Pápai Hírlap – XXXI. évfolyam – 1934.
1934-01-06 / 1. szám
XXXI. évfolyam. 1. szám. Pápa, 1934 január 6. T p' Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. MINDEN SZOMBATON. Helvben. ulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. VJÍ H Y V Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Ágyutalpon vitték utolsó útjára, hadtestparancsnoki dísszel, katonai külsőségek között temették el Bukarestben a meggyilkolt Duca miniszterelnököt s mi megértő részvéttel, emberi sajnálkozással álluink meg koporsója előtt. A gyilkosságot politikai módszernek honosították újabban meg és ennek esetei a Balkánról már északon és nyugaton is elég sürün jelentkeznek, ez azonban a legtávolabbról sem bizonyítja jogosságukat, csupán azt a szomorú tényt, hogy a háború utáni idők mennyire alkalmasak mindennemű ragálynak elterjedésére. Divattá lett, hogy az emberek terroraktusokkal akarják a maguk szélsőséges nézeteiket embertársaikra rákényszeríteni. Pár sikeres példa van is rá. Hogy azonban terror által megteremtett uralom állandó maradt volna, az még eddig sehol nem tapasztaltatott. Ez az utólagos megállapítás természetesen nem változtat már a szegény Duca miniszterelnök sorsán, akit végleg és) sikeresen eltettek láb alók Aki elesett a harc mezején, megillette őt a katonai pompa. Más is megillette volna. Az az uralkodó, akinek hűséges szolgája volt, aki miatt az életét elvesztette, bizony-bizony szintén ott lehetett volna a katonai díszkíséret élén s nem lett volna talán feltétlen szükséges (egy napig tartó náthával) a szobát őriznie. Ne de hát Dúcának ez már mindegy. Legfeljebb utódját, illetve utódait (mert egy hét leforgása alatt már második utódja is van) nem igen biztatja bátor szolgálatra. Mivel királyoknak a bátorságban is illik példaadónak lenni. Egy egész hadtest kíséretében pedig nem is lett volna olyan nagy bátorság őfelségének is megjelenni a temetésen. Hiszen, nem mondom, kényelmesebb és kellemesebb is csak a szinajai gyönyörű kastélyból hetenként kétszer választatott miniszterelnök útján intézkedni katonákról, csendőrökről. Hogy aztán ez a katona- és csendőruralom meddig fogja összetartani a mesterségesen megcsinált NagyRomániát, azt majd megmutatja a jövő. Mindaz, ami mostanában történik s főkép a regátbeliek majdnem kizárólagos uralomra emelése, nem szólva az Erdélyből kiindult nemzeti parasztpártnak katonai vezényszóra történt megsemmisítéséről, szerény nézetünk szerint előkészítője annak az előbb-utóbb bekövetkező jövőnek, amikor az ősi kultúrájú Erdély el fog szakadni Nagy-Romániától és megszüntetve a mesterséges balkáni kapcsolatot, nemzetiségi autonómiáknak biztosítása mellett perszonális unióba lép azzal az állammal, melyhez 'ezer évig tartozott, amelyhez ma is minden hagyománya, minden érdeke fűzi, t. i. Magyarországgal. Városi közgyűlés. - 1933 december 31. — Városunk képviselőtestülete mult hó 31-én délután rendkívüli közgyűlést tartott. A városatyák, mintha csak belefáradtak volna az egész évi munkába, vajmi kevés érdeklődést tanúsítottak a gyűlés iránt, mert 3 órakor még öten-hatan, később is csak alig 20-an voltak a teremben. Hamuth János polgármester 3 óra után megnyitván a gyűlést, mivel bejelenteni valója nem volt, azonnal rátértek a napirendre; amelynek nem volt nagyobb érdeklődést keltő pontja egyetlen egy sem. A városi alapítványi és gyámpénztári pénzeket az 1934. év folyamán a helybeli pénzintézeteknél egyenlő arányban helyezik el. — A Grófi-úti vámház kihelyezése s a városházi átalakítási költségek i'eöezete tárgyában (előterjesztett 3500, illetőleg 1700 pengős pótköltségvetési 'előirányzatot tudomásul vették. — Ugyancsak tudomásul vették, hogy a város több, mint 21.000 pengő behajthatatlan követelését, amelyben 8000 pengővel bent szerepel az egészségvédő házra megígért, de valójában nem folyósított állami segély is, legnagyobb része azonban behajthatatlan lakbértartozás, — le kell irni; ám íe pontnál dr. Hoffner Sándor szükségesnek jelezte, ho£y az e fajta követelésekről a közgyűlésnek negyedévenként jelentés tétessék, hogy a városi' érdekeinek védelméről kellő időben gondoskodás történhessék. — A behajthatatlan járványkórházi ápolási díjak törlését ugyancsak elrendelték. — Az angol hús sertések vágásig folytán felszaporodott állatorvosi teendőkre való tekintettel dr. Pápai Lajos állatorvosnak havi 60 pengő túlmunka-díjat szavaztak meg, s kimondották, hogy a szükséghez képest dr. Kövesdy Viktor törv.-hat. állatorvost kisegítő állatorvosul alkalmazzák a Bacon-húsvágásból származó jövödelem terhére. — Qeba András, Wolmuth Lajos, Fodor Gyula városi tisztviseMindennemli tüzelőanyagok megbízható és Jutányos beszerzési forrása Rauscher és Bodó cégnél Pápa, Győri-úí 26. (Uradalmi fadepó.) — Telefon: 124. BALOG JENŐ nagy maradékvására: lők kérelmére a várostól vett házaik után vételár-törlesztésre halasztást engedélyeztek. — Kiss Mária számtisztnek újabb három hónapi betegszabadságot adtak. — Kiss József városi főkertész állásáról lemondott s kegydíjért folyamodott. Pénzügyi bízottság, állandó választmány havi 30 pengőt javasolnak, dr. Fehér Dezső azonban a fők'ertész 22 éves szolgálatára való tekintettel 50 pengőt indítványoz. Szavazásra tétetvén fel a kérdés, közgyűlés nagy többséggel a 30 pengős javaslatot fogadta el. — Az önk. tűzoltókat felmentették a közmunka-váltság fizetése alól. A napirend ezzel letárgyaltatván, Nánik Pál az iránt intéz kérdést a polgármesterhez, hogy Nagy János 30 év óta szolgáló vámost télviz idején miért bocsáto|tták el rövid úton állásából. Polgármester az interpellációra "közölte, hogy Nagy János szolgálata közben többször követett 'el szabálytalanságot, a jövedéki bizottság ezért javasolta elbocsáttatását. — Ruip Jenő a vásártéri bejáróhoz hid építése tárgyában interpellál, amit a polgármester a maga részéről is szükségesnek tart, s a hid felállítása iránt intézkedni fog. — Végül Kovács Sándor amiatt interpellál, hogy a polgármester miért rendelte meg a város részére szükséges nyomtatványok legyrészét Budapesten, amikor Pápán négy nyomda ijsi van. Polgármester eljárását azzal magyarázza meg, hogy a fővárosi nyomda olcsóbb volt a pápaiaknál, s az ottani rendelés előnyösebb volt a városra. — interpellálok a válaszokat tudomásul vették. Ezek után polgármester boldog új-évet kivánt a városatyáknak, s ezzel a gyorsain Lepergett közgyűlést berekesztette. Az ínségesek fája. Laptársunk, a Pápa és Vidéke mult szá, mának egyik közleményében azt irta, hogy az Ínségesek fájának kiszolgáltatásiáiná 1 a meg nem nevezett tüzifakereskedő részéről súlyos hibák történtek, amenlnyiben több esetben jóval kevesebb fát mért ki a segélyezettek számára, mint amennyiről utalványuk szólott. Értesülésünk szerint az ügy rendőri kivizsgálás alatt áll, így rövidesen eldől, hogy a hir való-e, vagy nem. Ha való 4 a kereskedői tisztességbe ütköző, a jelen esetben kétszeresen 'elitélendő cselekedet bizonyára elveszi méltó büntetését; ha pedig csak jóhiszemű tévedés történt, akkor — exisztenciális dologról lévén szó — a megtámadott kereskedőnek elégtételt kell szolgáltatni, hogy a megingott bizalom iránta újból megszilárduljon. Megnyugtathat mindenkit, hogy a rendőrség szigorú pártatlansággal vezeti le a vizsgálatot és a hatóság éberen őrt áll az ínségesek érdiekei mellett. Tovább az üggyel ebben a vonatkozásban nem is foglalkozunk, ám a tanulságokat le kell vonnunk belőle. Elsőben is elhibázottnak tartjuk a tűzifasegély körüli eljárást. Mondhatnók, a 20— Az elmúlt évben felgyülemlett férfi és női gyapjúszövet, selymek, bársonyok, parisettek, flanelek és összes mosóáruk maradékait 14 napon át minden elfogadható olcsó áron árusítom.
