspök is szerepelt rendkívül gazdag gyűjteményének egy részével, a hol­land gyarmati bélyegekkel. Örvös János, a Filatéliai Kurír szerkesztője, nagyértékü légi­Magyar asztalt - magyar porcellánnal díszítsünk! Ezt most lehetővé teszi a világhírű * mert garantált Icéasljfestésii ebédlő-, tea- és mokka-készleteket általunk rendkívül olcsó áron hoz forgalomba. 6 személyes ebédlő­1 készlet már pengőért, 12 személyes összeállításban arányosan I olcsó áron. Vételkényszer nélkül tekintse meg mintáinkat! Ifj. Eisler Mór Pápa, Főtér 1©. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents